Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin, Puskin és az orosz birodalom hanyatlása
Timothy Garton Ash szerint az orosz birodalom hanyatlása az egyik meghatározó tényező volt Európa utóbbi 40 évének történetében, és alighanem a gondok egyik fő forrása lesz a következő 20, ha nem 40 évben is. A Szovjetunió összeomlása nem csupán Moszkva ellenőrzésének vetett véget Közép- és Kelet-Európa fölött, hanem megszakította a sokkal régebbi birodalmi kötelékeket Oroszország, Ukrajna és Belarusz között – írja az oxfordi professzor. Balga módon nyugaton akkoriban sokan azt hitték, hogy itt a történelem vége, de a hanyatló birodalmak nem adják fel harc nélkül. Jött a Dnyeszteren túli terület megszállása, Csecsenföld alávetése, Moszkva elfoglalta Grúzia két jelentős területét, majd következett a Krím, illetve Kelet-Ukrajna elhódítása. Az egészet betetőzte a végén a háború. Putyin semmi titkot nem csinál abból, hogy számára az Orosz Birodalom jelenti az igazodási pontot. Így még az sem oldja meg a helyzetet, ha Kijev vissza tudja szerezni az utolsó talpalatnyi elvett földet is. Mert akkor még ott van Belarusz, továbbá Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Közép-Ázsia. Oroszországon belül pedig Csecsenföld, Dagesztán és Tatárország. A Nyugat nem áltathatja magát azzal, hogy bármilyen módon hatással tud lenni a nukleáris fegyverrel rendelkező orosz birodalom letűnésére. A demokráciák általában túlbecsülik, hogy mennyire képesek befolyásolni a tekintélyuralmakat. Különösen igaz ez az orosz személyi diktatúrára, amelyre a nagy fokú a paranoia és elnyomás a jellemző. Hosszú időbe telik, amíg a Kreml elfogadja, hogy vége a birodalomnak és kezdi keresni az új szerepet. Nagyobb időtávlatban azonban Moszkva érdekeit is szolgálja, ha bekerül az EU-ba, valamint a NATO-ba Ukrajna, a kisebb szomszédjaival együtt, ami kizárja, hogy újragyarmatosítsák őket. Az oroszok ugyanis így hozzáláthatnak saját nemzetállamuk megteremtéséhez. Bár azt meg az nehezíti meg, hogy nincs meg hozzá a történelmileg, földrajzilag és alkotmányosan körülhatárolt alap. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Kelet-Európa még csak-csak ellenne, ha Trump visszatér a hatalomba, de a kontinens nyugati felét annyira elborzasztja ez a lehetőség, hogy még beszélni is csak kevesen hajlandóak róla. Merthogy veszélyben látják a transz-atlanti szövetséget, a NATO-t és a háború kimenetelét. Az EU Biztonsági Tanulmányok Intézetének leendő vezetője azonban nem titkolja: az unió megkönnyebbüléssel fogadta Biden győzelmét és hozzáállását az invázióhoz.
Ám mivel Putyin atomfegyverrel fenyegetőzik, mindennél fontosabb, hogy megmaradjon az USA elkötelezettsége a földrész iránt. A Német Marshall Alapítvány egyik munkatársa szerint Trump fejre állítaná a viszonyokat, mert tudja, milyen emeltyűket kell mozgásba hoznia és a düh vezérelné. Ehhez Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet hozzáfűzi, hogy a korábbi elnök akár a katonai szervezet végét is okozhatja.
Nem kérdés, hogy az előző elnök új életet lehelne Európában a demokrácia-ellenes erőkbe, ahogy az 2016-ban is történt. Dominique Moisi, volt francia miniszter, a Montaigne Intézet elemzője katasztrofálisnak tartaná az Unió szempontjából, ha jövőre Trump nyerne. Jönne a káosz, miközben dúl a háború, Kína pedig nyíltan szövögeti terveit. Így egyenesen ijesztő, hogy Washington befelé fordulna, ugyanakkor felkarolná a populizmust.
Nincs mindenki azonban megriadva az eshetőségtől: Orbán Viktor jó ideje ünnepli a bukott elnökhöz fűződő kapcsolatait, illetve republikánusok trumpista szárnyával kialakított együttműködést. A magyar illiberális demokrácia egyfajta modell a tengerentúli szélsőjobb számára. Különösen a gender, a vallás és a migráció ügyében. A PiS hasonló nézeteket vall. De Varsó számára nagy kérdés, miként viszonyulna a régi-új amerikai vezetés Ukrajnához.
Washington Post
A börtönből kijuttatott üzenetében Kara-Murza azt üzeni a Nyugatnak, hogy ne azt kérjék számon, miért ilyen kevesen állnak ki Putyin rezsimje ellen az oroszoknál, hiszen az ő esete is azt bizonyítja: igen nagy az elnyomás. Így azt kellene méltányolni, hányan, de hányan vonulnak ki pl. az utcákra, tiltakozásul a háború ellen. 20 ezer embert vettek ilyen okokból őrizetbe. Szakmányban mennek a letartóztatások, a vádemelések és születnek elmarasztaló verdiktek.
Mint emlékezetes, az ellenzéki politikust nemrégiben 25 évi börtönre ítélték, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nyilvánosan bírálta Putyint, valamint az agressziót. A tárgyalást zárt ajtók mögött tartották meg, nehogy a vádlott újra gyilkosnak nevezze az elnököt. Maga az érintett úgy látja, hogy az egész eljárás nem a brezsnyevi, hanem a sztálini időket idézte.
Negyedszázadot legutóbb éppen akkor szabtak ki, és még az indoklás is olyan, mintha 1937-ben fogalmazták meg volna. Egyébként Kara-Murza nagyapját, aki újságíró és történész volt, éppen abban az évben a gulágra küldték, mert ellenséges megnyilvánulásokat tapasztaltak nála párt vezetőjével és a kormánnyal szemben. Most ugyanilyen alapon marasztalták el az unokáját.
A Kreml az ellenségeket igyekszik megbüntetni, de ugyanazzal a módszerrel, mint a néhai generalisszimusz: félelmet kelt a társadalomban, meg akarja bénítani a tömegek akaratát, hogy az emberek szembeszálljanak a rendszerrel. Elnyomás és elrettentés, a Kreml csak erre képes, legalábbis egyelőre. Mindenáron igyekszik megakadályozni, hogy a háborúellenes érzelmek nyílt tiltakozásba csapjanak át.
The Times
Putyin egyáltalán nem az a profi kémfőnök, akinek beállítja magát – hangsúlyozza vendégkommentárjában Calder Walton, aki történész a Harvardon. A napokban pl. Nagy-Britanniában lebukott öt bolgár, aki az oroszoknak dolgozott, és ez csak az utolsó az utóbbi jó 20 éve kudarcainak sorában.
Az elnök szereti úgy feltüntetni, hogy titkosszolgálata a szakma mesterének számít, ám valójában bűnözőkről van szó, mert az FSZB rendszerszinten foglalkozik pénzmosással. A cél az, hogy minél gazdagabb legyen az államfő és az őt körülvevő oligarcha kör.
A Kreml ura nem győzi dicsérni, mennyire hatékonyak a mély fedettségben működő ügynökök, akik tehát nem diplomácia státuszban vannak. Úgy beszél róluk, hogy ők a hírszerzés elitje. Azt állította, hogy egykor ő is ilyen státuszban volt, ám az amerikai elhárítás szerint ez nem igaz, mert nem tudta letenni a nyelvi tesztet.
A nagy pofon egyébként a háború volt neki, mert az FSZB képtelen volt időben titkos hálózatot kialakítani a hadsereg támogatására, illetve szabotázsakciók végrehajtására. Figyelembe véve a hatalmas korrupciót, feltételezhető, hogy az ukrán illetékesek lekenyerezésére szánt összegek a titkosszolgálati főnökök zsebében kötöttek ki.
A helyzetet befolyásolja, hogy Putyin talpnyalókkal veszi magát körül. Nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a hírszerzés vezetőnek az ő koncepcióját kell megerősíteniük és nem szabad vitába szállniuk azzal. Mellesleg a háború kezdete óta Norvégiában, Szlovéniában, Hollandiában, Brazíliában és Görögországban lepleztek le orosz hálózatot, azaz Putyin kémszervezete romokban van. Egy sor orosz diplomata kiutasítása után sorra buknak el a titkos ügynökök is.
Ám nem lehet hátradőlni nyugaton, mert egy megalázott diktátor, különösen amelyiknek atomütőereje van, változatlanul roppant veszélyes. És nem lehet tudni, nincs-e a feltűrt ingujjában egy ki nem játszott ász.
Die Presse
Erdogan azért tűri el Putyin kalózakcióit a Fekete-tengeren, mert szeretné újra életbe léptetni a gabonaszállítási szerződést. Ezért még azt is lenyeli, hogy orosz katonák kommandó akció keretében helikopterről – nemzetközi vizeken, de a török partok közelében - leereszkedtek egy török teherhajó fedélzetére, fegyverrel sakkban tartották a kapitányt és átkutatták a legénységi kajütöket. Ankarának üzentek ily módon.
Egy török biztonsági szakértő szerint mivel Moszkva nem képes blokádra, egyes hajókkal szemben statuál példát, ám ez szegénységi bizonyítvány. Odáig süllyedt az orosz állam, hogy már csak a kalózkodás maradt neki. Viszont ily módon veszélyesebbé vált a Fekete-tenger.
Az újfajta ellentét nem jó hír a török vezetés számára. Erdogannak ugyanis jól jött a korábbi megállapodás, hiszen közvetítő lehetett – az egyetlen olyan NATO-állam fejeként, amely Putyinnal és Zelenszkijjel is tud beszélni. A politikus az USA-t és Európát okolja, amiért Moszkva felrúgta a gabonaegyezményt. Támogatja orosz kollégája követelését, hogy a Nyugat vegyen vissza a szankciókból, enyhítsen az orosz gabona és műtrágya kiviteli korlátozásán.
Az viszont gond Ankara számára, hogy javítani próbálja a viszonyt a nyugati partnerekkel, ám ezzel feldühítette Putyint. Hónapok óta azt mondogatja, hogy az orosz elnök augusztusban Törökországba látogat, de a Kremlnek a jelek szerint nem sürgős. Ugyanakkor a már idézett szakértő szerint lehet, hogy Moszkva mégis elfogadja a gabona megállapodás megújítását, mert elszigetelődött. Szüksége van új egyezményekre.
Bloomberg
A Bizottság azt fontolgatja, hogy anyagi támogatást nyújt az ukrán gabona kiviteléhez, miután az oroszok felmondták a tengeri szállítási egyezményt. Brüsszelt nem befolyásolja, hogy öt kelet-európai tag, köztük Magyarország erősen ágál a lehetőség ellen. Annyit már elértek, hogy az áthaladó agrártermékeket náluk nem lehet eladni. A szabályozás a jövő hónap közepén lejár, de az ötök meghosszabbítanák az év végéig. Ezt Zelenszkij abszolút elfogadhatatlannak és Európa-ellenesnek minősítette.
Hasonló véleményen van a német és a francia szakminiszter is. Előző kijelentette, hogy közelednek ugyan a lengyel választások, de az ottani belpolitikai vitákat nem Ukrajna rovására kellene megvívni.
Az illetékes biztos ugyanakkor azt közölte a mezőgazdasági miniszterek tanácskozása után, hogy szolidaritási folyosókat nyitnának, főleg Románián és Lengyelországon át, és azon keresztül szinte mindent lehetne szállítani. A gabona célba juttatását azért segítenék anyagilag, nehogy Oroszország kedvező piaci helyzetbe jusson a maga alacsonyabb áraival. Hiszen a szárazföldi út, illetve a vasút megdrágítja az ukrán exportot.
Az orosz embargó miatt máris aggályokat váltott ki, hogy felmennek az élelmiszerárak Latin-Amerikától Afrikáig.
Következő cikk: Turisták és vasútvonal: így fűzi Kína szorosabbra kapcsolatait Szerbiával
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >