Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbánék és a 11 kárpátaljai hadifogoly
Egy bennfentes forrás szerint Oroszország azért adott át Magyarországnak 11 kárpátaljai hadifoglyot, mert bele akart avatkozni Kijev és a magyar kisebbség kapcsolataiba, hogy élezze az etnikai feszültséget. A nyilatkozó, aki közreműködött a tárgyalásokon, közölte: az ötlet az volt, hogy Magyarország segít a határon túli közösségnek, így az visszakapja saját fiait. Ily módon pedig nő a magyar kártya jelentősége az ukrán politikában. Egyben ráijeszt Zelenszkijékre. Hogy az Ortodox Egyház beszállt az ügybe, az valószínűleg Ilarionnak, a klérus korábbi magas rangú tagjának köszönhető, aki tavaly budapesti metropolita lett – mondta a névtelenséget kérő illetékes. Ugyanakkor az ukrán fél provokációnak tekinti a történteket miközben tovább romlik a kétoldalú viszony. Kijev hivatalosan tiltakozott, mivel diplomatái nem találkozhattak a kiszabadult emberekkel. Orbán, Putyin régi barátjaként már többször is összecsapott az ukrán féllel a magyar kisebbség miatt. Egyben levetette Kirill pátriárkát, az orosz ortodoxok vezetőjét az uniós feketelistáról, pedig az egyértelműen pártolja a háborút. Ukrajna vitatja Semjén Zsolt állítását, hogy a 11 katona Magyarországon már visszanyerte szabadságát. Az illetők nem találkozhatnak sem a sajtóval, sem a rokonaikkal, utóbbiakkal csakis idegenek jelenlétében. Ez pedig így nem humanitárius segítségnyújtás, hanem az uniós jog megsértése – mutatott rá az ukrán külügy szóvivője. Közben Szijjártó Péter Strasbourgban megismételte, hogy a magyar kormánynak nem volt köze a hadifoglyok elengedéséhez. (De akkor mit csinált Semjén Zsolt, akiről idáig egészen más állítottak hivatalos körökben? – a szerk. megj.) Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Kronen Zeitung
A lemondott osztrák kancellár lesz az egyik díszvendég az Orbán-féle káderképző egyik díszvendége éppen öt hét múlva, Esztergomban, a Mathias Corvinus Collegium szokásos fesztiválján. Hogy mennyire kormány közeli szerveződésről van szó, az kiderül abból, hogy az MCC tavaly – független sajtóértesülések szerint – jó egymilliárd eurós állami támogatásban részesült. Vezetője pedig a miniszterelnök politikai igazgatója.
Megfigyelők szerint a Collegium célja az új, „hazafias” elit kinevelése, a Fidesz utánpótlás bázisaként. A Budapestről elűzött CEU nemzeti-konzervatív ellenmodelljeként hozták létre.
Kurz Esztergomban a „közélet kérdéseiről’ fog beszélni, a botrányos amerikai szélsőjobbos kommentátor, Michael Knowles társaságában. Utóbbi 4 éve elmebetegnek nevezte a svéd klímavédőt, Greta Thurnberget. A kijelentésért a Fox News bocsánatot kért, az újságíró azonban nem. De ő ellenzi a nemi kisebbségek jogait is.
Orbán egyébként terjeszkedik külföldön. Az MCC a múlt hónapban megszerezte a bécsi idegenforgalmi egyetem, a Modul többségi tulajdonát.
The Times
Brüsszeli diplomaták attól tartanak, hogy kemény csapást jelenthet az EU amúgy is törékeny egysége szempontjából a legfrissebb lengyel terv, mármint hogy Varsó népszavazást kíván tartani, miután nem fogadja el a menedékpolitika reformját. Hiszen sokszor már most is nehéz egyhangú döntést hozni, hát még ha egyes kormányok utólag kitáncolnak a határozatból.
Utóbbira van példa Németország és Franciaország esetében is. Ily módon azonban megbénulhat a döntéshozatali rendszer. Még akkor is, ha Magyarország és Lengyelország eleve elutasította, hogy fejenként 20 ezer eurót fizessenek azok a tagok, amelyek az új rendszerben nem hajlandóak menekülteket átvenni a déli országoktól.
Kaczynski azzal érvel, hogy az EU gyalázatosan diszkriminál, hiszen nem egészen 100 eurós támogatást ad minden egyes ukrán menekült után, ellenben fejenként 20 ezret követel a menedékkérők esetében. Egy uniós illetékes arra figyelmeztet, hogy Brexit is hasonló referendummal indult, aztán mire vezetett. Talán nem kellene megint megkísérteni az ördögöt.
Ám a népszavazás csatakiáltás lesz az őszi lengyel választás előtt. Az ellenzéki Polgári Platform szóvivője úgy értékeli, hogy a PiS-nek kell egy gumicsont, mert rosszul áll a közvélemény kutatásokban és kifogyott az ötletekből.
FT
Jön fel az új jobboldal, vagyis a kemény jobb Európában. A két ékes példa a Svéd Demokraták, illetve az Olaszország Fivérei. A két vezető, Mattias Karlsson, valamint Giorgia Meloni a néhai tory filozófust, Sir Roger Scrutont tekinti szellemi iránytűnek. (Ő Magyarországon olyan népszerű a Fidesznél, hogy három kávéházat neveztek el róla.)
A spanyoloknál a Vox arra készül, hogy kormányra lép, ha a Néppárt nyeri a jövő hónapban esedékes választást. Franciaországban áprilisban Le Pen volt a legnépszerűbb politikus. Az új Igazi Finnek 5 napja közölték, hogy szövetséget alkotnak a Nemzeti Koalíció Párttal. Németországban olyan jól szerepel az AfD, hogy felvetődik: nem állnak-e vele össze a kereszténydemokraták a hatalom visszahódítására.
Pedig a német Emberi Jogi Intézet szerint a párt annyira szélsőséges, hogy nyugodtan fontolóra lehetne venni a betiltását.
Ezek az erők az illegális bevándorlás leállítását követelik, és ellenségesek az EU-val. Szilárdan hiszik, hogy a család az erkölcs, a közösség, valamint a nemzet alapja. Továbbá, hogy több gyereket kell szülni.
Gyakran lehet náluk új-, illetve posztfasiszta beütést tapasztalni. Nemzeti konzervatívnak nevezik magukat, szabadulnak a szélsőséges, rasszista és antiszemita nézetektől. A dolgozó, illetve alsó középosztályt célozzák meg. Alighanem jó eredményt érnek el a következő választásokon. De bizonyítaniuk kell, hogy képesek kormányozni, továbbá hogy demokraták maradnak.
The Times
Ukrajna megnyerheti a háborút, de elveszítheti a békét, mert ha a világ azt látja, hogy kézen –közön elvész az újjáépítésre küldött pénz, az megrendítheti a biztonsági garanciákat is. Erre figyelmeztet Edward Lucas, a térség kitűnő ismerője. Azt immár evidensnek nevezi, hogy az oroszok nem tudták lefejezni az ukrán államot, képtelenek voltak azt az uralmukba hajtani.
Ám nyitott kérdés, hogy az ukránok a harcok elültével megkapják-e jutalmukat a rengeteg áldozatért, vagyis a biztonságot, a jólétet és a szabadságot. Két veszély fenyeget: egy újabb agresszió Moszkva részéről, ám sem az USA, sem Németország nem hajlandó belemenni az ország NATO-tagságába, pedig csak az szavatolná megbízhatóan az ország nyugalmát.
Ám minden fejre állhat, ha Trump ismét elnök lesz, illetve Washington figyelmét elvonja Kína. Könnyen előfordulhat, hogy Kijev alku tárgya lesz a Putyin utáni Oroszországgal kötendő ügyletben. Ha nem egyértelmű az ukrán biztonság, az elriaszthatja a nyugati befektetőket, illetve még fontosabbá teszi a nyugati állami segítséget a helyreállításhoz.
Ám itt lép be a képbe a másik veszélyforrás: a korrupció, bár e tekintetben már sokat javult a helyzet. Az orosz propaganda azonban azt terjeszti, hogy rendszerszintű a lopás. Pedig Amerika is elismeri, hogy lényeges előrelépést tapasztalni. Ám a bíróságoknál és az állami energetikai vállalatoknál még van mit tenni.
Készülni kell, mert hamarosan bődületes pénzek zúdulnak egy olyan országra, amely súlyosan sérült, viszont minden oldalról beleavatkoznak a dolgaiba. Irakban kiderült, hogy a nyugati vállalkozók sokszor elteszik a megbízás díját, ám közben nem ér semmit a munkájuk, sőt esetenként kifejezetten ártalmas. A korrupció ezen felül gerjeszti a borúlátást.
FAZ
A kommentár úgy értékeli az amerikai külügyminiszter pekingi útját, hogy az igen veszélyes pillanatban zajlott, bár Putyinnal ellentétben Hszi a jelek szerint érti, mekkora károkat okoz, ha a végletekig kiélezi a versengést az USÁ-val. Ám ettől még nehéz marad a kétoldalú viszony, habár a vendéget fogadta az államfő, ami a protokoll szerint nem lett volna kötelező, továbbá az sem, hogy baráti szavakkal köszöntse.
Ám a házigazda a jelek szerint meg akarta mutatni, hogy érdekelt a viszony stabilizálásában. Ezt pedig csak üdvözölni lehet. Ám ettől még nem lesz sétagalopp megakadályozni, hogy a versenyből ne alakuljon ki viszály. Peking azonban továbbra sem kívánja helyreállítani a válság megelőzésére szolgáló kommunikációs csatornákat, pedig arra nagy szükség volna, elsősorban a két hadsereg között.
Amerikában ugyanakkor főként a republikánusok azt hangoztatják, hogy keménynek kell lenni. Az mindig veszedelmes, amikor a világban felemelkedik egy új hatalom, egy régi viszont visszaszorul. Ám ennek nem okvetlenül kell háborút eredményeznie, már ha józan politikusok vannak a kormányrúdnál.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >