Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Migráció: a határozottság és a félelem között
A Bizottság ugyanakkor tartotta az ígéretét – legalábbis papíron -, hogy határzárra nem ad pénzt. Viszont a tervezettnél több pénzt szabadít fel kamerára, mozgásérzékelőre, járművekre. Azaz látnivaló, hogy az Unió keményebbnek akar látszani kívülre. Ideértve, hogy a kereskedelem- és vízumpolitikát is kész bevetni, ha a származási országok nem veszik vissza a kiutasított migránsokat. Az világos, hogy a közösséget csak akkor veszik komolyan, ha érvényt tud szerezni a szabályainak. Ebbe beleértendő, hogy ellenőrizni kívánja, ki lépi át a határokat, és hogy arra van-e joga. Ez egyben kötelezettség a saját polgárokkal szemben. Mégis érdemes óvatosnak lenni, mert a túlzott keménység elriaszthatja a bevándorolni szándékozó szakembereket, márpedig rájuk szükség van. A gond azonban leginkább abból adódik, hogy a tagállamok azok, amelyek nem tartják magukat a saját maguk által elfogadott normákhoz. A peremen a kormányok sokszor nem regisztrálják az érkezőket, simán továbbengedik őket. Éspedig azért, mert úgy érzik, hogy magukra maradtak az áradattal szemben. Legyen szó Olaszországról, Magyarországról vagy Spanyolországról. Vagyis hiányzik az egymás közti bizalom, viszont ameddig ez így marad, addig nem lehetséges átfogó megoldást találni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Magyarország aközé a néhány ország közé tartozott az elmúlt évben a földrészen, amelynek energiafüggése nem, hogy csökkent volna, hanem növekedett Oroszországgal szemben. Pedig lehet másként is csinálni, amint az Németország, de még inkább a 3 balti állam, valamint a svédek és a finnek példája igazolja.
A statisztikai adatokból az derül ki, hogy az olaj- és gázárak megugrása miatt az Orbán-kormány, akárcsak Ciprus és Ausztria, február és november között háromszor annyit fizetett Moszkvának a szállításokért, mint az előző 5 év átlagában. Még rosszabbul teljesítettek a szlovénok, az ő számlájuk a korábbinak négyszerese volt, de nem büszkélkedhetnek a franciák, az olaszok és a spanyolok sem. Esetükben a cech a duplájára emelkedett.
Az orosz energiaimport aránya éves összevetésben nagyobb lett Magyarországon és Görögországban. Szlovéniában a kétszeresére nőtt, a ciprusiak pedig egészen elszúrták, noha hozzájuk nem is vezetéken érkeznek a szénhidrogének: kitettségük majdnem 143 %-kal magasabb, mint azelőtt.
Időbe telt, amíg az elmúlt évben az európai piac java átállt más beszerzési forrásokra. A fordulópont nagyjából szeptember, akkorra sikerült feltölteni a földgáztárolók jó részét, így megszűnt a versengés. Rögtön vissza is estek a gázárak. Kezdték kifejteni a hatásukat a szankciók is, emellett az is sokat számított, hogy Moszkva leállította a gázszállítások zömét.
A gazdasági háború célja Európa részéről az orosz gazdaság meggyengítése és a kiszolgáltatottság mérséklése, ám egyiket sem könnyű elérni. Mindenesetre a német gazdaság az ősz elejére már egyharmaddal kevesebb orosz árut vett, mint egy évvel korábban, és azóta a felére esett vissza a havi import átlaga. Sokat jelentett, hogy decemberben életbe lépett a tengeri olajszállítmányokra kimondott embargó. De a német energiabeszerzéseknek már novemberben csupán 7 %-a származott orosz forrásból. A svédeknél több mint 92 %-kal esett vissza ez az arány és nagyot lépett előre Helsinki is az energiafüggetlenség megteremtésében.
Die Zeit
A Die Zeit szerint migráció-ügyben sokat nem tudnak felmutatni az európai állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli csúcs után, de ez nem is meglepő, mert túlságosan is eltér egymástól az egyes országok véleménye. Ám a vezetőkre nagy nyomás nehezedik, mert tavaly jó 900 ezren kértek menedéket az EU-ban, ami 50 %-kal több az egy évvel korábbi értéknél.
Egyértelmű, hogy a bevándorlás kérdésében a szervezet erősen jobbra tolódott 2015 óta. Orbán akkoriban még gazembernek minősült, amiért kerítést emelt, ám azóta az ilyen szögesdrót akadály már rég nem számít tabunak. Éppen ellenkezőleg, pont ezt követeli egy sor állam, és be is jön. Csak szemérmesen „határinfrastruktúrának” keresztelték át, nehogy aki sürgeti, túl radikálisnak tűnjön.
A Bizottság ugyanakkor tartotta az ígéretét – legalábbis papíron -, hogy határzárra nem ad pénzt. Viszont a tervezettnél több pénzt szabadít fel kamerára, mozgásérzékelőre, járművekre. Azaz látnivaló, hogy az Unió keményebbnek akar látszani kívülre. Ideértve, hogy a kereskedelem- és vízumpolitikát is kész bevetni, ha a származási országok nem veszik vissza a kiutasított migránsokat.
Az világos, hogy a közösséget csak akkor veszik komolyan, ha érvényt tud szerezni a szabályainak. Ebbe beleértendő, hogy ellenőrizni kívánja, ki lépi át a határokat, és hogy arra van-e joga. Ez egyben kötelezettség a saját polgárokkal szemben. Mégis érdemes óvatosnak lenni, mert a túlzott keménység elriaszthatja a bevándorolni szándékozó szakembereket, márpedig rájuk szükség van.
A gond azonban leginkább abból adódik, hogy a tagállamok azok, amelyek nem tartják magukat a saját maguk által elfogadott normákhoz. A peremen a kormányok sokszor nem regisztrálják az érkezőket, simán továbbengedik őket. Éspedig azért, mert úgy érzik, hogy magukra maradtak az áradattal szemben. Legyen szó Olaszországról, Magyarországról vagy Spanyolországról. Vagyis hiányzik az egymás közti bizalom, viszont ameddig ez így marad, addig nem lehetséges átfogó megoldást találni.
Der Standard
A kommentár azt emeli ki a soron kívüli Tanács-ülés után, hogy az EU észszerű, de az eddiginél szigorúbb migrációs politikára törekszik, csakhogy ebben nem segítenek sem a populisták, sem azok, akik valamiféleképpen szintén leegyszerűsítik a kérdést. A meghirdetett törekvés az, hogy keményebben lépjenek fel az illegális határátlépők, illetve az embercsempészek ellen, ugyanakkor segítsenek a tényleges menekülteknek.
Ám közben két téves irányzat is jelentkezik. Az egyik követői úgy tesznek, mintha nem lenne semmi gond azokkal, akik törvénytelenül jutnak be európai területre. Pedig a tavalyi adatokban csaknem 400 ezer ilyen ember szerepel. A másik tábor a félelemkeltésre épít, azt szajkózza, hogy a határokat csakis kerítéssel lehet megvédeni. Mintha a földrész folyamatos védekezésre kényszerülne a segítségre szorulókkal szemben. Évente egy millióan rendezett úton-módon vándorolnak be és szükség van rájuk a jólét fenntartásához.
Itt csak akkor lehet megoldásra jutni, ha egy sor tényezőt és intézkedést figyelembe vesznek, a demagógok azonban csak akadályt jelentenek. A 27-ek nagy többsége a héten egyetértett abban, hogy nem megengedhető, ha egyes kormányok huzamosan alapértékeket sértenek meg. Pl. amikor nem tesznek különbséget a menedékkérők és a megélhetési bevándorlók között. De a kiúthoz az kell, hogy nyugodtan, érzelmek nélkül, a normák figyelembevételével vitassák meg a teendőket.
Következő cikk: A korrupció és a gyenge kormányzás tette halálosabbá a törökországi földrengést
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >