Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szabad sajtó nélkül nincs igazi választási lehetőségük a polgároknak
Izrael, Lengyelország és Magyarország azt mutatja, hogy a jogállam eleve törékeny, de szabadság nélkül nincs semmi és különösen szabad sajtó nélkül nincs igazi választási lehetőségük a polgároknak. Erre figyelmeztet Reinhard Müller, a konzervatív lap aktuális rovatának szerkesztője. Ha a csirkefogó olyasvalaki, aki a jogot saját javára használja ki, akkor az állam, a társadalom és a gazdaság tele van ilyen alakokkal. A világ pedig latorállamokkal. Az általában úgy szokott lenni, hogy aki egy demokráciában megszerzi a hatalmat, az hajlik arra, hogy megtartsa és a közösség ügyeit a saját elképzeléseinek megfelelően alakítsa át. Az embereknek ugyanakkor joguk van rákérdezni, hogy választott képviselőik nem hágják-e át megbízatásuk határait. De a jogállami hiányosságokat nem lehet nemzeti ügynek tekinteni, pont ezért indított eljárást az EU Magyarország és Lengyelország ellen. A háború miatt a szabad világ még jobban összezárt. Ennek tükrében kell értékelni az izraeli jogi reform bírálatát. De azt is látni kell, hogy az alkotmányosság egyik legfőbb ellenőrző intézménye a szabad nyilvánosság. Nem véletlen, hogy a magyar és a lengyel kormány az igazságszolgáltatáson túl a sajtó függetlenségét is igyekszik korlátozni. Pedig az alapvető a szabadelvű demokrácia számára. A forradalmi tömegek 1848-ban éppen a cenzúra ellen vonultak az utcára. Mivel napjainkban az Alkotmánybíróságoknak nincsenek csapataik és igazukat végső soron nyilvánosan kell bizonyítaniuk, itt is kiderül, mennyire lényeges a szabad média. Nélküle a polgároknak nincs választásuk. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Libération
Le Pen a múlt héten visszafizette az MKB-nak az elnökválasztási kampányhoz kapott csaknem 11 millió eurós kölcsönt. Ehhez hozzávetőleg 10 millió 221 ezret az államtól kapott visszatérítésként, a mintegy 471 ezres különbözetet pedig pártja állta. A lap emlékeztet arra, hogy a szélsőjobboldali politikus az ügyletet 2021 októberében egy budapesti udvariassági látogatás során magával Orbán Viktorral ütötte nyélbe.
A megállapodásban pedig Jean-Paul Garraud működött közre, aki akkor a Nemzeti Tömörülés választási hadjáratának pénzügyeiért felelt. Amikor befutott a pénz, ő volt az, aki úgy köszönte meg: hálás, amiért a magyar bank lehetővé teszi, hogy megszólaljon a demokrácia.
Az egész ügy úgy került elő, hogy a választások anyagi tisztaságára felügyelő bizottság lezárta a vizsgálatot. A Nemzeti Tömörülésnél összesen jó 800 ezer euró felhasználását kifogásolta. A vége az lett, hogy 200 ezres igényt utasított el. Külön kérdés volt, hogy Le Penék miért béreltek jó drágán egy lakást, amikor már volt főhadiszállásuk. Ráadásul az ingatlant csak olyasmire használták, hogy pl. tavaly januárban ott fogadták az MKB képviselőit, akik – ha minden igaz - azért érkeztek, hogy aláírják a szerződést a pártelnökkel.
Süddeutsche Zeitung
Korunk egyik legnevesebb francia filozófusa az egész jövőre nézve reménykeltőnek tartja, amit az ukrán nép csinál. Henry Bérnard-Lévy, aki már többször ellátogatott a frontra, kifejtette: Zelenszkij csodálatra méltó. Az ukrán hadsereg pedig az egyik legjobb a világon. A küzdelem annyira méltóságteljes, hogy tekintélyt parancsol. És a NATO csak jól járna, ha felvenné az országot. Megdöbbentő, hogy az emberiség milyen bátorsággal és önfeláldozással képes reagálni a rettenetes helyzetekre.
Az elemző ugyanakkor reméli, hogy nem alakulnak ki a barbárság olyan formái, mint amilyeneket a 20. században megismertünk. A világ tudja, miként bánjon el az olyanokkal, mint Trump, Bolsonaro, vagy Le Pen, ám utóbbi amúgy tragédia Franciaország számára.
Putyin viszont már más tészta, mivel nála összefonódik a fasizmus, az orosz nagyhatalmi gondolkodás, valamint a maffiaállam. És egyáltalán nem gondolkodik annyira maradian, mint ahogy azt sokan vélik róla. Ugyanakkor hatalmas hiba volt megépíteni az Északi áramlat 2-őt, mert az csak az orosz oligarchákat tette volna még gazdagabbá, az ukránokat viszont még szegényebbé.
Kínáról pedig azt mondta, a fejlett államoknak sem jó, ha a föld nagy részén egy őrült, barbár rezsim uralkodik. És amikor tüntetnek ellene Hongkongban vagy Sanghajban, segíteni kell nekik. A rendszerváltás sosem felülről indul.
FAZ
Izrael, Lengyelország és Magyarország azt mutatja, hogy a jogállam eleve törékeny, de szabadság nélkül nincs semmi és különösen szabad sajtó nélkül nincs igazi választási lehetőségük a polgároknak. Erre figyelmeztet Reinhard Müller, a konzervatív lap aktuális rovatának szerkesztője.
Ha a csirkefogó olyasvalaki, aki a jogot saját javára használja ki, akkor az állam, a társadalom és a gazdaság tele van ilyen alakokkal. A világ pedig latorállamokkal. Az általában úgy szokott lenni, hogy aki egy demokráciában megszerzi a hatalmat, az hajlik arra, hogy megtartsa és a közösség ügyeit a saját elképzeléseinek megfelelően alakítsa át.
Az embereknek ugyanakkor joguk van rákérdezni, hogy választott képviselőik nem hágják-e át megbízatásuk határait. De a jogállami hiányosságokat nem lehet nemzeti ügynek tekinteni, pont ezért indított eljárást az EU Magyarország és Lengyelország ellen.
A háború miatt a szabad világ még jobban összezárt. Ennek tükrében kell értékelni az izraeli jogi reform bírálatát. De azt is látni kell, hogy az alkotmányosság egyik legfőbb ellenőrző intézménye a szabad nyilvánosság. Nem véletlen, hogy a magyar és a lengyel kormány az igazságszolgáltatáson túl a sajtó függetlenségét is igyekszik korlátozni.
Pedig az alapvető a szabadelvű demokrácia számára. A forradalmi tömegek 1848-ban éppen a cenzúra ellen vonultak az utcára. Mivel napjainkban az Alkotmánybíróságoknak nincsenek csapataik és igazukat végső soron nyilvánosan kell bizonyítaniuk, itt is kiderül, mennyire lényeges a szabad média. Nélküle a polgároknak nincs választásuk.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy az Egyesült Államok azzal adja a leghatékonyabb választ a Fekete-tenger fölött történt orosz provokációra, ha korszerű és nagy hatótávolságú fegyvereket küld az ukránoknak. Hiszen orosz gépek nemzetközi vizek fölött érték el, hogy lezuhanjon az amerikai felderítő drón. Putyin azon van, hogy a tenger a saját házi tava legyen. Az incidens azt támasztja alá, hogy az elnök az agresszor és tervei nem korlátozódnak Ukrajnára.
Biden jelenleg igen óvatosan adagolja a segítséget, mert tart Moszkva reakciójától. Ám a repülőbaleset megint csak arra emlékeztet, hogy a Kreml ura bevállal minden kockázatot, ha úgy gondolja, hogy megússza.
Ily módon most az a legfontosabb feladat, hogy az USA harcászati rakétarendszereket adjon át Kijevnek, de szükség lesz drónokra is. Lehet, hogy Biden szeretne kivárni, hogy mutassa: mérsékletet tanúsít, ám igencsak kemény döntés elé kerül, ha Moszkva rátesz egy lapáttal, és mondjuk, leszed egy amerikai vadászgépet.
Emellett nemcsak Oroszország figyeli, hol vannak Washington türelmének határai. Peking amerikai érdekeltségeket kóstolgat a Csendes-óceánon. A világ már jelenleg is meglehetősen ingatagnak látszik, de milyen lesz, ha az USA ellenségei felbátorodnak és provokálják Amerikát, mert úgy vélik, hogy nem kell válaszcsapástól tartaniuk?
The Times
A Wall Street Journal volt főszerkesztője arra figyelmeztet, hogy senki se dőljön be a kormányok ígérgetésének: a Silicon Valley Bank (SVB) csődje csak a kezdet. A válság mindazonáltal valószínűleg nem lesz olyan súlyos, mint 15 éve, de hogy Biden mentőövet dobott a bajba került pénzintézetnek, az jelzi, mekkora veszély fenyegeti máris a világ pénzügyi rendszerét.
Gerard Baker felidézi, hogy a hivatalos vélemény minden ilyen esetben az: az alapok szilárdak, nem kell semmitől sem tartani. És most tényleg nem annyira veszélyes a helyzet, mint amikor csődbe ment a Lehman Brothers. De nem szabad hinni a hatalom ígérgetésének, hiszen máris mekkora bajban van a Crédit Suisse.
Ezek a gondok egyrészt azért jelentkeznek időről időre, mert megy a kockázatáthárítás gyakorlata. Az állam azt SVB esetében is mondta, hogy ha bármi probléma adódik, mossa kezeit. Az elhelyezett pénzek 90 %-ára nem vonatkozott a betétbiztosítás, mert az összegük meghaladta a 250 ezer dollárt.
És kiderült, hogy az állampapírok is lehetnek rizikósak. Ha nő a kamat, a kötvények ára esik. Ilyen még bőven lesz a jövőben is. A pénzpolitikai és költségvetés pazarlás gerjesztette az inflációt és amikor megugrottak a kamatok, egy csomó ember megégette magát.
Ennélfogva a kormányzat közbelépett, amiben szerepet játszott, hogy a Silicon-völgyben az ügyfelek általában a demokraták nagyvonalú támogatói. De a jegybankok most nagy dilemma elé kerültek: harcoljanak-e a magasabb árak ellen és ennek érdekében vigyék-e feljebb a kamatokat? Vagy segítsenek a pénzügyi rendszernek, akár még úgy is, hogy leengedik a kölcsönök árát? Bárhogy is határoznak, ennek a válságnak nincsen vége.
Libération
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az államfő a bizonytalanságot szította fel, amikor parlamenti jóváhagyás nélkül nyomta át a nyugdíjreformot. Nem akart ugyanis vereséget szenvedni a szavazáson, de megint csak a demokráciával szemben érzett arroganciáját bizonyította. Ám ily módon bizonytalanság taszítja az országot és a dolgozókat.
Macron mindent megpróbált, de hasztalan. Beleszédül az ember, ha végigveszi, hiszen egy csomószor hazudott a reform kapcsán, több százszor önkényesen módosította a tervet, nem volt hajlandó egyeztetni a szakszervezetekkel, semmibe vette az 5. köztársaság egyik legnagyobb tiltakozó hullámát. Mindezt csak azért, hogy a végén, a korábbi tagadás dacára, bevesse az alkotmány vonatkozó paragrafusát, és így ne kelljen kiállnia egy bizonytalan kimenetelű szavazásra a törvényhozásban.
Nem véletlen, hogy utána azonnal spontán megmozdulás kezdődött a Concorde téren, ott, ahonnan a francia forradalom előtt közvetlenül erőszakkal távolították el a demonstrálókat, és ahol hamarosan felállították a guillotine-t.
Most még keményebb tüntetésekre kell felkészülni, sarkukra állnak a köztársaság intézményei és megnyílik egy populista rés, amelyen keresztül benyomulhat a szélsőjobb. Marcon alighanem megfeledkezett arról, hogy a piacok a legjobban a bizonytalanságot utálják. Pedig most éppen az következik. De az elnök még megmentheti a helyzetet, ha közli, hogy visszacsinálja az antidemokratikus lépést. Ám ne jellemző rá, hogy odafigyelne a franciákra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >