Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A jó keménység foka
Soros-plakátokat leszedik, Orbán pedig mindenkit biztosít, vannak határok, amelyeket ő nem lép át. Amire azonban közönsége emlékezni fog, az az ígéret, az a bizsergető, férfias szövetség, amelyet meglebegtetett: lehetünk még keményebbek! Csak egy kicsit kell kérni. Szalay Zoltán (Új Szó):
Kedélyes hangulatban mondta el szokásos tusványosi beszédét Orbán Viktor. Kampánybeszéd volt, amit egy pillanatra sem rejtett véka alá: nyíltan hívta szavazni a jövő tavaszi választásokra az erdélyi magyarokat.
Fontos kampánybeszéd volt, hiszen a határon túli magyarok nem elhanyagolható hatással lehetnek a következő magyar Országgyűlés összetételére. A Fidesz kiváló politikai érzékkel kezeli ezt a helyzetet, miközben a magyarországi ellenzék nem hajlandó tudomást venni róla – mint eddig annyiszor, most sincs róla fogalma, mit kezdjen a határon túli magyarokkal, így inkább ignorálja a témát, és ezzel tovább erősíti a Fideszt. Abban egyébként egyet lehet érteni a tusványosi főelőadóval, hogy a határon túli magyaroknak elemi érdeke egy erős Magyarország – ezt azzal egészítenénk ki, egy erős, nemzetközileg is magas presztízsű, valós és alapvető kérdésekben egységes Magyarország. Az utóbbi legalább tíz évben ez az elemi érdek nem teljesült.
Orbán magabiztosnak hatott. Láthatólag élvezi, amikor átlényegülhet műkedvelő politológussá, olyan nógrádigyörgyösen, és nagyokat jósolhat, fellengzős igazságokat nyilatkoztathat ki közérthetően. A közönségével együtt derűsen fogadta azt a kérdést is, miért nem keményebbek már ezekkel a Soros-bérencekkel (ill. köznyelviesült formában: „sorosbérencekkel”, értsd: mindenki, aki nem fundamentalista Fidesz-hívő), és ugyanilyen derűvel válaszolta, hogy még lehetnek.
Micsoda idilli pillanat, amikor magyar a magyarral összekacsint a közös pusztítás kecsegtető ígérete felett!
A Soros-kampány természetesen nem antiszemita, és a magyar kormány elutasít mindenféle antiszemitizmust. Ezt ugye az előtt a Benjámin Netanjahu előtt is elmondta Orbán, akivel ugyanaz az Arthur J. Finkelstein a kommunikációs tanácsadójuk. Aki bár nagyon is élvezi a liberális jogrendszerek előnyeit (melegházasságot kötött, férjével gyermekeket is örökbe fogadott), nagyrészt a liberalizmus elleni gyűlöletkeltésre építette munkásságát. Orbán Viktor mára kiválóan beletanult a finkelsteini módszerekbe. Miután Tusványoson elmondta, még lehetnek keményebbek, hozzátette, vannak az európai politikai kultúrában olyan határok, amelyeket ők nem lépnek át, szemben az ellenfeleikkel. Ez egy kiváló kommunikációs eljárás: először meglebegtetjük, hogy pusztítás következik, aztán úgy teszünk, mint ha mi semmi ilyesmit nem mondtunk volna. Először azt mondjuk, Horthy kivételes államférfi volt és telesorosozunk egy országot, aztán azt mondjuk, elítélünk mindenfajta antiszemitizmust. Ez a stratégia kiválóan épít arra a mediális tapasztalatra, hogy a helyreigazítás sokkal kevésbé hagy nyomot, mint az előtte nyilvánosságra került „tévedés”.
A Soros-plakátokat leszedik, Orbán pedig mindenkit biztosít, vannak határok, amelyeket ő nem lép át. Amire azonban közönsége emlékezni fog, az az ígéret, az a bizsergető, férfias szövetség, amelyet meglebegtetett: lehetünk még keményebbek! Csak egy kicsit kell kérni. Aztán persze majd el lehet simítani a dolgot.
Közben pedig, amíg Orbán Viktor elmondja, már nem Európa a mi jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője, egy magányos tüntetőt a tömeg a földre teper, és hátracsavart karral vezetik el a helyszínről. Valószínűleg sorosbérenc volt, fizetett ügynök, gátlástalan provokátor. Örülhet, hogy ennyivel megúszta.
Kíváncsian várjuk, hol lesz az a bizonyos határ, amelyet már nem lépnek át. Ha az „európai politikai kultúra” történetéből indulunk ki, akkor még maradt néhány kiaknázatlan lehetőség.
Következő cikk: Emir Kusturica az ukrajnai feketelistán
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A zsarnokság gazdasága
A médiapolitikai hatalom, a nagyvállalkozói-tőkés érdekek és a csendőrség összefonódása mindig a kutlerajhoz vezet, ahhoz a >
Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”
Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >
„Elítélt háborús bűnös”
Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >
Hajsza
Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >
Hiába a sok aláírás
A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >

