Ma Petra, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ki hitelesítette a választási listákhoz gyűjtött aláírásokat?
Boban Stojanović politológus az elmúlt hetekben folyamatosan közli a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatait a közelgő rendkívüli parlamenti választásokra induló választási listák által összegyűjtött aláírásokról. Stojanović azt elemezte, hogy az egyes választási listák hány aláírást gyűjtöttek, és ezek közül mennyit hitelesítettek városi és községi hivatalokban, mennyit közjegyzőknél, illetve mennyit bíróságokon. A rekorderek között van a „Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint” lista is, amely 9533 aláírást gyűjtött, és ezek több mint 90 százalékát városi és községi hivatalokban hitelesítették: 8661 aláírást, azaz 90,85 százalékot. Közjegyzőknél 872 aláírást, vagyis 9,15 százalékot hitelesítettek. Bíróságokon egyetlen hitelesített aláírásuk sem volt.
Az adatok azt támasztják alá, hogy a rendszerhez közel álló pártok az aláírásaik túlnyomó többségét városi és községi hivatalokban hitelesítették.
A rendkívüli parlamenti választásokig már csak egy hónap van hátra, miközben már konkrét esetek is felmerültek a képviselőjelölti listák támogatására szolgáló nyilatkozatok hitelességével, illetve az aláírásgyűjtés folyamatának egyéb szabálytalanságaival kapcsolatban.
Boban Stojanović politológus a Köztársasági Választási Bizottság adatait elemezte, és közzétette, hogy az egyes listák hány aláírást gyűjtöttek, illetve ezek közül mennyit hitelesítettek a városi és községi közigazgatásban, mennyit közjegyzőknél, és mennyit bíróságokon, illetve bírósági kirendeltségeken azokon a helyeken, ahol nincs közjegyző.
A kapott adatok arra utalnak, hogy a rendszerhez közel álló pártok az aláírásaikat többnyire városi és községi hivatalokban hitelesítették.
A diákok és az ellenzéki pártok egyébként arra figyelmeztettek, hogy a közjegyzők és a községi hitelesítők többsége nem állt rendelkezésükre, ami jelentősen megnehezítette az aláírásgyűjtés egész folyamatát.
A Stojanović politológus által elemzett adatok világosabb képet adnak arról, hogy a rendelkezésre álló hitelesítők többsége kinek dolgozott, illetve hogy őket a hatalom mozgósította.
De haladjunk sorjában.
Az VMSZ és az Orosz Párt több mint 90 százalékban városi és községi hitelesítőknél
A Köztársasági Választási Bizottság eddig összesen tíz választási listát hirdetett ki az október 25-re kiírt rendkívüli parlamenti választásokra.
Az „Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia” lista összesen 223 933 aláírást gyűjtött. Az aláírások hitelesítésének módja azt mutatja, hogy a haladók a városi és községi hivatalokban összesen 181 243 aláírást hitelesítettek.
Közjegyzőknél 41 938 aláírást hitelesítettek, bíróságokon és bírósági kirendeltségeken pedig mindössze 752-t.
Vagyis a Szerb Haladó Párt (SNS) az aláírások 80,94 százalékát városi és községi hivatalokban, 18,73 százalékát közjegyzőknél, 0,34 százalékát pedig olyan bírósági kirendeltségeken hitelesítette, ahol nincs közjegyző.
Érdekes, hogy a Szocialista Párt (SPS), az SNS hosszú évek óta működő koalíciós partnere, valamint „Ivica Dačić – A stabilitás tényezője” nevű listájuk összesen 21 266 aláírást gyűjtött, csaknem tízszer kevesebbet, mint a haladók. Ivica Dačić maga is azt mondta, hogy a szocialisták soha nem gyűjtöttek még ilyen rövid idő alatt ilyen gyorsan ennyi aláírást.
A szocialisták 14 101 aláírást (66,31 százalék) a közigazgatási hivatalokban, 6866-ot, vagyis 32,29 százalékot közjegyzőknél, a bíróságokon és bírósági kirendeltségeken pedig mindössze 299-et (1,41 százalék) hitelesítettek.
A harmadik kihirdetett lista, a „Diáklista – A diákok győznek”, a haladókkal és a szocialistákkal ellentétben az aláírások 77,92 százalékát, azaz a 69 947-ből 54 505-öt közjegyzőknél hitelesítette, mivel a városi és községi hitelesítőket gyakorlatilag egyáltalán nem tudták igénybe venni.
A diáklista esetében mindössze 15 442 aláírást, azaz 22,08 százalékot hitelesítettek a közigazgatási hivatalokban. Bíróságokon és bírósági kirendeltségeken a diákok egyetlen aláírást sem hitelesítettek. A diáklista 76 községben és városban gyűjtött aláírásokat.
A kisebbségi „Rasim Ljajić – Emberi (SDP–CDP)” lista összesen 8053 aláírást gyűjtött, és ezek közül 7015-öt, azaz 87,11 százalékot városi és községi hivatalokban hitelesítettek. Közjegyzőknél mindössze 902-t (11,20 százalék), bíróságokon pedig 136 aláírást (1,69 százalék).
A rekorderek között van a „Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint” lista is, amely 9533 aláírást gyűjtött, és ezek több mint 90 százalékát városi és községi hivatalokban hitelesítették: 8661 aláírást, azaz 90,85 százalékot. Közjegyzőknél 872 aláírást, vagyis 9,15 százalékot hitelesítettek. Bíróságokon egyetlen hitelesített aláírásuk sem volt.
Az „Usame Zukorlić – Mozgalom az egyesülésért” lista 6723 aláírást gyűjtött, ezek több mint felét, 4000 aláírást a közigazgatási hivatalokban hitelesítették (59,50 százalék). Közjegyzőknél 1903-at (28,31 százalék). Érdekes, hogy az Usame Zukorlić nevével fémjelzett lista aláírásainak 12,20 százalékát, azaz 820-at bíróságokon és bírósági kirendeltségeken hitelesítették – ez az eddig kihirdetett valamennyi lista közül a legmagasabb arány.
A Köztársasági Választási Bizottság kihirdette az „Orosz Párt – Szerbia a BRICS-ben – Slobodan Nikolić” választási listát is, amely a választásokon nemzeti kisebbségi listaként indul.
A párt által összegyűjtött aláírások csaknem mindegyikét közigazgatási hivatalokban hitelesítették, így ebben a tekintetben abszolút rekorderek. Az összesen 5312 aláírásból 5139-et városi és községi hivatalokban, a fennmaradó 173-at pedig közjegyzőknél hitelesítették.
Százalékosan ez így néz ki: közigazgatási hivatalok 96,74 százalék, közjegyzők 3,26 százalék.
Ki hitelesítette az ellenzék aláírásait?
Érdekes, hogy az „Autentikus Jobboldal – Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS) – Monarchisták” koalíció választási listája összesen 10 712 érvényes aláírást gyűjtött. Ők is az aláírások többségét a közigazgatási hivatalokban hitelesítették: 7911-et, azaz 73,85 százalékot. Közjegyzőknél 2801-et (26,15 százalék). Bíróságokon egyáltalán nem hitelesítettek aláírásokat.
A „Népi Szerbia” koalíció – amely a Szerbiai Népi Mozgalomból, az Új Arcú Szerbiából és az Ökológiai Felkelésből áll – benyújtotta aláírásait a RIK-hez, majd közölte, hogy visszalép a választásoktól. A listát ennek ellenére kihirdették, majd később visszavonták.
Ez a koalíció 10 230 aláírást gyűjtött. A közigazgatási hivatalokban 6199-et (60,60 százalék), közjegyzőknél pedig 4031-et (39,40 százalék) hitelesítettek. A „Népi Szerbia” sem hitelesített aláírásokat bíróságokon.
Az „Európai Szerbia – Marinika Tepić – Zdravko Ponoš” választási listát a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Szerbia Közepe (SRCE) és a Szolidaritás Polgári Mozgalma alkotja. A RIK-hez 10 130 jogilag érvényes aláírást nyújtottak be, amelyek közül 38,34 százalékot (3884) közigazgatási hivatalokban, 61,25 százalékot (6205) pedig közjegyzőknél hitelesítettek. Bíróságokon és bírósági kirendeltségeken 41 aláírást, azaz 0,40 százalékot hitelesítettek.
Emlékeztetőül: a CRTA választási megfigyelő missziója eddig több olyan jelenséget is rögzített, amely álláspontja szerint törvénysértést jelent. Ezek között szerepel az aláírások választópolgár jelenléte nélküli hitelesítése, a közjegyzőkre gyakorolt nyomás, valamint a polgárokra gyakorolt nyomás.
A parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvény szerint „a választópolgárnak a választási lista támogatásáról szóló nyilatkozatát közjegyzőnél vagy a községi, illetve városi közigazgatásnál kell hitelesíteni, azokban a községekben, illetve városokban pedig, ahol nincs kinevezett közjegyző, a választópolgár választási listát támogató nyilatkozatát az alapfokú bíróság, annak bírósági kirendeltsége vagy az alapfokú bíróság ügyfélfogadó irodája is hitelesítheti.”
A CRTA megfigyelő missziója ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a korábbi választási ciklusokban konkrét eseteket is rögzítettek, amelyekben kétség merült fel a községi vagy városi hivatalokban – és nem közjegyzőknél – hitelesített támogatói nyilatkozatok hitelességével kapcsolatban.
Boban Stojanović is erre hívta fel elemzéseiben a figyelmet, azzal a magyarázattal, hogy a közjegyzők nem hajlandók hamis aláírásokat hitelesíteni.
A CRTA több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a visszaélések csökkentését szolgálná a 2020-ban hatályos jogi szabályozás visszaállítása. Akkor ugyanis úgy rendelkeztek, hogy az aláírásokat kizárólag közjegyzők hitelesíthetik, és csak azokon a helyeken, ahol nincs közjegyző, végezhetik ezt a feladatot kivételesen a községi közigazgatási hivatalok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić utolsó napja a hatalomban
Ha az összecsapások az a választás utáni forgatókönyv, amelyet a volt elnök elképzelt, tudnia kellene, hogy >
Ne dőljünk be a hamis optimizmusnak
Nem szabad naivnak lenni és egyszerűen csak reménykedni. Kapcsolatba kell lépni azokkal az emberekkel, akik szükség >
Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?
Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a >
Mondhassa, nem báncsa a fülem
Egykori általános iskolám ebédlőjében, a falon függött egy tábla, rajta: Magyar ember evés közben nem beszél! >
Miért éleződnek ismét a feszültségek Magyarország és Ukrajna között?
Összességében a magyar kormány Ukrajna-politikája a kezdeti enyhülés után most koordinálatlannak, impulzívnak és világos cél nélkülinek >
Vezetők vezér nélkül
Ha áttanulmányozzuk a történelmi dokumentumokat, rájövünk, hogy minden nagy történelmi fejlemény mögött véletlenek sokasága áll, és >
Mi köti össze, és mi választja el Trumpot és Vučićot?
Mi marad? Valójában semmi, csak az összezavart és tájékozatlan polgárok, akik egyre inkább alattvalókká válnak.Ha azonban >
Ki hitelesítette a választási listákhoz gyűjtött aláírásokat?
Boban Stojanović politológus az elmúlt hetekben folyamatosan közli a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatait a közelgő >
Már nagyon kevés idő maradt: ki az az őrült, aki nem Vučić ellen szavaz?
Az egyetlen kiút az Aleksandar Vučić és Ivica Dačić rendszeréből való kilépés. A háborús bűnösök kiszolgálóiból >
Számíthat-e még Vučić a Vajdasági Magyar Szövetségre?
A biztosnak tekintett együttműködéstől, vagyis attól, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a október 25-i előrehozott parlamenti >
Megáradt a Tisza reménye
Bár a polgárok továbbra is óvatosan mérlegelik Magyar Péter miniszterelnök lépéseit, az uralkodó érzés az, hogy >
Botrány a szerb közszolgálati televízióban
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić éppen arról kezdett volna beszélni az RTS Dnevnik 2 című híradójának élő >