Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Atomháború magyar módra
„Államtitok Magyarországon, hogy ki és mennyiért szállít sódert, zúzott követ, gerendát, gulyáslevest, esztrádműsort…” Hvg.hu, Klubrádió/Szelestey Lajos, Hargitai Miklós (Népszabadság):
A titok nyitja
Igenis nemzetbiztonsági kockázat lenne, ha kiderülne, ki mit lop Paksból.
Milyen nemzetbiztonsági kockázat? – merül fel a kérdés rövidlátó polgártársaink ebédlőasztalainál, amikor arról értesülnek, hogy a paksi beruházásnak nemcsak a műszaki, hanem az üzleti részleteit is titkosította az országgyűlés röpke harminc évre. Hiszen az világos, hogy az önmegsemmisítő gombról nem kell tudniuk a megélhetési bevándorlóknak, de hogy mit mennyiért betonoznak, azt akár közzé is lehetne tenni, ha már közpénz. Sajnos úgy tűnik, még a kormánypárti képviselők többsége is segghülyén gurulgat ide-oda a folyosón, és fogalma sincs, miért azt a gombot kell nyomnia, amit mondtak neki.
Pedig elég némi madártávlat ahhoz, hogy mégis belássuk a mai titokvédelmi akcióprogram értelmét.
Tudjuk, hogy Magyarország egyik legfőbb versenyelőnye a stabil kormányzás, vagyis a fent említett, segghülyén gurulgató képviselők. Mármost képzeljük el – szigorúan csak elméletben -, hogy a Pakson elköltött háromezermilliárdból öt-hatszázmilliót LED-ekre fordítunk tomboló szuverenitásunkban, és ezeket a LED-eket István herceg, a miniszterelnök úr veje szállítja, darabját mondjuk félmillió forintért. (…)
XXX
Bloomberg
A magyar kormánykoalíció nagy felháborodás közepette és az ellenzék korrupciós vádjai ellenére hagyta jóvá a paksi bővítés titkosítására vonatkozó jogszabályt. A megállapodást még tavaly Orbán és Putyin hozta tető alá, elvetve az a tervet, hogy verseny döntsön az utóbbi 20 év legnagyobb magyar állami beruházásáról. A Fidesz ugyanakkor arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy csupán a nemzetbiztonsági szempontból fontos információkat tartják majd vissza. A jelentés megjegyzi, hogy az Orbán-kabinet október óta az állítólagos állami korrupció miatt időről időre utcai tiltakozásokkal kénytelen szembenézni, az USA pedig ugyanilyen okokból kitiltott hat kormányhivatalnokot, köztük az adóhatóság elnökasszonyát. A szerződés a magyar-orosz közeledés jelképe lett, miközben Putyin egyre inkább elszigetelődik az EU többi részétől, miután azzal vádolják, hogy országa támogatja az ukrajnai szakadárokat. Egyébként a Medián szerint a magyarok 60 %-a ellenzi a nukleáris egyezményt. (...)
XXX
Atomtitoktörvény
(...) Államtitok Magyarországon, hogy ki és mennyiért szállít sódert, zúzott követ, gerendát, gulyáslevest, esztrádműsort, kommunikációs tanulmányt a két új paksi blokkhoz – majd harminc év múlva megtudhatja a kedves adófizető, jó üzletet kötött-e, és egyáltalán, arra használták-e az ezermilliárdokat, amire adta, vagyis atomerőművet építettek-e belőle vagy pártot, médiahátországot, hozzátartozói vagyont, mint anno a Fidesz ajándékba kapott pártszékházának árából. És szintén három évtized múltán válhat nyilvánossá, hogy mennyit késett a kivitelező, mekkorát nőtt menet közben az ár vagy – ahogy az a Roszatom-beruházásoknál már előfordult – csökkentették-e a műszaki és a biztonsági garanciákat, hogy ne szálljanak el (annyira) a költségek.
Lázárék arra hivatkoznak, hogy a beruházási adatok Európában másutt sem nyilvánosak. Ha igazuk lenne, honnan tudhatnánk vajon, hogy Franciaországban, az épülő Flamanville atomerőműben jelenleg már több mint 90 százalékkal túllépték az eredetileg tervezett költségeket, és 2012 helyett jó esetben 2017-re készül el a beruházás; vagy hogy a finnországi Olkiluotónál a 3,2 milliárd euróban meghatározott végösszeg helyett most 8,5 milliárd eurónál tartanak? Minket ezektől a sokkoló információktól jó előre megkímélnek a mi humánus törvényhozóink – és persze nekik sem kell attól tartaniuk, hogy még az életü(n)kben kiderül, hová tették a pénzünket.
Következő cikk: A véleményformáló értelmiségi elit alkonya
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”
Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >
„Elítélt háborús bűnös”
Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >
Hajsza
Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >
Hiába a sok aláírás
A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >
Alagút
Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >