Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Szarajevói béke
Öreg Dezső
Megbékélés, haladás, rokonság, megértés, humanizmus, dialógus, kapcsolatok rendezése. Csupa pozitív érzelmet gerjesztő kifejezés hangzott el szombaton Szarajevóban az Igmáni Kezdeményezés találkozóján, amelyet a szervező civilek képviselői mellett megtisztelt a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke, akárcsak a szerb, a horvát és a montenegrói államfő. Mosolyból, jóindulatból, parolából nem volt hiány csak a bizalom az őszinte bizalom nem volt teljes. Legalábbis úgy tűnt.
Mert el lehet-e hinni, hogy Boris Tadić és Haris Silajdžić kézszorítása a két elnök meleg érzéseit tükrözte, miután a héten ugyancsak átverték a boszniai elnökség soros elnökét, akinek New Yorkból Belgrádba kellett volna repülnie, ahova Tadić hívta meg. Hosszas töprengés és az Európai Unió meg az Egyesült Államok unszolására szánta rá magát erre az útra. Otthon, sajátjainak a belgrádi parlament Srebrenica nyilatkozatára hivatkozva igyekezett igazolni látogatását, mondván, az felér egy bocsánatkéréssel. Az a határozat, amelyből kimaradt a népirtás kifejezés. Szóval kiderült, hogy Belgrád kész tárgyalni, arra azonban már nem, hogy Silajdžić meglátogassa a börtönben azt az Ilija Jurišićot, akit Szerbiában egy 1992-ben Tuzlában elkövetett támadás miatt ítéltek 12 évi börtönre. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg menetoszlopát érte a támadás. Silajdžićnak nem tiltották meg nyiltan a honfitársával való találkozást, csak magasabb szintre emelték a biztonsági intézkedéseket a belgrádi börtönben, ami a látogatások felfüggesztését jelenti. Az sem segített, hogy Szarajevó kérte: ideiglenesen helyezzék más börtönbe az elítéltet. És még az sem segített, hogy a bosnyák politikus haladékot is adott, mert hirtelen „meghibásodott” a repülőgépe. Azután megjavították, és New Yorkból elutazott Szarajevóba. Mindez arra vall, hogy Belgrád még mindig nem döntötte el, milyen szomszédsági politikát folytasson. Különösen Boszniával, ahol az ottani szerbek nagyon is nehezményezik a bosnyákokkal való békülést. Pedig nem lehet úgy politizálni, hogy Európa nyomására békülékenynek mutatkozunk Szarajevó iránt, majd mindezt magyarázgatjuk a boszniai szerb kormányfőnek, aki állítólag megneheztelt ránk. Egyébként Tadić elnök meleg barátságot ápol vele. Ha van ilyen a politikusok között. Tény, hogy az ottani szerbek erős embere mindig segített az itteni erős embernek, ha kampányolt. Boszniában őszre választások lesznek. A segítséget visszavárják. Egyébként a bosnyák vezető is kockáztatott volna a belgrádi látogatással, pontosabban tudatosan lemondott volna a remélt szavazatok egy részéről.
Na már most, hosszú távú politikát így nem igazán lehet építeni. Mert az embernek az az érzése, hogy Szerbiában felelős politikusok között is vannak olyanok, akik nem tartják véglegesnek a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodást. Nem is beszélve a boszniai szerb politikusokról, akik közül az első számú nyíltan vallja: Belgrádhoz sokkal több szál fűzi, mint Szarajevóhoz. A nemzetközi közösség egyik képviselője mondta a napokban a bosnyák fővárosban: az az érzése, hogy ha távoznának a külföldi katonák, a három boszniai nemzet fél napon belül ismét hadban állna. Éppen ezért kellene az anyaországokban nagyon világos, nagyon átlátható és nagyon következetes politikát folytatni. Mert enélkül hiába hoznak nyilatkozatokat az Igmáni Kezdeményezésen, hiába mondják ki, hogy egymás nélkül nem tudnak élni, és hiába állítják, hogy tulajdonképpen nagyon szeretjük egymást, mert erről az emberek – úgy látszik – nem akarnak tudomást venni. Pedig ha tényleg az unió a cél, akkor ezt nagyon érthetően meg kell nekik mondani, és világossá tenni mindenki előtt, hogy a 90-es évek háborúi véget értek a térségben és lehetővé kell tenni a rabok meglátogatását, még akkor is, ha háborús bűnökért ítélték el az embert.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A zsarnokság gazdasága
A médiapolitikai hatalom, a nagyvállalkozói-tőkés érdekek és a csendőrség összefonódása mindig a kutlerajhoz vezet, ahhoz a >
Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”
Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >
„Elítélt háborús bűnös”
Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >
Hajsza
Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >
Hiába a sok aláírás
A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >