Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
November 3. után: háború vagy béke
Trump, Putyin, Erdogan, Orbán és Johnson egytől egyik a nacionalizmus segítségével jutott kormányra, illetve igyekszik hatalmon maradni. Nem meggyőződésből hirdetik ideológiájukat, az csupán eszköz számukra a politikában. De ha az amerikai elnök győz nem egészen egy hónap múlva, az nagy veszélybe sodorja a világot. Merthogy a nacionalizmus hiába hirdeti a bezárkózást: fegyveres viszályba torkollik. Ezért az amerikaiak november 3-án nem csupán saját kormányzatukról, hanem a háborúról és a békéről is voksolnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Orbán Viktor szakmányban lopja el az uniós pénzeket, ezért el kell érni, hogy azokat ne ő, hanem a nép kapja. Erre figyelmeztet az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, aki ellen a napokban egy tévesen idézett kijelentése miatt támadást indított a magyar lakájmédia, Kovács Zoltán pedig egyenesen Németország náci múltját hánytorgatta fel az ügy kapcsán.
Katarina Barley sajnálatosnak tartja, hogy Orbán igen hatékonyan számolja fel a jogállamot, az Európai Néppárt asszisztálása mellett. De azzal nem lehet megállítani, amit az Európai Tanács javasol a demokratikus normák és brüsszeli pénzek összekapcsolására. Hiszen az indítvány legfeljebb a korrupció ellen jó. Persze az állam- és kormányfők sokszor úgy alkudoznak, mint kupecek a heti vásárban, ám alapértékekről nem lehet vita. Márpedig pont azokat hagyná védtelenül a legutóbbi csúcson jóváhagyott határozat.
Fontos persze a masszív anyagi visszaélések elleni küzdelem is, hiszen Orbánnak enyves a keze. A módszer a legtöbbször az, hogy levajazott közbeszerzések révén a „közelieknek” esnek le a nagy pénzek. Példa rá Tiborcz, az Elios és a közvilágítás modernizálása körüli mutyi. Az effajta szervezett umbuldák nagy vesztese azonban a nép. Cseppet sem a véletlen műve, hogy Magyarország kimarad az újonnan induló Európai Ügyészségből.
Hogy az Európai Parlament négy nagy pártcsaládja mennyire képes keresztülvinni a saját álláspontját és kemény jogállami mechanizmust kicsikarni, az attól függ, hogy meg tudja-e győzni az európai közvéleményt, hogy nem az újjáépítési tervet akarja blokkolni, hanem a demokratikus elveknek igyekszik érvényt szerezni. Ám a Tanács éppen azzal próbálja sarokba szorítani, hogy szűkös az idő.
De a dolog úgy áll – hangsúlyozza Barley -, hogy Orbánt most meg lehet fogni, mert 7 milliárd eurónak inthetne búcsút, ha netán vétóz. Azaz kivételes alkalom nyílik, hogy jobb belátásra bírják. A nyugati adófizetőknek már úgyis elegük van abból, hogy befizetéseikből Orbán korrupt rendszerét hizlalják. Tehát egy olyan kormányt, amely az alapértéken tapos.
A német politikus, aki volt az igazságügyi tárca első embere, úgy látja: visszaüt, ha a Fidesz kampányt folytat azok ellen, akik megbírálják. Hiszen közben óhatatlanul ismét reflektorfénybe kerül az, amit pl. Barley mondott, hogy ti. ne Orbán vagy Tiborcz, hanem a nép legyen az uniós források haszonélvezője. És nem a magyar vagy a lengyel nemzettől kell megvonni a szubvenciókat, hanem a korrupt hatalomtól. Hiszen Felcsúton a kormányfő kertjében emelkedik stadion és arrafelé pöfikél a kisvasút – sokmillió eurós EU-támogatásból. Meg hogy a régi iskolatársnál, Mészáros Lőrincnél mára nincs gazdagabb ember az Magyarországon.
Orbánt ugyanakkor egyetlenegy cél vezérli, hogy semmi se veszélyeztesse uralmát. De itt csakis az emberek tudnak bármit is tenni, amint azt a két évvel ezelőtti helyhatósági választások eredménye mutatta. Barley emlékezetett arra, hogy hosszabb idő átlagában azért a demokrácia felül szokott kerekedni.
Die Zeit
Orbán Viktor revansista háborúra készül, csak ez azért nem annyira szembeöltő, mert Magyarország a NATO tagja. De hát az Törökország is, amely napjainkban azonban már több hadműveletbe is belebonyolódott. Ezt fejti ki legújabb könyvében a lap külpolitikai szerkesztője, akinek alaptétele, hogy nincs puha nacionalizmus. Trump, Putyin, Orbán és a többiek úgy állítják be, hogy a nemzetüket védik, ám téved, aki hitelt ad szavaiknak, mert abból könnyen háborús konfliktus alakulhat ki.
A magyar vezető persze nehéz helyzetben van, mert az EU talán a világtörténelem legnagyobb béketerve. Orbán azonban készül az X-napra, amikor megtorolhatja a történelmi igazságtalanságot, Trianont. Az európai közvélemény nem figyel oda a magyar fegyverkezésre, noha tavaly a német hadiipar legnagyobb vásárlója a budapesti kormány volt.
Michael Thumann megállapítja, hogy visszatért a nacionalizmus, pedig az példátlan pusztítást okozott a múlt században. Hívei azt állítják, hogy a korábbi bűnök nem ismétlődhetnek meg, és látszólag meggyőző ajánlattal nyerik meg maguknak mindazokat, akik félnek a járványtól, a menekültválságtól, a kereskedelmi vetélytársaktól és a gazdasági hanyatlástól. Elhitetik velük, hogy a nemzetállam csigaháza menedéket nyújt nekik. Ám ez illúzió, ami csak a szavazópolgárok megtévesztését szolgálja a tekintélyelvű hatalom részéről.
Trump, Putyin, Erdogan, Orbán és Johnson egytől egyik a nacionalizmus segítségével jutott kormányra, illetve igyekszik hatalmon maradni. Nem meggyőződésből hirdetik ideológiájukat, az csupán eszköz számukra a politikában. De ha az amerikai elnök győz nem egészen egy hónap múlva, az nagy veszélybe sodorja a világot. Merthogy a nacionalizmus hiába hirdeti a bezárkózást: fegyveres viszályba torkollik. Ezért az amerikaiak november 3-án nem csupán saját kormányzatukról, hanem a háborúról és a békéről is voksolnak.
FT
A Bizottság migrációs reformterve pont olyan mocskos, mint a menekülttáborok és arra szolgál, hogy megbékítse a kelet-európai tagokat – írja a vezető európai lap kommentárja. Hiszen lehetőséget adna nekik, hogy ne fogadjanak be menedékkérőket, hanem inkább működjenek közre azok hazazsuppolásában, akik nem maradhatnak. Vagyis azt csinálnák, amit az éjszakai bárok kidobó fiúi. A paradox csak az, hogy Magyarország és Lengyelország ellen éppen jogállami eljárás folyik, és rejtély, miként lehetne őket rávenni a közös menedékpolitika támogatására, illetve a jogállam elfogadására.
Igazából meg kellene osztani a felelősségét a migránsok befogadására,és nem elég, hogy kitoloncolják azokat, akik nem jogosultak a státuszra. Ám a brüsszeli indítvány élesen megosztja a 27-eket, így egyáltalán felel meg a szerződés fogalmának. Amit előirányoz, az nem több vágyálomnál. Hiszen az legfeljebb csak illúzió, hogy majd gyorsan elbírálják a külső határokon a beadványokat, miközben továbbra sincs egyezség arról, mi legyen azokkal, akik tényleg menekültek. Ez persze a kormányok sara.
Ám ez annál szégyenletesebb, ideértve a rettenetes befogadó központokat, mert jelenleg egyáltalán nincs válsághelyzet. Az idén január és augusztus között nem egészen 68 ezren érkeztek, 14 %-kal kevesebben, mint egy éve. Az uniós tagállamok azonban arra utaznak, hogy elriasszák az illegális migránsokat. Ám a közös politika legitimitása attól függ, hogy az mennyire felel meg a nemzetközi jognak és az EU saját szabályainak. A siker érdekében valamennyi kormánynak osztoznia kell a felelősségben, az nem merülhet ki abban, hogy megszabadulnak a nem kívánatos bevándorlóktól. Mert különben megint az lesz, hogy félintézkedésekig jutnak, de azok csak még több bajt hoznak az unió fejére.
FAZ
A múlt heti EU-csúcson a többség amellett volt, hogy hozzanak szankciókat a belorusz elnök ellen, hiszen ő fő felelős a választások meghamisításáért, illetve az utána következő erőszakért, ám ezt Magyarország, Svédország és Finnország megakadályozta. Arra hivatkoztak, hogy Lukasenkóra szükség van a belső, nemzeti párbeszédhez. Ennélfogva a határozat csupán azt tartalmazza, hogy az unió nem fogadja el a választások eredményét, de nem megy el addig, mint a szervezet külpolitikai főmegbízottja, aki illegitimnek nyilvánította az államfőt.
Ugyanakkor a rezsim 40 magas rangú képviselője ellen rendeltek el megtorló intézkedéseket, élen a belügyminiszterrel. Őt okolják az erőszak- és megfélemlítő kampányért. Hogy önkényesen ellenzékieket és újságírókat vesznek őrizetbe és megkínozzák őket. De rajta van a listán négy helyettese is, a belügyi egységek parancsnokai. Továbbá katonai vezetők, közhivatalnokok, börtönigazgatók, titkosszolgálati munkatársak. A legtöbbjüknek megadják a születési adatait is, ami azt mutatja, hogy a nyugati hírszerzés igen alapos munkát végzett.
A választás manipulálásáért 13 embernek kell viselnie a következményeket, így mindenek előtt a főügyésznek. De idetartoznak a Központi Választási Bizottság tagjai is. Az érintettek nem utazhatnak nyugatra és ottani számláikat befagyasztják.
The Atlantic
Nem könnyű kiütni a nyeregből Trumpot, mert a nemzetközi példák azt támasztják alá, hogy a populisták általában sokáig maradnak hatalmon – írja Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem tanára, a German Marshall alapítvány kutatója, a populizmus szakértője. A politikai elitet támadó és saját hatalmuk korlátait tagadó demagóg politikusok mostanság egy sor demokratikus rendszerben megszerezték az irányítást. Indiától, Brazílián át a Fülöp-szigetekig.
Abban nincs semmi különös, hogy az Egyesült Államok ilyen sokáig megtűr egy populista elnököt. De ha az előrejelzések nem tévednek, akkor ennek vége lesz nem egészen egy hónap múlva, azaz Amerika azon kevés kivétel közé tartozik majd, ahol már az első mandátum lejártával ajtót mutatnak a tekintélyelvű populista vezetőnek. Pedig az ilyen vezetők átlagban kétszer annyi ideig vannak a kormányrúdnál, mint demokratikus társaik: utóbbiaknak csupán három év jut, az előbbieknek viszont 6 és fél év.
A különbség különösen élessé válik, ha azokat a populista kormányokat vesszük nézzük, amelyek már több mint tíz éve gyakorolják az uralmat. Az ilyen államfők, vagy miniszterelnökök esélye ötször nagyobb, hogy hivatalban maradjanak, mint amikor demokratikus vezetésről van szó. Magyarország és Törökország mutatja, hogy amikor az emberek végre észreveszik a rendszer hiányosságait, addigra már súlyos károk érik a jogállami intézményeket.
Úgy hogy ezekre a tényekre nagyon is oda kell figyelni az amerikai választás közeledtével. Hiszen a legkifinomultabb modellek még most is egy az öthöz adják Trump esélyeit, ami egyáltalán nem megnyugtató. Annál is inkább, mert a nemzetközi példák arra utalnak, hogy ilyen politikusok vissza tudnak térni, lásd Kaczynskit, illetve megőrzik befolyásukat (Berlusconi). Ám az USA megtörheti a trendet, és utána az ország a feltörekvő illiberalizmus elleni harc élére állhat.
FT
Közép-Európa ugyan sikeres lépett fel a koronajárvány első hulláma ellen, most viszont küszködik. Tavasszal szigorú zárlatot rendelt el, így hatékonyabba kezelte a válságot, mint a Nyugat. Ám napjainkban egyre több a megbetegedés a térségben és a kilátások eléggé fenyegetőek. A cseheknél, lengyeleknél, magyaroknál, szlovákoknál és románoknál minden eddiginél több megbetegedést jelentenek. És úgy tűnik, hogy hatalmas nyomás alá kerül az egészségügyi ellátó rendszer.
Az újság idézi Jakab Ferenc virológust, aki nem látja, hogy ellaposodna a görbe. És ha a kormány nem tesz sürgős intézkedéseket, akkor drasztikus nő a fertőzöttek száma a következő hónapokban. Ám a baj pont az, hogy ezek az országok a nyár végén tartózkodtak a drákói szigortól, nem úgy, mint márciusban. (Kivéve Magyarországot, amely ismét lezárta határait.) Megfigyelők szerint azonban ez óriási feladat elé állítja a kórházakat, amelyek kevesebb pénzből kénytelenek kijönni, mint a nyugati társintézmények és helyenként még elég emberük sincs. De kemény a kihívás az államigazgatás számára is.
A gyenge pont továbbra is ott van, hogy nem tesztelnek eleget. Pedig mint az egyik lengyel egyetem járványügyi szakértője mondja, igazából leginkább tesztelni, tesztelni és tesztelni kell. Azon felül ellenőrizni kellene az iskolákat a ragály szempontjából és érvényt kellene szerezni a szabályoknak. Ám a helyzetet nem könnyítik meg a politikusok zavaros nyilatkozatai. Pl. amikor Szijjártó Péter kijelenti, hogy kirúgja azokat a külügyeseket, akik otthonról akarnának dolgozni. Persze a hozzáállásban közrejátszik, hogy súlyosak a gazdasági következmények. A magyar visszaesés 14 % körül van. De mivel mind több a beteg, megfigyelők úgy vélik: nem lehet elkerülni, hogy ismét agresszívabb lépésekhez folyamodjanak.
Következő cikk: Magyar filmes tárja fel Gorbacsov féltve őrzött titkait
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >