Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egérúton surranva
Nem kell félnünk Hitlertől, attól azonban Hitler nélkül sem árt óvakodni, ha valaki – akár valóságos vészhelyzetre hivatkozva, a rendeleti kormányzás egérútján surranva, a hátunk mögött – gyökeresen át akarja szabni a közösség életét. Friss Róbert:
Ne féljünk Hitlertől! – tanácsolta még a múlt század végén Guido Knopp német történész. Tanácsát már csak azért is érdemes megfogadni, mert a félelem a nácizmus feléledésétől és a riogatás vele csak a gondolkodás bénultságához, hamis analógiákhoz vezet. Ahhoz, hogy a politikai és médiatechnikák átfedéseit összekeverjük a mai valósággal. Hogy elfeledkezzünk arról: mind az olasz fasizmus, mind a német nemzeti szocializmus, mind pedig a szovjet – bolsevik – kommunizmus erős vonzerővel bírt a múlt század húszas-harmincas éveiben mint a társadalomszervezés olyan módszere, amely reális alternatívája lehet az akkor épp legnagyobb válságával küzdő demokráciának.
A három próbálkozásból kettő – a nemzeti szocializmus és a kommunizmus – végleg kihullott a történelem rostáján. Ami ma erősödni látszik, az leginkább az olasz etatista, korporatív, fasiszta államra emlékeztet, amely tagadja a dehumanizációt – bár felvilágosodás-ellenes -, nacionalista és etatista megfontolások alapján akarja megszervezni a gazdasági és társadalmi életet. A korporatív államot. Ennek tavaly ősszel megroppant próbálkozása volt a ”centralizált politikai erőtér” . A korporatív államszervezés akarata maradt. Nemcsak a politikai kisebbség kitagadása a nemzetből, a szakszervezetek és más érdekegyeztető fórumok mellőzése mutatja ezt, hanem az is, hogy az államosítás vezérlő elve nem a közösség, hanem egy szűk kör érdeke. Látszik ez abban, hogy a magyar kormány nem piaci eszközökkel, hanem állami hitelből történő felvásárlással akar segítő kezet nyújtani a járvány miatt csődbe jutott cégeknek, így hizlalva tovább a „nemzeti tőkéseket”, a politikai érdekek alapján kiválasztottakat.
Sokat vitatott, erős állami beavatkozás persze volt már korábban is a kapitalizmus történetében. Nemcsak a New Deal a harmincas évek Amerikájában, hanem tíz éve, a pénzügyi válság idején is: a viszonyok csendesedése után az amerikai állam szabadult is gyorsan az állami kézbe vett bankoktól. Ott a demokrácia finnyás az állam vélt vagy valós túlterjeszkedésére.
Az etatista Magyarország másképp tesz: a kiválasztottak kezébe teszi át a gazdaságot. A Válasz Online vendégeként a Fidesz–KDNP volt EP-képviselője, Schöpflin György a napokban azt mondta: „Ami Magyarországon kialakult, az egy államközpontú gazdaság, ami frontálisan szembemegy a brüsszeli szabadpiaci gondolkodással. És akkor látunk ilyen közbülső szereplőket, mint Mészáros Lőrinc, aki úgy szerepel Brüsszel felé, mint egy magánvállalkozó, de aki valójában az állam gazdaságpolitikáját bonyolítja le, még ha nem is közvetlen »alkalmazottja« az államnak.” A korporatív társadalomszervezés akaratát igazolja a kormányfő is, aki a közmunkások megduplázásával akarja megoldani a járvány miatt feléledő munkanélküliséget. A részletekről nem tudni.
Nem kell félnünk Hitlertől, attól azonban Hitler nélkül sem árt óvakodni, ha valaki – akár valóságos vészhelyzetre hivatkozva, a rendeleti kormányzás egérútján surranva, a hátunk mögött – gyökeresen át akarja szabni a közösség életét.
(Népszava)
Következő cikk: Székely autonómia – magyaros bukás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >