2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A konszenzus a kisebbségben létkérdés!

Végel László
Végel László
A konszenzus a kisebbségben létkérdés!

Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni. Azóta elmúlt húsz év, új nemzedékek léptek színre, a fontos közéleti pozíciókat, főleg a középnemzedék vette át. Ez a dolgok rendje.  Nem csupán a politikai tisztségekre gondolok, hanem a közoktatásban, a kulturális intézményekben és a civil szférában elfoglalt vezetői pozíciókra is. Nem tisztem megítélni, hogy milyen sikerrel, arról a valóság tanúskodik. Egy biztos, a rendszer működéséhez nem elegendő egy tábornok, tisztek és altisztek is kellenek. Lassan felcseperedik a legfiatalabb nemzedék, az ő joga ítélkezni arról az örökségről, amit a 2000 utáni középnemzedéktől örökölt vagy örökölni fog. Húsz év után érzékelhető némi ellenállás az autokráciába forduló többségi demokráciával szemben, amivel csakis rokonszenvezni lehet, csakhogy az új nemzedéknek nem lesz könnyű dolga, ha nem erőszakkal, hanem választásokkal kívánja leváltani a jelenlegi hatalmat. Ez esetben a jelenlegi választási részvétel arányainak figyelembevételével, legalább 30-40 ezer vajdasági magyar szavazatára lesz szüksége. Végel László:

2023. szeptember 7. csütörtök

A minap Németh László megállapításan töprengtem, azon, hogy Vajda Jánosnak nem maradt más hátra, mint a környezetének monomániás megfigyelése és ellenőrzése. Egész életműve erről tanúskodik. Termeszesen nem lehetett közéleti szereplő sem. A közszereplés ügye számomra is elsőrangú kérdés. 2000 után kifejtettem a véleményem a vajdasági magyar kisebbség demokratikus esélyéről. Kifejtettem a véleményem miszerint a kisebbségben nem lehet kizárólag a demokratikusan megválasztott többség akarata szerint dönteni, mert ez - mint ahogy azt Tocqueville-től megtanultuk - könnyen többségi despotizmusba vezet. Konszenzusra van szükség. Ez tartom helyesnek a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség viszonyában is, ha az identitást érintő örvényekről van szó.  Ezt kellett volna érvényesíteni a kisebbségi közösségben is, hiszen ott is létrejöhet a demokratikusan megválasztott többség despotizmusa. „Többségi despotizmus vagy egyetértés”, címmel közzétettem az javaslatomat, amint ma szóról szóra vállalok. Nem lehet a kisebbségen belül megválasztott többség mindenható, a kisebbségi közösségekben elengedhetetlen a kisebbségben maradókkal való párbeszéd, s ha az nézeteltérést nem lehet rendezni pártközi egyezkedésre, akkor független testület mondhatna nyilvános véleményt. A többség csak ezek után hozhat végleges döntést, egy percre sem megfeledkezve arról, hogy a konszenzus a kisebbségben létkérdés! Számos útja van az egyetértés megteremtésének, néha fáradságos, de meg kellett volna találni a legmegfelelőbb formát. Az autoriter válasz meg és érkezett, erről szó sem lehet, olvastam a válaszcikkben. A közösség elfogadta a többségi demokrácia elvét, vagyis az elektori választásokat, amelynek a következményét viselnünk kell. Elviseljük, de úgy vélem, ezzel megszűnt a közéleti szereplésem értelme, nem maradt más hátra, mint – Németh Lászlót idézem - a környezetem monomániás megfigyelése és ellenőrzése, amiről a naplójegyzeteim tanúskodnak. Egy író ennél többet nem tehet. Közéleti szerep és tisztség? Kisebbségben maradtam, ezek után ezt a státust nem vállalhatom.  Kérem szépen, a többség ezt akarta, vessen magára, eső után köpenyeg. Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni. Azóta elmúlt húsz év, új nemzedékek léptek színre, a fontos közéleti pozíciókat, főleg a középnemzedék vette át. Ez a dolgok rendje.  Nem csupán a politikai tisztségekre gondolok, hanem a közoktatásban, a kulturális intézményekben és a civil szférában elfoglalt vezetői pozíciókra is. Nem tisztem megítélni, hogy milyen sikerrel, arról a valóság tanúskodik. Egy biztos, a rendszer működéséhez nem elegendő egy tábornok, tisztek és altisztek is kellenek. Lassan felcseperedik a legfiatalabb nemzedék, az ő joga ítélkezni arról az örökségről, amit a 2000 utáni középnemzedéktől örökölt vagy örökölni fog. Húsz év után érzékelhető némi ellenállás az autokráciába forduló többségi demokráciával szemben, amivel csakis rokonszenvezni lehet, csakhogy az új nemzedéknek nem lesz könnyű dolga, ha nem erőszakkal, hanem választásokkal kívánja leváltani a jelenlegi hatalmat. Ez esetben a jelenlegi választási részvétel arányainak figyelembevételével, legalább 30-40 ezer vajdasági magyar szavazatára lesz szüksége.

 

2023. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább