2023. december 2. szombat
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Végel László
Végel László
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a posztszocialista látókörben észlelek. Amelynek tanúja vagyok és befolyásolják az életemet. Pikettynek igaza van, amikor az etnikai kérdések túlzott jelentőséghét kifogásolja, de hozzátennem, a délszláv etnikai háborút követte az orosz agresszió, s a jelenlegi izraeli-palesztin háború is etnikai jellegű. A Hegyi-Karabahban üldözött örmény katolikusok sorsának emlegetésére már nincs erőm. Mit jelentenek ezek? Azt, hogy az etnikai kérdések akarjuk mi vagy nem, napirendre kerülnek, beszélni kell róluk, s megfelelő választ kellene találni. Nem seperhetjük őket a szőnyeg alá. Választ kell találnunk rájuk, mielőtt a demagógok a helyzetet kihasználva rossz választ kínálnak fel. Végel László:

2023. november 7., kedd

Biztos vagyok benne, hogy Thomas Piketty Tőke a huszonegyedik században című vaskos könyve lendületet adott a délszláv baloldalnak. Nem merészelek szólni a vagy 800 oldalas könyv közvetlen hatásáról, de feltételezem, hogy a szerző műve elsősorban nem közvetlen, hanem közvetett hatással bír. Ezt abból ismerem fel, hogy egyre több értelmiségi vonzódik a baloldalhoz. Főleg a fiatalabb értelmiségiekre gondolok, akik immár nem restellik bevallani baloldali értékrendjüket. Nem csupán személyes kiállásra gondolok, hanem különböző civil mozgalmakra, sőt pártszerű formációkra is, amelyek a rész vesznek a választási küzdelmekben, mégpedig határozott szocialista programmal. Talán jönnek majd idők, amikor nem lesz szégyen baloldalinak lenni. Talán megjelenik az a fiatal nemzedék, amelyre két évtizeden át vártam.  Nyugaton is hasonló jelenség észlelhető. Éppen ma Gregor Mayer barátommal arról beszélgettünk, hogy a salzburgi tartományi választásokon sikerrel szerepelt egy párt, amely nyíltan a zászlójára tűzte a szocialista értékrendet. Piketty szerb nyelven megjelent több mint ezer oldalt kitevő új könyvét, A Tőke és az Ideológia (Akademska knjiga) olvasását félreteszem a nyugalmasabb téli estékre, ám a tartalomjegyzékből azt vélem kiolvasni, hogy Piketty olyan kérdésekre válaszol meg, amelyek engem sem hagynak nyugton. A társadalomtudósok majd megítélik a könyv erényeit és hibáit, nekem az is elegendő, hogy eltöprengjek a kérdésein. A tegnap Danasnak adott interjújában Piketty kifogásolja, hogy napjainkban is számos nyugati politikus diskurzusába a nemzeti és az etnikai kérdés dominál és figyelmeztet a Jugoszlávia felbomlását előidéző veszélyre, amely mostanság az egész Európát veszélyezteti. Számtalanszor tanúsítottam, hogy a kelet-közép-európai populizmusok és a nacionalizmusok vírusa először Jugoszláviában kezdtek terjedni. Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad. Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a posztszocialista látókörben észlelek. Amelynek tanúja vagyok és befolyásolják az életemet. Pikettynek igaza van, amikor az etnikai kérdések túlzott jelentőséghét kifogásolja, de hozzátennem, a délszláv etnikai háborút követte az orosz agresszió, s a jelenlegi izraeli-palesztin háború is etnikai jellegű. A Hegyi-Karabahban üldözött örmény katolikusok sorsának emlegetésére már nincs erőm. Mit jelentenek ezek? Azt, hogy az etnikai kérdések akarjuk mi vagy nem, napirendre kerülnek, beszélni kell róluk, s megfelelő választ kellene találni. Nem seperhetjük őket a szőnyeg alá. Választ kell találnunk rájuk, mielőtt a demagógok a helyzetet kihasználva rossz választ kínálnak fel.

 

2023. november 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Népszavazás Vučićról

Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >

Tovább

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >

Tovább

Közszolgálati napilap ez?

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >

Tovább

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább

Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >

Tovább

Méltatlan emlékezési körülmények

Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >

Tovább

A párizsi tudósító

A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >

Tovább

Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >

Tovább