Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mennyi szavazópolgár van Szerbiában?
Miért nincs részarányos képviselet?
Bozóki Antal
A szerbiai választási rendszer már régen megérett a változásokra. Erről azonban csak egy új összetételű, nem a Szerb Haladó Párt által irányított képviselő-testület képes dönteni! Aleksandar Vučić szerb elnök a Budućnost Srbije [Szerbia jövője] Instagram oldalon azt írta, „arra számít, hogy a soron következő választásokat fair és demokratikus feltételek mellett rendezzük meg”. Csak azt nem említette, melyik következő választások lesznek ezek, mert biztosan nem a mostaniak. December 17-én erről szavazunk! Bozóki Antal:
Szavazót keresünk: élve vagy halva.
A díj 2.000,00 dinár.
Ninus Nestorović
A december 17-ére kiírt rendkívüli köztársasági és tartományi parlamenti, valamint (66 Vajdaságon kívüli) városi és helyi önkormányzati választások nem lesznek se egyenrangúak, se tisztességesek. Szerbiában „az eddigi legpiszkosabb választási kampány” folyik, nem is választás, hanem szavazás lesz.
A szavazással kapcsolatban gyanút keltő már a szavazásra jogosultak száma is.
A Köztársasági Választási Bizottság (KVB) döntése alapján a rendkívüli parlamenti választásokon való részvételre 6.500.165 polgár jogosult.
Szerbiának – a 2022-es népszámlálás adatai szerint – 6.647.003 lakosa volt[3]. Ezek szerint csak 146.838 polgárnak nincs szavazati joga, mert kiskorú.
Következzen egy kis matematika. A Köztársasági Statisztikai Hivatal [Republički zavod za statistiku – RZS] adatai szerint Szerbiában 61.626 csecsemő és 255.073 egytől négyéves korú gyermek van. Az 5-től 9 éves gyermekek száma 327.860. A 10-14 éves gyermekek száma 332.565, a 15 és 19 év közötti fiatalok száma pedig 355.333!
Ez azt jelenti, hogy az országban – az RZS adatai szerint – 1.332.457 19 év alatti polgár van. Még ebben az estben is azonban, ha a 18 és a 19 év közötti lakosok feltételezett számát kivonjuk ebből, azoknak a száma, akik nem jogosultak a szavazáson való részvétele meghaladja az egymilliót – ami, ugye, kilencszer több a 146.838-tól, ahogy a KVB állítja.
Nemanja Nenadić, az Átlátható Szerbia [Transparentnost Srbija] programigazgatója szerint „a választói névjegyzékből nem törlik ki azokat, akik külföldre távoztak”. Mások azt állítják, hogy az elhunytak is a választási listán vannak, de „kettős” (akik, tartózkodási helyet változtattak) és ún. fantom-választók is vannak (akik a választások miatt látszólag cserélnek lakcímet). Alapos a gyanú tehát a választó névjegyzék pontosságával kapcsolatban.
Aleksandar Martinović államigazgatási és önkormányzati miniszter ezt a jelentős különbséget azzal próbálta magyarázni, hogy „a népszámlálás a tényleges állapot összeírását jelenti, az egységes választói névjegyzék pedig azt, hogy a polgárok meghatározott lakcímre vannak bejelentkezve és így tartják őket nyilván az egységes választói névjegyzékben”. – A népszámlálás tényleges állapot, az egységes választói névjegyzék pedig jogállás – magyarázta (volna) a miniszter.
A „Szerbia az erőszak ellen” balközép koalíció delegáltjai a választási bizottság sürgős összehívását követelik a csalások gyanúja miatt.
Tanasije Marinković, a szerbiai választási bizottság tagja és a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora „azt találta gyanúsnak, hogy nagyszámú hamis ajánlóívet találtak, és hogy sokan átjelentkeztek egy választási szempontból hasznosabb címre, hogy ott szavazhassanak”.
„Gordana Suša neves újságíró 2021 júniusában hunyt el, de egykori címére neki is megküldtek egy meghívót a december 17-i köztársasági és fővárosi választásokra – a hírt a lányai tették közzé”.
A közösségi hálón olyan bejegyzéseket is és fotókat is közzétettek, amelyeken látszik, hogy különböző címekre „arab nevű, nem ott lakó szavazópolgárok meghívói érkeznek”.
Most akkor Szerbiában mennyi is a választásokon való részvételre jogosultak száma? Vagy nem is az a fontos, hogy mennyien szavaznak, hanem, hogy ki számolja a szavazatokat?
Szerbiában nem csak a választási névjegyzékkel és a szavazópolgárok számával van gond, de a választási rendszer sem megfelelő.
Miloš Jovanović, a Szerbia Új Demokrata Pártja [Nova demokratska stranka Srbije] elnöke egyik vezetője kiállt a választási rendszer megváltoztatása mellett, amelyik „lehetővé tenné, hogy a polgárok az önkormányzatoktól a köztársasági parlamentig a jelöltre név szerint, ne pedig pártlista alapján szavazzanak”. – Az emberre, ne a pártlistára kelljen szavazni – mondta Jovanović.
– Az ország polgárainak végre tudniuk kellene, hogy kire szavaznak és kit küldenek a városi vagy a szerbiai népképviselőházba. Akkor a választóknak is nagyobb lenne a felelőssége és az embereknek meg kellene jelenni a polgárok előtt és bemutatni a programjukat, amelyikkel részt vesznek a választásokon – mondta Jovanović a november 27-ei zaječari látogatásakor. – Ezzel megszüntetnénk a Szerbia felett uralkodó párthatalmat – tette hozzá.
A képviselők területi megosztása sem megfelelő. Szerbiában nem csak községek, hanem egész országrészek is vannak, amelyeket nem képvisel senki.
A belgrádi Politika-tudományok Intézetének [Institut za političke studije] tanulmánya szerint, „a 2022-es választások eredményei azt mutatják, hogy a 12 (7 reguláris és 5 kisebbségi választási listán) mandátumhoz jutott 250 képviselő 72 helyi önkormányzatból került ki, és hogy 96 városnak, illetve községnek, vagyis a helyi önkormányzatok 57,14 százalékának, amelyeknek 1.409.459 lakosa volt, a köztársasági képviselőházban nem jutott képviselői hely”.
Bács, Csóka, Ópáva [Opovo] és Zichyfalva [Plandište] is azok közé a községek közé tartozik, amelyeknek „2000 óta nem volt köztársasági képviselője”. Ezek szerint, a választások alkalmával „elhanyagolják főként a kisebb létszámú önkormányzatokat, amelynek 20 ezernél kevesebb lakosa van, és amelyek a fejlődésben lemaradnak”.
Ezzel szemben – a Nemzeti Koalíció a Decentralizálásért [Nacionalna koalicija za decentralizaciju] egy korábbi kutatatása szerint – a köztársasági képviselők 42 százaléka belgrádi volt, habár a lakosság számához viszonyítva egyharmaddal kevesebb kellett volna, hogy legyen”.
A szerb alkotmány 180/4 szakasza ezt lehetővé teszi, hogy „azokban az autonóm tartományokban és helyi önkormányzatokban, amelyekben vegyes nemzetiségi összetételű lakosság él, a törvénnyel összhangban lehetőség van a nemzeti kisebbségek képviselőházban, illetve képviselő-testületben való arányos képviseletére”.
Ennek ellenére Szerbiában továbbra sem biztosított a nemzeti kisebbségi közösségek számára az arányos képviseltség, az arányos számú képviselői helyek!
A délvidéki/vajdasági magyar pártok (a VMSZ kivételével!), számos civil szervezet és magánszemély még 2012. szeptember 27-én követelték az arányos/biztosított/szavatolt mandátumokat a képviselői testületekben a nemzeti közösségek számára (mind a három szinten).
Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) volt igazgatójának szavai szerint (a 2019. szeptember végi újvidéki látogatásakor) a szomszédos országok közül a szlovéniai és a horvátországi magyarok helyzete „jobb”, mint a vajdasági magyaroké. Ebben a két országban „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik” és „alanyi jogon jár képviselői hely számukra a parlamentben”.
Mikor lesznek a szerbiai nemzeti közösségeknek ilyen státusa, illetve jogai? Mikor valósul meg a nemzeti kisebbségek alkotmány által biztosított joga a képviselő-testületekben való arányos képviseletre? A VMSZ kétkulacsos képviselőit azonban ezek a kérdések soha nem foglalkoztatták, csak az Aleksandar Vučičtyal való, feltétel nélküli együttműködés és az államtitkári helyek, amiért nagy árat fizettünk!
Szerbiában a választási rendszert mielőbb meg kell változtatni.
Elfogadhatatlan, hogy pártlisták vetélkedjenek egymással, amelyekre – a pártvezetők személyes választása és kritériumai szerint – sok esetben olyan személyek is felkerülnek, akik legtöbbször semmivel nem érdemelték ki a képviselői tisztséget, kompetenciájuk nincs, legtöbben olyanok is, akikről – például a magyar közösséget illetően – korábban soha nem is lehetett hallani.
Azt is kimutatták, hogy a magyar jelöltek viszik a pálmát fiatalítás szempontjából, ami a annak tükre, hogy a VMSZ – a fekete listára helyezett értelmiségi réteg kiiktatása után – kénytelen tapasztalatlan fiatalok ölébe szórni a posztokat. Azok – mint a lottónyereményen – aggály nélkül kapnak is rajta!
A jelöltlista állítását nem előzi meg semmiféle előzetes verseny, válogatás. A legtöbb esetben nem a tudás és az eredmények alapján kerülnek a listára és pozícióba, hanem a pártvezérrel való személyes ismeretségük, rokoni kapcsolatuk vagy éppen az iránta való lojalitás, a pártszolgai képességek alapján.
Ennek a következménye, hogy a szavazópolgárok kénytelenek kontraszelekciós listákra szavazni és utána nincsenek megfelelően képviselve. Ezek a képviselők nem a közösség érdekét, hanem a pártérdeket reprezentálják – ami gyakran egyenlő a pártvezér érdekével.
Tipikus példa erre a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) köztársasági és tartományi képviselőházi frakciója, amelyik a koalíciós partner, a Szerb Haladó Párt (SNS) politikáját képviselte, annak a magyar hangja volt.
A Véemeszes képviselők sikeresen meg is szavaztak minden javaslatot, amit a SNS előterjesztett – volt annak értelme, vagy sem, a közösségünk hasznára volt, vagy nem.
Jól tudjuk, hogy a „magyar” frakcióban főleg olyan képviselők voltak, aki az üléseken fel sem szólaltak vagy (szerb nyelven) felolvasták, amit éppen a kezükbe adtak – a SNS javaslatainak támogatására.
A szerbiai választási rendszer már régen megérett a változásokra. Erről azonban csak egy új összetételű, nem a Szerb Haladó Párt által irányított képviselő-testület képes dönteni!
Aleksandar Vučić szerb elnök a Budućnost Srbije [Szerbia jövője] Instagram oldalon azt írta, „arra számít, hogy a soron következő választásokat fair és demokratikus feltételek mellett rendezzük meg”. Csak azt nem említette, melyik következő választások lesznek ezek, mert biztosan nem a mostaniak.
December 17-én erről szavazunk!
Következő cikk: Tízmilliárd euró Budapestnek: enged az EU Orbánnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >