2024. szeptember 21. szombat
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Végel László
Végel László
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy gyakran találkozzak Reményi Jóskával. Évente egyszer. Beszélgetéseink rendszerint után visszanyertem a világba vetett bizalmamat. Nagyon ritkán találkoztam olyan értelmiségivel, akinek lelkileg annyira fájt minden igazságtalanság, mint neki, de még ritkábban akadtam olyanokra, akik a fájdalmukat ennyire rejtegetni tudták. Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett. Azt hiszem a rendkívüli szerénysége tette erre képessé. Végel László:

 

2023. november 12., vasárnap 
Újra megtapasztaltamm a röszkei purgatóriumot. Anikóval délután ötkor indultunk a Flixbusszal, és hajnali háromkor érkeztünk meg a kihalt Budapestre. Egyre nehezebb eljutni Magyarországra. Kafkai helyzet! Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy gyakran találkozzak Reményi Jóskával. Évente egyszer. Beszélgetéseink rendszerint után visszanyertem a világba vetett bizalmamat. Nagyon ritkán találkoztam olyan értelmiségivel, akinek lelkileg annyira fájt minden igazságtalanság, mint neki, de még ritkábban akadtam olyanokra, akik a fájdalmukat ennyire rejtegetni tudták. Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett. Azt hiszem a rendkívüli szerénysége tette erre képesé. Amilyen szerényen tudott saját magáról beszélni, annyira megbízható ítéletet mondott másokról, mások műveiről. Sosem láttam rajongani, de sokszor hallottam töprengeni saját ítéletein. Sokszor azt akarta felszínre hozni, amiről kortársai megfeledkeznek. Sajátságos érzéke volt a csendesebb hangok iránt.  Azt hiszem nem kedvelte a reflektorvényeket. Nem kedvelte a divatokat, még az irodalmi divatokat sem. Nézetei letisztultak, mondatai pontosak. Azt hiszem, megvetette a homályt, az ide-ofa flangálást. Ezt leginkább akkor észleltem, amikor a nemzetről beszélgettünk. Tanúja vagyok, hogy a nemzeti hovatartozásról, a nemzeti érzésről sok elmélyült gondolata volt, de ha erről beszélgettünk, mindig úgy éreztem, hogy magával beszélget, mert ez számára lelki kérdés volt és nem politika.

2023. november 12., vasárnap 

Újra megtapasztaltamm a röszkei purgatóriumot. Anikóval délután ötkor indultunk a Flixbusszal, és hajnali háromkor érkeztünk meg a kihalt Budapestre. Egyre nehezebb eljutni Magyarországra. Kafkai helyzet! Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy gyakran találkozzak Reményi Jóskával. Évente egyszer. Beszélgetéseink rendszerint után visszanyertem a világba vetett bizalmamat. Nagyon ritkán találkoztam olyan értelmiségivel, akinek lelkileg annyira fájt minden igazságtalanság, mint neki, de még ritkábban akadtam olyanokra, akik a fájdalmukat ennyire rejtegetni tudták. Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett. Azt hiszem a rendkívüli szerénysége tette erre képessé. Amilyen szerényen tudott saját magáról beszélni, annyira megbízható ítéletet mondott másokról, mások műveiről. Sosem láttam rajongani, de sokszor hallottam töprengeni saját ítéletein. Sokszor azt akarta felszínre hozni, amiről kortársai megfeledkeznek. Sajátságos érzéke volt a csendesebb hangok iránt.  Azt hiszem nem kedvelte a reflektorvényeket. Nem kedvelte a divatokat, még az irodalmi divatokat sem. Nézetei letisztultak, mondatai pontosak. Azt hiszem, megvetette a homályt, az ide-ofa flangálást. Ezt leginkább akkor észleltem, amikor a nemzetről beszélgettünk. Tanúja vagyok, hogy a nemzeti hovatartozásról, a nemzeti érzésről sok elmélyült gondolata volt, de ha erről beszélgettünk, mindig úgy éreztem, hogy magával beszélget, mert ez számára lelki kérdés volt és nem politika.

 

2023. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora

Szégyen és gyalázat. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy a VMSZ és a várost vele >

Tovább

OKTATÁSI ÜRÖMÖK

A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >

Tovább

Magyar mozgalom – A vég kezdete

Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >

Tovább

Egyre lejjebb a lejtőn

A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >

Tovább

A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA

A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >

Tovább

Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?

Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >

Tovább

A halálnál is rosszabb: a szolgaság

Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >

Tovább

Állítsuk meg Pásztor Bálintot!

Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >

Tovább

„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”

A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >

Tovább

Alaptalan önreklámozás

Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >

Tovább

„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás

Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >

Tovább

Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?

Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >

Tovább