Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (50.)
Lélekhalászok, a manipuláció egyeduralma
Miután kimosott agyam a helyére került, csak azon tűnődöm, hogyan nyer teret egyre inkább a társadalom minden szférájában a manipuláció. Hogyan lehetséges, hogy az emberek hagyják magukat egy hazug világban élni? Tudom, hogy szörnyű erőkkel állunk szemben, kiknek kezében ma már olyan eszköztár koncentrálódik, amivel bárkinek az agyát olyanra mossák, amilyenre akarják, a célnak megfelelően. Legyen itt szó, vallásokról, ideológiákról, politikáról, vagy csak az egyszerű mindennapi életről, a divatról, a fogyasztás bármely formájáról.
„Én vállalom, hogy a fejüket beállítom, ahogyan kell!” – írta már annak idején Thomas Mann az egyik könyvében, és ez ma olyan hétköznapi jelenség, amitől egy kicsit is kritikusabb szemlélődő joggal borzong, rosszabb esetben retteghet is. Szinte minden hi-tech eszköz ennek szellemében lát napvilágot, és nyer besorolást a mindennapok használatában. Ami általában információforrásként szerepelhet, azonnal a manipuláció hatékony eszközévé avanzsál, és az általános és globális hülyítés leghatékonyabb fegyvere. Szinte lehetetlen ellene küzdeni. Lehetetlen? Teszi fel a kérdést a kritikus agy és elszomorodik.
A jelenleg fennálló társadalmi-gazdasági tákolmány, amely a tőke-profit törvényeiből indul ki, és válik ma már egyeduralkodóvá a Földön, megalkotván a megamasinát (E. Fromm szóhasználata), amelyiknek az alkotója, maga az emberiség, nevezhetjük így is, már nem ura. Ma már ellenőrizni se tudja az általa megalkotott szörnyet.
Egy amerikai közgazdász a hetvenes években lábjegyzetként felhívja figyelmünket a következő ellentmondásra, amely ebben a létező gazdasági (társadalmi) rendszerben mélyen gyökeredzik:
„Ha az emberek természetes szükségleteikből kiindulva fogyasztanának, a gazdaság nem fejlődhetne. Ahhoz, hogy gazdaságilag fejlődhessünk, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy hülyék maradjunk.” És a hülyítés soha nem látott gyorsasággal és hatékonysággal folyik, lassan már természetessé válik, akár a mérgezett víz, vagy levegő, egyszóval az egész élettér.
A mobil technológia térhódítása olyan eklatáns példája ennek a folyamatnak és a velejáró mentális kórnak, hogy az emberek elfelejtenek beszélgetni, hallgatni, odafigyelni, megfigyelni, mert csak a náluk lévő információforrás köti le minden „kreativitásukat”, idejüket, és ha netán elveszítették azt, akkor belebetegszenek. A betegség kórját, okát, csak egy újabb eszköz birtoklása oldja fel, enyhíti. Ma el sem lehet képzelni nagyobb büntetést, már tíz éves korban, sajnos, ami ezen eszköz birtoklását bármilyen tekintély, mondjuk csak szülői, tiltaná. Ez maga a pokol. Lelki. Nem kellenek a mesebeli, szarvas ördögök. Az ördög, maga az eszköz és annak birtoklása.
Tavaly nyáron kerékpároztam a szegedi rakparton, közvetlenül a folyó mellett, ahol mostanság a fiatalkori szemetelés, és az olcsó ivászat divatja dúl, és felfigyeltem hét középiskolás lány társaságára, akik közül egy kivételével mindenki intenzíven telefonált. Olyan átéléssel tették ezt, mint akik valóban a világ és az emberiség „közepe”, csak azaz egy révedt üveges szemekkel a hömpölygő vízre, aki éppen nem telefonált. Amikor hangosan odaszóltam nekik, hogy dobják a vízbe (üsse kő a környezetszennyezés ilyen fokát) a kezükben lévő ördögöt, amíg nem késő, és kezdjenek el beszélgetni, mert holnap már azt is végleg elfelejtik, csak néztek rám, mint egy őrültre. Nem értik, miről van szó. Sajnos nem is érthetik. Már tanítók se léteznek (ugyan minek?), hogy esetleg felhívnák figyelmüket, hogy gondolkozni azért nem árt, főleg saját és nem mosott aggyal. Az ilyen jövő, szép új világ, már csak karnyújtásnyira, ha nem közelebb.
Hogyan értenék meg az öreget az ilyen emberpalánták, aki annak idején kiment az athéni piacra és körülnézett. „Milyen gazdag vagyok. Mennyi mindenre nincs szükségem.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A zsarnokság gazdasága
A médiapolitikai hatalom, a nagyvállalkozói-tőkés érdekek és a csendőrség összefonódása mindig a kutlerajhoz vezet, ahhoz a >
Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”
Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >
„Elítélt háborús bűnös”
Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >
Hajsza
Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >
Hiába a sok aláírás
A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >

