2026. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A baloldal utolsó gesztusa?

„Ha van, ami pontosan leírja, hova jutott az ország, akkor az Göncz Árpád végakarata.” Bruck András (Kanadai Magyar Hírlap):

Régóta nem szólt, nem beszélt, szinte nem is volt – aztán a síron túlról tegnap üzent valami nagyon fontosat. És nagyon hangosan.

Nem tudhatom, mit gondolt az Orbán-rendszerről, és mindenekelőtt róla magáról, de annyit ez az üzenet biztosan jelent, hogy „nem vagytok rendes emberek”.

És ezzel valami egészen szörnyű dolog következett be.

Nem más, mint a demokratikus Magyarország első köztársasági elnöke tudatta ország-világgal, hogy a hatalom jelenlegi gyakorlóit nem tartja érdemesnek arra, hogy a sírjánál őt méltassák, a nemzet nevében elbúcsúztassák, elköszönjenek tőle.

Talán még azt sem akarná, hogy a kormány emberei ott legyenek a gyászoló tömegben, ezúttal szerényen meghúzódva, magukat megrendült demokratának maszkírozva.

Ha van nemzeti tragédia, akkor ez az. Ha van, ami pontosan leírja, hova jutott az ország, akkor az Göncz Árpád végakarata.

Hiszen ez a kegyetlen, örökre égő foltként megmaradó arculcsapás nem a rezsim szokásos bírálóinak valamelyikétől jött, hanem az elképzelhető legilletékesebb személytől: a nemzet egységét és békéjét megtestesítő legfőbb morális autoritástól.

Ez a legfelsőbb világi fórum mondta most ki a lesújtó ítéletet az Orbán-rendszerről: nem akarlak benneteket a sírom körül látni.

Mintha egy apa tiltotta volna meg a gyerekeinek, hogy elbúcsúzzanak tőle.

Valaki azt kérdezte tőlem, vajon Orbánék szégyellik-e, kínos-e ez nekik. Azt feleltem, talán kínos, de biztosan nem szégyellik. És hogy aki tud még szégyenkezni, az nincs teljesen elveszve.

Ezek azonban menthetetlenek.

Hagyjuk most a megszámlálhatatlan bűnüket. Talán elbúcsúztak Jancsó Miklóstól? És Radnóti Miklósné Gyarmati Fannitól? Ettől a két nagy embertől? A rettenetes huszadik századi magyar sors különbözőképp, de egyformán tökéletes megjelenítőitől?

Ugyan, dehogy, ők csak gyilkosokat ünnepelnek.

Azt hiszem, ezt a romlottságot is látta bennük Göncz Árpád, nem csak a hatalom ittas tobzódást, amikor a lassan közelgő hosszú út előtt megfogalmazódott benne az utolsó hazafias gondolat: persona non gratának nyilvánítalak benneteket.

Ez már szinte átok.

Nem a rendszer ölte őt meg, mégis volt gondja rá, hogy a rendszer ne temethesse el. Hogy az állami flanc kellékei között senki ne játszhassa majd el a rá kiosztott hamis szerepet.

Csodálatos dolog ilyen e világi igazságtétellel kezdeni a másvilági létet, de vajon az itt maradók mihez kezdenek majd vele? Legelőször is, vajon hányan lesznek ott az Óbudai temetőben? Ezren? Tízezren? Százezren?

Sokkal többnek kéne, ez milliószor fontosabb ügy a netadónál. Nem gyakran fordul elő, hogy egy kormányt ennyire megvető módon tagadjanak ki, bélyegezzenek meg. Legyen ott nagyon sok jó ember – mintha ez is benne lenne a végakarat láthatatlan tintával írt záradékában.

De vajon van-e még ellenzék, vagy Göncz Árpádé volt a baloldal utolsó gesztusa?

2015. október 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”

Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >

Tovább

„Elítélt háborús bűnös”

Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >

Tovább

Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?

A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >

Tovább

Hajsza

Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >

Tovább

Hiába a sok aláírás

A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >

Tovább

A kezdet vége

Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >

Tovább

„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban

Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >

Tovább

Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget

Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >

Tovább

Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert

Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >

Tovább

Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez

Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >

Tovább

A (nem) kihirdetett gyász napjai

Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >

Tovább

Alagút

Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >

Tovább