Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Most már Európa lelkéért megy a küzdelem
Mert hiába látszik úgy, hogy a földrész egységesen támogatja Ukrajnát, a tét az, hogy milyen legyen a szabadság. Általános persze a nézet, hogy küzdelem a tényleges frontokon a demokráciáért és közös értékekért folyik. De már egyértelmű, hogy a földrész paradox módon kénytelen feladni a szabadság-terv egy-két kulcselemét. Az integráció alapja az a meggyőződés volt, hogy a mélyülő gazdasági kapcsolatok folytán szövetségesek lehetnek az egykori ellenségekből. Ám Putyin megmutatta, hogy a kölcsönös függést zsarolásra lehet felhasználni. És az is kirajzolódik, hogy a szuverenitást aktívan meg kell védeni, továbbá hogy az uniós jogrendet nem lehet általános modellként felhasználni a kontinens, hát még az egész világ számára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Két lengyel szakértő úgy ítéli meg, hogy a vasárnapi török, illetve az őszi lengyelországi választások nyomán tovább szorulhat vissza a populizmus. A tekintélyelvűség az első nagy pofont az USÁ-ban kapta, majd következett Brazília. Mindként fejlemény erősen utalt arra, hogy megfordul a folyamat, és az érintett országokban sorra hozzá lehet látni az intézmények visszaállításához. Ám mi van akkor, ha fontos erők nem fogadják el a versengő választási rendszer alapelveit?
Tanulmányában Maciej Kisilovski, a CEU, illetve Anna Wojciuk, a Varsói Egyetem tanársegédje Trumpot és Bolsonarót hozza fel példaként. A korábbi amerikai elnökhöz hasonlóan a PiS is nagyban épít a „nagy hazugságra”, ami ez esetben azonban nem a választási eredmény kétségbevonását, hanem azt jelenti, hogy 13 éve nem baleset, hanem az orosz elnök, illetve a lengyel ellenzék mostani vezére, Tusk által szervezett merénylet miatt zuhant le Szmolenszknél a lengyel államfő gépe.
A cél az, hogy a vád folyamatos hangoztatásával megfosszák legitimitásától a liberális ellenzéket, illetve a demokratikus intézményeket. Ám ha a másik oldal kerekedik felül, csak fokozza a megosztottságot, ha a győztesek pusztán eltávolítják az autoriter apparátcsikokat. Fokozódik ugyanis ezáltal a visszavágás és a helyzet súlyosbodásának veszélye.
Igazából nem kínálkozik jó opció, ezért a két elemző azt javasolja, hogy osszák meg a hatalmat a haladó, illetve konzervatív tábor között. Persze nem csupán Lengyelországban ütközik ellenállásba, hogy alapvetően átépítsék a demokratikus kormányzati rendszert.
De ha a jobboldal nem látja, hogy van értelme beállni a jogállam mögé, akkor a rendszer instabil marad. Az erős demokrácia hosszú távon mindig is igényli a többségi támogatást, a politikai spektrum mindkét oldaláról.
Der Standard
Az EU célja sokáig az volt, hogy megfékezze a nacionalizmust, a háború folytán azonban most már Európa lelkéért megy a küzdelem – hangsúlyozza Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. Mert hiába látszik úgy, hogy a földrész egységesen támogatja Ukrajnát, a tét az, hogy milyen legyen a szabadság. Általános persze a nézet, hogy küzdelem a tényleges frontokon a demokráciáért és közös értékekért folyik. De már egyértelmű, hogy a földrész paradox módon kénytelen feladni a szabadság-terv egy-két kulcselemét.
Az integráció alapja az a meggyőződés volt, hogy a mélyülő gazdasági kapcsolatok folytán szövetségesek lehetnek az egykori ellenségekből. Ám Putyin megmutatta, hogy a kölcsönös függést zsarolásra lehet felhasználni. És az is kirajzolódik, hogy a szuverenitást aktívan meg kell védeni, továbbá hogy az uniós jogrendet nem lehet általános modellként felhasználni a kontinens, hát még az egész világ számára.
A szélsőjobbot felhozta a pénzügyi, illetve menekültválság. Ugyanakkor a Brexit és a járvány visszavetette az euroszkepticizmust. A legújabb felmérés arról tanúskodik, hogy geopolitikai kérdésekben a fő ellentét elmosódik a hagyományos jobb-bal között és mind inkább összeolvad a nacionalizmus és a kozmopolitizmus a szabadság európai gondolatában. A merre továbbot a következő évi EP-választás mutathatja meg.
Megosztó tényező lehet a menekültek befogadása, és hogy Ukrajnát a háború után bevegyék-e az EU-ba. Ha a közvélemény belefárad az orosz-ukrán viszályba, a rengeteg ukrán migránsba és a magas megélhetési költségekbe, akkor igencsak izgalmas lehet jövőre a kontinentális választás.
Daily Telegraph
A jobboldali újság elemzése úgy véli, hogy a török elnök a NATO belső ellensége, de most a vereség felé menetel. És ha holnapután megbukik, akkor a szabad világnak minden oka meglesz az ujjongásra. A választás nem csupán Törökország sorsát szabja meg, hanem azt is, hogy Ankara megmaradhat-e a katonai szövetség geopolitikai pilléreként.
A török gazdaság leolvadt és még mindig nem sikerült felszámolni a februári földrengés következményeit, ezért az ellenzék bízik abban, hogy eljött számára az idő és kiebrudalhatja a hatalomból a tekintélyelvű vezetőt. A politikus egyre inkább autokráciát épített ki, erősen iszlamista mázzal leöntve.
Úgyhogy a nyugati partnerek már azt kérdezik, mennyire megbízható szövetséges Erdogan. Hogy a kétségek jogosak, arra a legutóbbi példa a svéd belépés megakadályozása. Alighanem kizárólag az ország földrajzi elhelyezkedésének köszönhető, hogy a törököket még nem rakták ki a szervezetből. Ezért sok kormány azt reméli, hogy az elnök két nap múlva kipenderül a hatalomból.
Persze sok tekintetben javára billen a mérleg, legfőbbképpen a 6 éve kialakított politikai rendszer miatt. Azóta bezárták a legtöbb kritikus sajtóorgánumot, üldözik azokat, akikről úgy gondolják, hogy 7 éve közük volt a puccskísérlethez. Ráadásul Erdogan rossz vesztes. Egyáltalán nem biztos, hogy csak úgy veszi a kalapját, ha most kikap. A világon semmi biztosíték sincs rá.
EUobserver
Bulgáriában a választások után előállt patthelyzet megfojtja a korrupcióellenes harcot – mutat rá a Brüsszelben működő agytröszt, a Párbeszéd Európáért alapítója és igazgatója. Eli Hadzsieva attól fél, hogy az állam akár már a következő hónapban összeomolhat, ha nem tud megalakulni az új kormány. A fokozódó politikai bizonytalanság újabb csapás az országnak, amelyben a Boriszov-féle régi vágású populizmus határoz meg mindent és szétrombolja a valódi haladás reményeit.
A politikus 12 éven át tartó uralmának fő jellemzője a korrupció, a rengeteg botrány, az uniós alapok lenyúlása volt. Továbbá a többszázezres kivándorlás, a szegénység és az infláció. Valójában jó egy évtizeden át mindenben a szocialista titkosszolgálatból kinőtt maffiaelit mondta ki a döntő szót. És jelen állás szerint Boriszov most győztesen visszatért.
A bolgárok elsősorban azért nem tudtak még mindig csatlakozni az euró-, illetve a Schengeni övezethez, mert képtelenek voltak fellépni a járványos korrupció ellen, közben pedig nem jutnak hozzá a koronaalap milliárdjaihoz, mert még mindig várat magára a szükséges igazságügyi reform. A bíróságokat a jelek szerint továbbra is eszközként használják üzletemberek megzsarolására. Nem kevés aggodalomra ad okot a sajtó állapota is.
Ha lesz is új kormány, nem valószínű, hogy túléli az októberi helyhatósági választásokat. Vagyis még tovább csúszik a jogrendszer átalakítása és nem jönnek a brüsszeli újjáépítési pénzek sem. Az intézményes jogi visszaélésekben kulcspozíciót tölt be a főügyész. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy Gesev a mandátuma lejártáig, 2026-ig zavartalanul béníthatja meg a jogrendszert.
Következő cikk: Nemzeti kisebbségi kutatóműhelyre van szükség!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >