Ma Konstantin, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Magyar polip - a posztkommunista maffiaállam
November 11-én kerül a boltokba egy átfogó tanulmánykötet az Orbán rendszer keletkezéstörtéről, mechanizmusairól, természetrajzáról. Huszonegy tanulmányról van szó, a szerzők nemzetközileg is jól ismert, igényes szakértők.
Magyar Bálint 2001-ben „Magyar polip – a szervezett felvilág” címmel írt cikket az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért.
Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a „szervezett felvilág”, a „maffiamódszereket alkalmazó állam” és a „politikai családtagok” voltak. A kritikusok e kategóriákat inkább metaforának, mintsem a rendszert leíró koherens fogalmi apparátus elemeinek tekintették. A Fidesz 2002-es választási bukása részben levette a napirendről a kérdést. 2010-ben azonban a kétharmados parlamenti többséggel jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítés Fideszen belül alkalmazott technikáit már a társadalom egészén alkalmazza.
A rendszert leíró új fogalmi keret revelációként hatott a politológiával, szociológiával és közgazdaságtannal foglalkozó magyar értelmiség jelentős részére, és ennek nyomán merült fel a gondolat, hogy ezen a megtermékenyítő nyelven lehetne értelmezni a jelenlegi magyar politikai fejleményeket.
A téma és az annak feldolgozását szolgáló fogalmi keret nemcsak Magyarország, hanem más, szintén autokratikus kísérleteknek kitett kelet-európai országok esetében is fontos és időszerű, és természetesen hozzájárulhat a volt Szovjetunió számos utódállamában végbemenő folyamatok megértéséhez is.
Magyar Bálint:
A rendszerváltáskor világosnak tűnt a képlet: az egypárti diktatúrából, amelyet a tulajdon állami monopóliuma jellemzett, átléptünk a magántulajdonra és piacgazdaságra épülő többpárti parlamentáris demokráciába. Ezt a modellt, melynek a nyugati demokráciák adják a mintáit, liberális demokráciának nevezik. Ha a liberális demokráciák normarendszere sérül, a jól működő demokráciákban az intézményes kontroll és hatalommegosztás mechanizmusai több-kevesebb sikerrel ezt gyógyítják, és e „devianciák” nem érnek el a rendszert veszélyeztető kritikus tömeget. Ám ha ezek a – liberális demokráciához képest – devianciák nemcsak tömegesen fordulnak elő, hanem a kormányzat mainstream értékeit és céljait is megtestesítik, akkor a domináns jellemzők már egy új rendszert írnak le.
Ma Magyarországon posztkommunista maffiaállam van. E kifejezésben a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, a maffiaállam pedig a működésének természetét határozza meg. Ami a Fidesz első kormányzása alatt - 1998–2002 között - elindult, majd 2010 óta kiteljesedik, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségével lehetne rokonítani. A feltörekvő Fidesz azonban a Szovjetunió utódállamaihoz képest kerülő úton közelíti ezt a – hatalom és személyes vagyon együttes koncentrációjával jellemezhető – modellt. Míg az egykori szovjet köztársaságok posztkommunista rendszereiben a párt- és titkosszolgálati elit egy része természetes egyszerűséggel nőtt át immár nemcsak politikai hatalommal, de vagyonnal is rendelkező elitté, addig a Fidesz – mint későn jövő, új politikai ragadozó – csak erőszakos elitcsere révén kerülhetett ilyen helyzetbe. Sőt, ehhez neki még a liberális demokrácia intézményrendszerét is fel kellett számolnia. Nagy kérdés, hogy a többi közép-kelet-európai országban nem indulhatnak-e be a magyar példához hasonló folyamatok.
Magyarország esetében tehát nem pusztán torzult, csonkolt vagy deficites demokráciáról van szó, hiszen az még mindig demokrácia volna, ha korlátozott is. Ez a rendszer azonban, amelyet maffiaállamként jellemezhetünk, nem fér bele a demokrácia és a diktatúra viszonyát tárgyaló hagyományos értelmezési keretbe. Ezt az új minőséget, határozott rendszerspecifikumokkal, egy újfajta magyarázó keretben lehet csak értelmezni.
A „nemzeti együttműködés rendszere” nem más, mint a Fideszben megvalósult vazallusi rendszer erőszakos kiterjesztése a társadalom egészére. De miért is beszélhetünk szervezett felvilágról, maffiaállamról? Mert míg a klasszikus maffia szervezett alvilágként a közvetlen erőszak eszközével kényszerít saját érdekkörébe javakat, vagyonokat, gazdasági szereplőket, addig ezt a magyar polip a politikai hatalom megszerzésével és kisajátításával, a Fidesz igényeire és vazallusaira szabott parlamenti törvényhozásával, az ügyészséggel, az adóhivatallal, a rendőrséggel, a titkosszolgálattal együttműködve éri el. Az alkotmányos puccsot követően, jogszabályokkal teremtik meg a feltételeket az erőszakos elitcseréhez, a vazallusi rendszer „törvényes” kiépítéséhez, privatizálható állami vagyonok hiányában új államosításhoz, részben a nemzeti szabadságharccal megideologizálva a külföldiek kiszorításához, részben a vazallusi körön kívüli magánvagyonok lerablásához, s a szükséges hatalmi rendszer kiépítéséhez.
A posztkommunista maffiaállam modellje a rendszer egészére próbál koncentrálni. Ennek fő jellemzője a cselekedeteit mindenekelőtt meghatározó hatalmi–vagyonosodási logika, amely a politikai hatalom és a családi gyarapodás együttesét a központi politika rangjára emelt maffiakultúrával működtetett, állami eszköztárral, erőszak-monopóliummal valósítja meg. A maffiaállam e felfogásban nem más, mint a parazita állam privatizált formája.
A Noran könyvkiadó vállalkozott arra, hogy Magyar Bálint bevezető írásával és szerkesztésében, Vásárhelyi Júlia társszerkesztésében megjelentesse ezt a tanulmánykötetet, amely a fent leírt új fogalmi keretben tesz kísérletet a jelenlegi magyarországi viszonyok tárgyalására. A tanulmányok szerzői a magyar liberális értelmiség reprezentánsai: közgazdászok, szociológusok, filozófusok, jogászok vagy éppen tényfeltáró újságírók.
A kötet tartalma:
Előszó: Konrád György: Társadalomszobrászat
Magyar Bálint: Magyar polip - a posztkommunista maffiaállam
1. A maffiaállam rendszerszerűsége és történeti egyedisége
• Szelényi Iván: Kapitalizmusok a kommunizmus után
• Ara-Kovács Attila: Előképek és rémképek
• Pétervári Zsolt: A korlátlan hatalom hálózata
• Csepeli György: A maffiaállam használt ruhája
2. Jogállam a polip állam szorításában
• Fleck Zoltán: A maffiaállam joga
• Krémer Ferenc: Magántestőrség az állami erőszakszervezetek élén
• Bárándy Péter – Bihari István: (Tag)állami szervezett bűn
• Lattmann Tamás: Európa tehetetlensége a posztkommunista államok elhajlásaival szemben
3. A maffiaállam gazdaság- és szociálpolitikája
• Laki Mihály: Az erősek gyöngesége
• Soós Károly Attila: Sarcolás különadókkal: bevételszerzés, populizmus és az „idegenek” kiszorítása
• Csillag István: A küldetés: vagyonosodni
• Becker András: Orbán Zrt.
• Várhegyi Éva: A maffiaállam bankjai
• Major Iván: Rezsicsökkentés és különadók a hálózatos ágazatokban
• Juhász Pál: Történelemformáló ostobaság a magyar agrárkérdésben
• Krémer Balázs: A maffiaállam társadalomképe és társadalompolitikája
4. A maffiaállam szimbolikus, kulturális közege
• Gábor György: A kisajátított Isten országa
• Bozóki András: Családi tűzfészek - a kultúra a szimbolikus politika fogságában
• Vásárhelyi Mária: A médiapolip működése – agy- és pénzmosoda
• Kozák Márton: A keresztapa focija
A kötet ajánlói:
Závada Pál (író): A kötet nyelvi leleménnyel nevezi meg „az új politikai ragadozót”, „a posztkommunista magyar polipot” vagy „a parazita állam privatizált formáját”. Amiről beszélünk, az most teljes életnagyságában láthatóvá vált – nem kéne végre már legyőznünk?
Charles Gati (történész, politológus, a Johns Hopkins University professzora): Ez után a könyv után a Nyugat sem nézhet többé úgy Kelet-Közép-Európára, mint eddig. Remélem, külföldön is felfigyelnek erre az úttörő munkára.
Pataki Ferenc (szociálpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja): Magyarországon is tanúi lehetünk annak, ahogy a kiüresedett demokratikus formák megtartásával a kontroll nélküli személyi hatalom és az azt övező egypárti szisztéma mind átfogóbb módon veszi birtokba a társadalmat. Több mint izgalmas olvasmány, tanulságos.
Vörös Imre (volt alkotmánybíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja): Magyar Bálint és szerzőtársai kötete ha akarom, ismeretterjesztő munka, ha akarom, a magyar társadalomnak és közállapotainknak egy agysebész lézerkésével vágott finom, precíz metszete 2013 őszén. Aki tehát úgy akar részt venni a 2014. évi választásokon, hogy tudja „mennyi az annyi”, annak – mindannyiunknak – a kiadó kötelező olvasmányt ad a kezébe.
Vajda Mihály (filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja): Azoknak ajánlom ezt az izgalmas kötetet, akik nem metaforákban és analógiákban gondolkoznak (magyarán nem gondolkoznak), hanem az újat újként akarják igazán megérteni.
Konrád György (író): Ez az új, éleslátó budapesti iskola érdemben felfrissítheti a társadalomtudományi gondolkodást.
Polónyi János (fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja): Megfigyeléseink értelmezésében fogalomalkotásunk, ítélő erőnk és elővigyázatosságunk tud csak megóvni attól, hogy hamis világok foglyaivá váljunk. Ez a kötet épp abban segít, hogy ezt elkerüljük. Amivel nemcsak magunknak, de másoknak is tartozunk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Deli Andor: „Vissza kell térítenünk Európát a helyes útra!”?
Deli Andor vendégeskedése VMSZ házi rádiójának is nevezett Szabadkai Magyar Rádióban jól illeszkedik a párt nyomasztóan >
Bíztak Közép-Európában
Nagyon foglalkoztat, hogy miként vélekednének ma róla. Feltételezem, hogy ma is ragaszkodnának hozzá, hiszen itt előbb >
Szijjártó és Várhelyi a haladók és a VMSZ szolgálatában
A külügyminiszter legújabb, felületesnek, de pökhendinek is nevezhető, tárgyismeretet nélkülöző nyilatkozata ismételten megmutatta, hogy a Fideszes >
Posztfasizmus
Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem >
A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL
A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >
Szerbiai választások: csodára várva
A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >