Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
Az új törvényjavaslat nyomást akar gyakorolni Belgrádra, hogy felhagyjon a Nyugat, Moszkva és Peking közötti egyensúlyozással
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a sajtószabadságot és az alkotmányos rendet illetően. Külső szereplőknek ezért óvatosnak kellene lenniük, amikor beavatkoznak Szerbia belügyeibe. „Az üzenet a külföldieknek – akár stratégiai párbeszédeket kezdeményeznek, amelyekkel támogatják a rendszert, akár hiába fenyegetőznek szankciókkal, és ezzel akaratlanul is segítik azt –, hogy tartózkodniuk kellene a Szerbiával kapcsolatos nagy politikai lépésektől mindaddig, amíg mi be nem fejezzük a saját munkánkat a választásokon.”
Joe Wilson dél-karolinai republikánus és Bill Keating massachusettsi demokrata képviselő augusztus 27-én terjesztette elő az úgynevezett SRBIJA-törvényjavaslatot, amely szankciókat és vízumkorlátozásokat vezetne be azokkal a „rosszindulatú szereplőkkel” szemben, akiket azzal vádolnak, hogy aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a stabilitást a Nyugat-Balkánon. A javaslat Szerbiát is szankciókkal fenyegeti, ha Belgrád továbbra is fenntartja kapcsolatait Oroszországgal, Kínával és Iránnal – írja a Quincy Institute portálja, a Responsible Statecraft.
A kezdeményezés akkor érkezik, amikor Szerbia csaknem két év kormányellenes tüntetéssorozat után a jövő hónapban előrehozott parlamenti választásokra készül, és nem sokkal azután, hogy Washington és Belgrád új stratégiai párbeszédet indított.
Szerbia erősen polarizált politikai közegében Aleksandar Vučić elnök hívei Wilsonra és Keatingre ellenséges külföldi szereplőkként tekintenek, akik meg akarják mondani Belgrádnak, milyen külpolitikát folytasson. A kormány ellenfelei ezzel szemben többnyire kedvezően fogadják az SRBIJA-törvényt, és abban reménykednek, hogy az „végső soron Vučić bukásához vezet” – mondta Nikola Miković szerb geopolitikai elemző.
Az SRBIJA-törvényjavaslat beterjesztői abban bíznak, hogy a törvényhozási nyomás arra kényszeríti Belgrádot, hogy felhagyjon a Nyugat, Moszkva és Peking közötti kényes egyensúlyozással. A javaslat azonban Vučić számára azt a lehetőséget is megteremtheti, hogy tovább erősítse azt a geopolitikai narratívát, amely szerint ügyesen lavírozik a multipoláris világban. Ez a narratíva sok szerb választó számára vonzó, és hozzájárult ahhoz, hogy Vučić továbbra is az ország élén maradjon.
Pragmatikus megközelítés Belgráddal szemben
Az SRBIJA-törvény nem a Trump-kormányzat Szerbiával kapcsolatos megközelítését tükrözi, amit az újonnan létrehozott stratégiai párbeszéd is megerősít. A júliusban elindított párbeszéd intézményes keretet biztosít a kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés folytatásához olyan területeken, mint az energia és a gazdaság. A Trump-adminisztráció nem fogja feladni ezt a keretet egyetlen kongresszusi törvényjavaslat miatt.
Vladimir Trapara belgrádi politikai elemző szerint a kongresszusi kezdeményezésnek „kevés esélye van a sikerre”, és úgy vélte, hogy ha kudarcot vall, az akár a szerb kormány hazai népszerűségének növekedéséhez is hozzájárulhat.
A NIS, a szerb olajipari óriás helyzete – amelyben két orosz állami vállalat együttesen többségi tulajdonnal rendelkezik – jól mutatja az amerikai politika összetettségét. A Trump-adminisztráció korábban több alkalommal is mentességet adott a NIS-nek a szankciók alól, miközben Belgrád megpróbálja rendezni a vállalat orosz tulajdonosi szerkezetének kérdését. Szerbia augusztus 28-án újabb amerikai mentességet kapott, így a vállalat további időt nyert, miközben folytatódnak a tárgyalások az orosz tulajdonrész esetleges értékesítéséről.
Röviden: a Trump-adminisztráció továbbra is együttműködik Belgráddal, miközben nyomást gyakorol a szerb kormányra azokban a kérdésekben, amelyekben érdekeik eltérnek.
Trump és Vučić kapcsolata egyelőre nem alakult át olyan szoros személyes partnerséggé, amire egyes megfigyelők Donald Trump 2024-es választási győzelme után számítottak. Annak ellenére, hogy a két vezető állítólagos autoriter közelségéről – a „globalistákkal” szembeni közös ellenszenvükre alapozva – számos állítás hangzott el, kevés bizonyíték van arra, hogy valóban ilyen kapcsolat alakult volna ki.
„Vučić meglehetősen kétségbeesetten próbált találkozni Trumppal, még Mar-a-Lagóba is elutazott ezért, de próbálkozásai minden alkalommal kudarcot vallottak” – mondta Lily Lynch, a Balkanist Magazine főszerkesztője. Lynch szerint a szerb kormány „pragmatikus, bár némileg bizalmatlan kapcsolatot alakított ki a [második] Trump-adminisztrációval”.
Függetlenül attól, hogy Belgrádban 2024 végén és 2025 elején sokan arra számítottak: a második Trump-adminisztráció gyökeresen megváltoztatja az amerikai Nyugat-Balkán-politikát, és jelentősen közelebb kerül Szerbiához, Washington eddigi megközelítése inkább tranzakcionálisnak bizonyult.
A térség továbbra is fontos az Egyesült Államok számára az energia, a regionális stabilitás, Oroszország, Kína, Koszovó és az európai integráció miatt, ezek az érdekek azonban sokkal szélesebb prioritási körrel versenyeznek.
Végső soron a Trump-adminisztráció egyszerre gyakorol nyomást Belgrádra és igyekszik fenntartani az együttműködést. Semmi sem utal arra, hogy Washington fel akarná adni Szerbiával fenntartott kapcsolatát. Az egymást követő amerikai kormányzatok – legalábbis a 2000-es évektől kezdve – úgy tekintettek az Egyesült Államok Szerbiával való együttműködésére, mint a Nyugat-Balkán stabilitásának egyik szükséges elemére.
Belgrád Ukrajnának és Izraelnek történő fegyverszállításai szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a szerb kormányt kevésbé érjék bírálatok Washingtonból amiatt, hogy nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni európai szankciókhoz.
Egyensúlyozás a nagyhatalmak között
Az is valószínűtlen, hogy a kongresszusi nyomás drámai fordulatot eredményezne a szerb külpolitikában. Belgrád már fokozatosan közeledik a Nyugathoz, miközben továbbra is fenntartja a rivális nagyhatalmak közötti egyensúlyozás átfogó stratégiáját.
Ez különösen jól látható Szerbia és Oroszország viszonyában. Belgrád megőrizte kapcsolatait Moszkvával, miközben együttműködik a nyugati kormányokkal és olyan módokon támogatja Ukrajnát, amelyek egyre bonyolultabbá teszik hagyományos orosz kapcsolatait. Mindez azonban nem vezetett ahhoz, hogy Szerbia feladja szélesebb egyensúlyozó stratégiáját.
„A Nyugat alapvetően megengedi Vučićnak, hogy fenntartsa ezt az amúgy is alacsony szintű kapcsolatot Oroszországgal, cserébe Ukrajna támogatásáért és a Nyugattal való együttműködésért bizonyos más kérdésekben. Oroszországnak pedig megfelel, hogy legalább akkora befolyása legyen Szerbiában, mint amekkora jelenleg van” – mondta Trapara.
„Így Vučić mindkét oldalról [a Nyugattól és Moszkvától is] támogatást kap rendszere stabilitásához.”
Kína, amely Belgrád legfontosabb nem nyugati gazdasági és stratégiai partnerré vált, másfajta kihívást jelent. Peking jelenléte Szerbiában elsősorban gazdasági természetű, ezért ez a kapcsolat szerkezetében is különbözik Szerbia moszkvai kapcsolataitól.
Miković arra figyelmeztetett, hogy az amerikai–kínai konfliktus kiéleződése végül nagyobb nyomás alá helyezheti Belgrádot, hogy távolodjon el Pekingtől – ami Vučić számára sokkal nehezebb döntés lehet. Vučić 2026 májusában Kínába utazott, míg 2024 májusában vendégül látta Hszi Csin-ping kínai elnököt.
Szerbiának összességében erős ösztönzői vannak arra, hogy fenntartsa kapcsolatait a Nyugattal, Oroszországgal és Kínával. Vučić jelentős politikai tőkét épített fel azzal, hogy olyan vezetőként mutatja magát, aki képes egyensúlyozni e hatalmak között.
A nyugati nyomás végső soron erősítheti Vučićot odahaza
Wilson és Keating mellett más nyugati politikusok is igyekeznek nyomást gyakorolni a Vučić-kormányra. Az Európai Unión belül – amelynek Szerbia 2012 márciusa óta hivatalos tagjelöltje – felerősödtek a bírálatok amiatt, ahogyan Szerbia a kilencvenes évekbeli balkáni háborúk örökségéhez viszonyul.
A kérdés különösen hangsúlyossá vált Ratko Mladić múlt havi halála után. A boszniai szerbek egykori katonai parancsnoka elítélt háborús bűnös volt.
A szerb kormány repülőgépe szeptember 3-án Szerbiába szállította Mladić holttestét, koporsóját pedig szerb zászló borította. Néhány nappal a szeptember 7-én megtartott temetés előtt Marta Kos uniós bővítési biztos lemondta tervezett szerbiai látogatását, aggodalmát fejezve ki Mladić kultusza miatt. Brüsszel arra figyelmeztetett, hogy Mladić dicsőítésének „nincs helye sem az EU-ban, sem a tagjelölt országokban”.
Közvetlenül a temetés előtt Jeanne Shaheen New Hampshire-i demokrata és Chuck Grassley iowai republikánus szenátor, valamint Keith Self texasi republikánus képviselő felszólította a belgrádi hatóságokat, hogy „tartózkodjanak mindenfajta kapcsolódástól a tervezett ceremóniákhoz, és biztosítsák, hogy egyetlen nyilvános nyilatkozat vagy hivatalos cselekmény se tüntesse fel Mladićot másként, mint ami volt: a népirtás elítélt építészeként”.
Vučić hazai támogatóinak egy része számára a washingtoni vagy brüsszeli bírálatok megerősítik azt a benyomást, hogy Szerbia igazságtalan nyugati nyomásnak van kitéve. „Slobodan Milošević 2000-es megbuktatása óta a háborús bűnökkel vádolt vagy azok miatt elítélt személyekhez való szerb viszonyulás állandó feszültségforrás az amerikai–szerb kapcsolatokban” – mondta Lynch.
Ez a dinamika különösen fontossá válhat, ahogy Szerbia közeledik a parlamenti választásokhoz.
A nyugati nyomás végső soron segíthet Vučićnak saját táborán belül.
„Szavazóinak többsége erősen a nemzeti kérdésekre összpontosít, és valószínűleg úgy értelmezi majd ezt a nyomást, mint annak bizonyítékát, hogy Vučić »jól védi Szerbia érdekeit«, és ezért akarják őt ezek a »gonosz nyugatiak« eltávolítani” – jegyezte meg Miković.
Trapara hangsúlyozta, hogy a szerbiai választásokon mennyi minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a sajtószabadságot és az alkotmányos rendet illetően. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a külső szereplőknek óvatosnak kellene lenniük, amikor beavatkoznak Szerbia belügyeibe.
„Az üzenet a külföldieknek – akár stratégiai párbeszédeket kezdeményeznek, amelyekkel támogatják a rendszert, akár hiába fenyegetőznek szankciókkal, és ezzel akaratlanul is segítik azt –, hogy tartózkodniuk kellene a Szerbiával kapcsolatos nagy politikai lépésektől mindaddig, amíg mi be nem fejezzük a saját munkánkat a választásokon.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”
Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >
„Elítélt háborús bűnös”
Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >
Hajsza
Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >
Hiába a sok aláírás
A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >
Alagút
Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >