Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ez az év nem úgy alakult Putyin számára, ahogyan remélte
Ezt írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung az orosz elnökről, akit csak rombolónak nevez. Merthogy a győzedelmesnek szánt hadjáratból katonai vereség lett, ráadásul még uralmának alapjai is megkérdőjeleződtek. De hát ő maga ásta alá a saját rendszerét. Hatalma ugyan még nincs akut veszélyben – a demokratikus ellenzék aktivistái külföldre kényszerültek, vagy belső emigrációban, illetve börtönben vannak. A gazdasági és politikai elit állítólag elégedetlen, ám senki sem mer ellentmondani az államfőnek. Kritika leginkább az ügyben hangzik el, pl. az állami sajtóban, hogy még keményebben kell fellépni Ukrajnában. Ezek a támadások azonban nem Putyin, hanem a védelmi miniszter, a katonai vezetés és az állami tisztségviselők ellen irányulnak. Az elnöknek sikerült megnyernie a keményvonalasokat, hogy nyilvánosan támogassák az orosz hadsereg eddigi legnagyobb kudarcát, a herszoni visszavonulást. A polgári létesítmények bombázása is ezeknek a köröknek a kegyeit keresi. A Kreml körüli hatalmi harcok célja, hogy ki mekkora befolyást tud gyakorolni a nagy emberre, illetve ki mekkora szeletet kaphat az egyre kisebb tortából. Őt magát nem érheti gáncs, mert rajta kívül nincs más legfelül, akit legitimálna a népszerűsége. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Az elemzés szerint meg lehet szelídíteni az olyan jobboldali populistákat, mint a volt amerikai elnök, az olasz kormányfő, vagy a Svéddemokraták, így hiába nyomultak éveken át az autokraták és a demagógok, a demokrácia erősebb náluk. A Freedom House éves jelentéseiből persze az tűnik ki, hogy egyre befolyásosabbak a tekintélyuralmi rendszerek, amelyek kifelé pont annyira agresszívak, mint odahaza. Elég csak Oroszországot, Törökországot vagy Kínát említeni.
Ehhez jön még, hogy úgy látszik, mintha a jogállam ellenségei a demokrácia erődjeiben is nyomulnának, lásd Le Pent, Trumpot vagy Orbánt, aki az illiberális demokráciát ácsolja. Közelebbről megnézve ugyanakkor azt tapasztalni, hogy az idén egyáltalán nem volt töretlen az autokraták győzelmi sorozata. Ez pedig az ukrán szabadságharcosoknak, a tiltakozó kínaiaknak és irániaknak köszönhető.
De nyugaton is a közép felé tart az inga. Példa rá Giorgia Meloni, akit posztfasisztaként jegyeznek, ám idáig nagyjából ugyanazt csinálja, mint technokrata elődje. Még az Orbán-ellenes szankciókat is megszavazta. A Svéddemokraták ugyancsak mérsékelt és Európa-párti erőként lépnek fel. Az amerikai republikánusoknál pedig sorra buktak meg Trump hívei.
A tengerentúli politológus Sheri Berman úgy látja, hogy ahol működik a hatalommegosztás és a kritikus nyilvánosság, ott a radikálisok kénytelenek visszafogni magukat. Csak akkor van esélyük a hatalomra, ha hitet tesznek a jogállam és a parlamentarizmus mellett. Ahol viszont a demokrácia gyökerei gyengébbek, ott előnyös a légkör a rendszer ellenfelei számára.
Ezért az olasz és a svéd jobboldal sikerében a demokrácia erejét kell látni. Egyben azonban ébresztő a középnek és a baloldalnak, hogy oldják meg azokat a gondokat, amelyek szavazatokat hoznak a populisták konyhájára. Ilyen a migráció. De Berman azért úgy foglalta össze 2022 tanulságát, hogy az egészséges demokráciák képesek ellenállni a romboló erőknek.
Der Standard
Erős a benyomás, hogy mostanában egyre sülnek fel a vezérelvű államok, hiába volna igény az erős emberekre még Ausztriában is. Putyin katasztrofális háborúba vezette nemzetét, mert teljesen tévesen azt hitte, hogy három nap alatt besétál Kijevbe, az ujjongó ukránoktól övezve. A szankciók folytán országa már nagy árat fizet a kalandért, a mostani rezsim alatt még a normális jövő is veszélybe került. Így még az sem kizárt, hogy egyes részek idővel leválnak róla.
Kínában is éppen most mondják fel a lakosság és a kőkemény, totalitárius rezsim közti paktumot. A bölcs Hszi elnök a maga tekintélyuralmi módján teljes csődöt idézett elő a járvány politikával.
Európában a kisebb diktátorok azon vannak, hogy megszabaduljanak a nacionalista lármától, a bajt azonban ők maguk hozták a saját fejükre. Orbán már odáig jutott, hogy az EU elzárja számára a pénzcsapot. A szerb államfő a tűzzel játszik a szomszédos Koszovóban, a súlyos gazdasági gondok közepette.
Az ilyen emberekkel és vezérelvű államokkal szemben értelmetlennek bizonyult a megbékítés. Putyint és Hszit csakis egyértelmű ellenállással lehet megfékezni. És Ausztriának is be kell látnia, hogy kudarcot vallott Magyarországgal szemben a kesztyűs kéz politikája, sőt kontraproduktív. A migráció ügyében sem hoz semmit.
Slate
Aggódva figyeli, hogy az Orbán-kormány miként terjeszti ki csápjait az emberek magánéletére a New America agytröszt digitális jogokkal foglalkozó magyar munkatársa. Veszna Wessenauer emlékeztet arra, hogy a Human Rights Watch nemrégiben alaposan dokumentálta, miként él vissza a személyes adatokkal a Fidesz. Így olyan ismereteket használ fel új szavazók becserkészésére, amiket elvileg teljesen más célra, így a járvány elleni oltástól kezdve az adókedvezmények odaítéléséhez szereztek be állami szervek.
Az érintettek azután kéretlenül kampányüzeneteket kaptak, az ellenzék viszont versenyhátrányba került, ami aláássa a demokráciát. Különösen nyugtalanító, hogy a Vodafone el akarja adni a kormánynak magyarországi érdekeltségét. A vevő oldalán megjelenik a 4iG tech cég, amely szorosan kötődik Orbánhoz.
Arra már sok példa van, hogyan segíthetik elő az emberi jogok megsértését tekintélyuralmi rezsimekben a központi kézben lévő telekom vállalatok. Így félő, hogy a hatalom az ügylet folytán fokozottan meg tudja figyelni a társadalmat. Orbán úgy gondolkodik, hogy minél inkább a kezében van az erre alkalmas infrastruktúra, annál biztosabb az uralma. Ami egyben a fokozódó tekintélyelvűségről árulkodik.
A Vodafone mondhatja, hogy tisztára üzleti meggondolásokból döntött, de a másik oldalon aligha ez magyarázza az adásvételt. Hiszen volt itt már egy Pegasus-ügy. A titkosszolgálat gyakorlatilag korlátlanul hozzáfér minden adathoz. Nincsenek igazán jogi korlátok vagy független testületek a lehallgatások felügyeletére. Ez pedig felveti, hogy mennyire lesz védett a cég ügyfeleinek magánszférája, ha az állam veszi át az ellenőrzést.
FAZ
Ez az év nem úgy alakult Putyin számára, ahogyan remélte – írja a cikk az elnökről, akit csak rombolónak nevez. Merthogy a győzedelmesnek szánt hadjáratból katonai vereség lett, ráadásul még uralmának alapjai is megkérdőjeleződtek. De hát ő maga ásta alá a saját rendszerét. Hatalma ugyan még nincs akut veszélyben – a demokratikus ellenzék aktivistái külföldre kényszerültek, vagy belső emigrációban, illetve börtönben vannak.
A gazdasági és politikai elit állítólag elégedetlen, ám senki sem mer ellentmondani az államfőnek. Kritika leginkább az ügyben hangzik el, pl. az állami sajtóban, hogy még keményebben kell fellépni Ukrajnában. Ezek a támadások azonban nem Putyin, hanem a védelmi miniszter, a katonai vezetés és az állami tisztségviselők ellen irányulnak. Az elnöknek sikerült megnyernie a keményvonalasokat, hogy nyilvánosan támogassák az orosz hadsereg eddigi legnagyobb kudarcát, a herszoni visszavonulást.
A polgári létesítmények bombázása is ezeknek a köröknek a kegyeit keresi. A Kreml körüli hatalmi harcok célja, hogy ki mekkora befolyást tud gyakorolni a nagy emberre, illetve ki mekkora szeletet kaphat az egyre kisebb tortából. Őt magát nem érheti gáncs, mert rajta kívül nincs más legfelül, akit legitimálna a népszerűsége.
Viszont a háborúval szétverte a saját maga által a lakosságnak ígért stabilitást. Pedig az szavatolta neki az oroszok többségének támogatását, minden gazdasági stagnálás ellenére is. De hogy immár milyen keveset képes csak felajánlani, az kiderült, amikor november végén hősi halottak édesanyjaival találkozott és vigaszként csupán annyit tudott nekik mondani: gyerekeik nem hiába áldozták az életüket. Meg hogy mennyivel több halálesetet követel a közlekedés, valamint az alkohol.
Die Zeit
Erdogan kelet, azaz Közép-Ázsia felé fordul, a türk nemzetek egységére esküszik és azt reméli, hogy ily módon nagyobb lesz a mozgástere a Nyugattal szemben. Ezt a politikát már jó ideje meghirdette, és nem csupán országa 83 millió polgárát eteti vele. A türk államok mintegy 200 millió lakosának testvériségére épít. Idetartozik Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Türkmenisztán és magától értetődik, hogy Törökország.
Az első eredmények már látszanak: Ázsia középső részén a jelek szerint újjászületik az ősrégi, nemzetek feletti tudat. Ismét sokat hallani Turkesztánról, amely a Kaszpi-tengertől a Gobi-sivatagig terjedő területet jelöli. A többiek minden földrajzi távolság ellenére nagy testvérként tekintenek Törökországra.
A szervezeti keretet a 13 éve alapított Türk Tanács alkotja, ebben megfigyelő Magyarország. Az egyértelmű vezető azonban Ankara, amely nagyobb beleszólást akar ily módon magának a régió és a világ dolgaiba.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >