Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lehet, hogy Biden az amerikai demokrácia utolsó esélye
Az új amerikai elnök csak akkor boldogul, ha enyhíti a hatalmas belső egyenlőtlenségeket. Ehhez jó kiinduló pont a javasolt 1,9 billiós segélycsomag. De a másik nagy párt mindent elkövet, hogy megfúrja. A siker azonban sürgős, mert már jövőre időszaki szenátusi választások jönnek. De összejöhet, hogy eredményesnek bizonyul a tömeges oltás és beindul a gazdaság. A világ mindeközben sokat nem tehet, azon kívül, hogy szurkol, mert az Egyesült Államok helyzetközi pozíciója attól függ, mi történik odahaza. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Az amerikai Szenátus jóváhagyta, hogy Antony Blinken legyen az új külügyminiszter. A politikus azt ígéri, hogy helyreállítja az USA jó viszonyát a szövetségesekkel, ugyanakkor véget vet a tárcánál tapasztalható csüggedésnek. A jelentés idézi azt az üzenetet, amelyet az új kormánytag a jelölésekor tett közzé, és amely azt hangsúlyozza, hogy nagyszülei, szülei nem is olyan régen vándoroltak be az Egyesült Államokba, akárcsak néhai nevelőapja, aki túlélte Auschwitzot. Számukra az Új világ az utolsó esélyt jelentette, amikor az elnyomás és erőszak elől menekültek. Ő pedig tőlük tanulta meg, hogy mit is jelent Amerika a világ számára, ha a legjobb formáját nyújtja. Blinken pontosan ezért kíván dolgozni új posztján.
Kinevezését a felsőház 78-22 arányban fogadta el, de a republikánusok csaknem fele ellene voksolt, ami idáig az új adminisztráció egyik tagjánál sem fordult elő. Az amerikai diplomácia 58 éves új első embere ritka karriert fut be, mert eddig nemigen fordult elő, hogy valaki a házon belül kezdte pályáját és a végén a miniszterségig vitte. 1993-ban Európa-szakértőként vették fel, majd bekerült Clinton Nemzetbiztonsági Tanácsába, ahol szintén az öreg kontinens ügyeivel foglalkozott.
Az ifjabb Bush megválasztása után váltott: a Szenátus Külügyi Bizottságához igazolt át, annak vezetője akkor éppen Biden volt. Obama idején a mostani elnök, akkori alelnök fő külpolitikai tanácsadójaként dolgozott, majd a Fehér Ház stábjában helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó lett. 2015-től Kerry alatt, két éven át, helyettes államtitkári teendőket látott el a Külügyben.
FT
A kommentár azt ajánlja Bidennek, hogy vesse be a hozzáértést, ha sikeres politikát akar, mert a Republikánus Párt mindent el fog követni, hogy meghiúsítsa törekvéseit. Az elnöknek mindenekelőtt a rendet kell helyreállítania a közéletben. Ahhoz pedig tarthatatlanná kell tenni a republikánusok jelenlegi irányvonalát. Ám ha ez nem megy, akkor reménytelen bízni az amerikai demokratikus stabilitás és az USA világhatalmi szerepének visszaállításában.
Az elemzés nagyszerűnek tartja, amit a politikus a beiktatásakor mondott, hogy ti. a demokrácia értékes és felülkerekedett az urnáknál. Ám továbbra is jelen vannak azok az erők, amelyek hatalomra segítették Trumpot. Márpedig, ahogy Jan-Werner Müller megfogalmazta: az előző elnöknél okosabb populisták lassan, jogi és alkotmányos machinációkkal fojtják meg a jogállamot. Az pedig különösen veszedelmes, amikor a nagytőke összebútorozik a fanatizmussal.
A Trump alatt eluralkodott megtévesztés, hozzá nem értés, kiszámíthatatlanság, közönyösség és idegengyűlölet sokat ártott a szövetségesek körében a bizalomnak, egyúttal rombolta a tiszteletet az USA ellenfelei részéről. Biden csak akkor boldogul, ha enyhíti a hatalmas belső egyenlőtlenségeket. Ehhez jó kiinduló pont a javasolt 1,9 billiós segélycsomag. De a másik nagy párt mindent elkövet, hogy megfúrja. A siker azonban sürgős, mert már jövőre időszaki szenátusi választások jönnek.
De összejöhet, hogy eredményesnek bizonyul a tömeges oltás és beindul a gazdaság. A világ mindeközben sokat nem tehet, azon kívül, hogy szurkol, mert az Egyesült Államok helyzetközi pozíciója attól függ, mi történik odahaza. És a kilátások igen rosszak, ha a Republikánus Párt nem szakít a hazugságokkal és a jobboldali-populista fantazmagóriákkal. Viszont sokat segíthet, ha Biden sebesen bizonyítja a kormányzat rátermettségét. Mert a szabadság legfontosabb biztosítéka az, hogy az emberek bízzanak a tisztességes demokratikus vezetésben.
Ehhez azonban nem maradhat tétlen az üzleti világ és a tehetősek rétege, mert láthatták, mekkora veszélyt jelent, ha érdekeiket összeházasítják a jobboldali populizmussal, amely éppen felemészti a republikánusokat. Ha van bennük egy cseppnyi tisztesség, akkor ennek véget vetnek, mert itt nem játékról van szó. Lehet ugyanis, hogy Biden az amerikai demokrácia utolsó esélye.
Der Standard
Noam Chomsky bátorítónak tartja Biden első lépéseit, bár az elnöknek rengeteg gonddal kell megbirkóznia és programja nem elegendő az egész emberiség fenyegető veszélyek elhárítására, mint az atomháború vagy a környezeti katasztrófa. A legendás nyelvész és filozófus, a Massachusetts Egyetem tiszteletbeli professzora tragikusnak tartja, hogy Trump szétverte a gondosan felépített fegyverzetkorlátozási rendszert.
Ugyanakkor beindította minden eddiginél pusztítóbb nukleáris harceszközök fejlesztését, amit provokációval körített a világ jó pár részén, és ez igencsak megnövelte az atomkonfliktus esélyét. A baloldali aktivista azonban örömmel konstatálja, hogy a világ az új amerikai kormányzat alatt valamivel biztonságosabb lett, mert az előző elnök kiszámíthatatlan volt. Részéről most azt várja, hogy Trump árnyékkabinetet hoz létre és azt fogja szajkózni, hogy ő az Egyesült Államok törvényes vezetője. Ebben egyetért vele a republikánus tábor jó része.
A szakértő ugyanakkor nem gondolja, hogy sok esélye volna az alkotmányos vádemelési eljárásnak, így 3 év múlva megint jön Trump, illetve ha nem ő, akkor olyasvalaki, akinek politikája nagyon hasonló lesz. Ugyanakkor nem látja jelét, hogy Biden újra egyesíteni tudná az országot.
Mint rámutat, a demokrácia lebontása roppant veszélyes, mert csak egy eleven jogállam tud megoldani olyan gondokat, mint az atomháború vagy a környezet megóvása az összeomlástól. Ugyanakkor amit Trump csinált, az a fasizmust idézi. Puccsot kísérelt meg az állam ellen. Európát Chomsky ugyanakkor arra figyelmezteti, hogy vegye komolyan a koronaválságot és tanúsítson szolidaritást, mert különben nagy baj lesz.
FT
A vezércikk azt sürgeti, hogy a Nyugat dolgozzon ki közös álláspontot Oroszország ügyében, mert az legalább annyira fontos, mint Kína esetében, miután Navalnij és támogatói megérdemlik a támogatást. Az ellenzéki vezető rendkívüli bátorságot árult el, amikor hazatért, de példája bátorítóan hatott sok tízezer emberre. Ezt tanúsították a hétvégi tüntetések 110 városban, dacolva az erőszakkal, a letartóztatásokkal és a helyenként mínusz 50 fokos hideggel. Megmutatták a Kremlnek, hogy elegük van, de egyben jelezték, hogy a Nyugatnak ki kell találnia valamit Navalnij és az orosz demokrácia érdekében, hiszen szinte bizonyos, hogy a politikus hosszabb időre börtönben marad.
Annál is inkább, mert nagy hatása volt a Putyin luxuspalotájáról készített filmjének, eddig 87 millióan nézték meg. Nagyon úgy áll, hogy az elnök 9 éve hiába próbálta leszerelni a középosztály elégedetlenségét a két legnagyobb városban, az most párosul a vidéken tapasztalható lázongással és ez megrázta a Kremlt.
Navalnij őrizetbe vétele hiba volt, de Moszkvának főtt a feje, hogy mitévő legyen. Ha a bíróság a jövő hónapban helybenhagyja a teljesen hamis korrupciós vádakon alapuló három és fél éves ítéletet, akkor a politikus még inkább mártír lesz. Ha elengednék, az ugyanakkor a gyengeség jeleként hatna, ezért inkább az első változat a valószínű.
Sok múlik azon, a Nyugat mennyire számoltatja el az orosz elnököt, amiért az lecsukatja Navalnijt, illetve a híveivel szemben alkalmazott bánásmódért. Alapvető, hogy Biden közösen lépjen fel Európával. Kína hosszabb távon nagyobb kihívást jelent, Oroszország viszont rövid távon fenyeget. De az új amerikai elnöknek először odahaza kell megerősítenie a demokráciát, ám sokat ártana az elszánt orosz ellenzéknek, ha közben nem figyelne oda, hogy mennyire fontos másutt a politikai választás szabadsága.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >