Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

• A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
• Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
• Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
• Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

• Die Presse
•  
• Egyelőre sok a rejtély a volt ukrán elnök és Orbán Viktor meghiúsult találkozója körül. Porosenko habzott a dühtől, amikor az ukrán titkosszolgálat megtiltotta neki, hogy elhagyja az országot, noha képviselőként engedélyt kapott rá a törvényhozástól. Csak éppen pártja sem említette egy szóval sem, hogy tárgyalópartnere a magyar kormányfő lett volna.
• Először Budapest is mismásolt, mígnem Szijjártó tegnap közölte, hogy valóban tervben volt a személyes egyeztetés, amelyet az ukrán politikus kezdeményezett. Meg hogy Orbán hajlandó bárkivel leülni. De miről lett volna szó? Az ukrajnai békéről? Szóval titokzatos az egész történet.
• Zelenszkij ellenfelei számára talált pénz volt az egész incidens. A magyar kormány is meglovagolta. Kovács Zoltán gunyorosan úgy nyilatkozott, hogy a magyar fél semmilyen szerepet nem kíván játszani az államfő és elődje csörtéjében. Szerinte az egész história azt támasztja alá, hogy Ukrajna még nem érett meg az uniós tagságra. 
•  
• Euractiv
•  
• Salvini felszólította az Európai Néppártot, hogy az működjön együtt az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióval, mert meg kell szabadítani Brüsszelt mindazoktól, akik jelenleg illegálisan megszállva tartják. A portál erről abban a tudósításban számol be, amelyben újabb részleteket közös a több mint tucatnyi szélsőjobbos párt vasárnapi, firenzei tanácskozásáról.
• A házigazda azt állította, hogy pártja a szélesebb középjobb része. Szerinte az EPP-nek  követnie kellene az olasz példát, azaz az ID-vel kellene összefognia és nem a baloldallal, illetve a zöldekkel. Úgy fogalmazott, hogy az európaiaknak választaniuk kell, mert az egyik oldalon a szabadság, a jog és a munka van, a másikon viszont a félelem és a szélsőség. A meghívott pártokat (köztük az AfD-t  - a szerk. megj.) egytől egyig Európa barátai és védelmezői közé sorolta.
• Az előrejelzések szerint a Salvini-féle szélsőségesek jelentősen előretörnek az EP-választáson és 4. legjelentősebb tömörülést alkothatják jövőre Strasbourgban. Ám várhatóan még így sem tudnak többségre jutni, még akkor sem, ha összeállnak a Néppárttal, illetve a Konzervatívokkal és Reformerekkel. A fideszes képviselők esetleg csekély többséghez tudnák juttatni az összefogást, csakhogy főleg az EPP liberális szárnya hallani sem akar ilyesfajta koalícióról.
• Viszont az eddigi négy nagy pártcsalád simán hozhatja a többséget, azaz képes lehet elszigetelni a szélsőjobbot.
•  
• Süddeutsche Zeitung
•  
• Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy a populisták elutasítják a liberális demokráciát. Minél jobban megerősödnek ezek a pártok, annál inkább képesek meggyengíteni a jogállamot. A szabad sajtót, a független igazságszolgáltatást, a kisebbségek beleszólási jogát. Szép apránként bontják le a demokratikus intézményeket, de az látszik, hogy utóbbiak nyugaton sem képesek időtlen időkig ellenállni. Hosszú távon azonban leginkább az EU látja kárát, ha megint a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe.
• Ezt fejti ki az újságnak adott interjúban Francesco Marolla, a Milánói Egyetem szociológusa, akinek szakterülete a populizmus. Kiútnak azt ajánlja, hogy jobban tudatosítani kellene a polgárokban, mennyire fontosak a jogállami intézmények. Mert azért a demokráciának is vannak hiányosságai, és sokan nem szeretik, amikor a rendszer totojázik, vagy olyan döntéseket hoz, amelyek nem felelnek meg nekik.
• De ezek a jelenségek nem ritkán azért jelentkeznek, mert olyan nincs, hogy „a nép”. Rengeteg csoportérdeket kell egyeztetni. A felvilágosító munkához leginkább az oktatási rendszer reformja kell, ám az sokáig tart. A felvilágosítás azonban itt és most szükséges, és nincs rá egyszerű megoldás.
• Kitért arra is, hogy Meloni, Wilders és Le Pen a kudarcok ellenére állhatatosnak bizonyult és ez hozta meg számukra a sikert. Javukra vált, hogy soha nem voltak hatalmon, így el tudták hitetni a szavazópolgárokkal, hogy szavahihetőek és ez egy nap kifizetődött.  De nem csupán szegényebb, gyengébben képzett rétegek voksoltak rájuk, hanem a középosztályból is sokan, mert úgy érezték, hogy az út szélén maradtak.
• Nem tudtak már mit kezdeni a középpártok képviselte értékekkel. Úgy látták, hogy őket már nem képviseli senki, ezért azokhoz húztak, akik inkább a hagyományos felfogást testesítik meg és nosztalgikus képet ápolnak a társadalomról. Nem biztos, hogy a tömegek a nagy pártok hibájából pártoltak el, de talán többet figyelmet kellett volna fordítani a politika részéről arra, hogy megmagyarázza számukra a döntéseket.  
•  
• The Times
•  
• A lengyel nemzetbiztonsági szolgálat vezetője nem ért egyet azzal a német, illetve amerikai szakvéleménnyel, miszerint Európának 6-10 éve van felkészülni egy esetleges orosz támadásra. A szakember, aki egyben Duda elnök kancelláriáján dolgozik, úgy látja, hogy a NATO keleti szárnyának mindössze három éve maradt kialakítani a megfelelő elrettentő erőt. Jacek Siewira kifejtette, hogy csakis ilyen időtávlatban lehet elkerülni a háborút.
• A litván külügyminiszter viszont úgy értékeli, hogy Oroszország máris háborút vív a Nyugattal és éppen azon van, hogy megújítsa csapásmérő képességét a katonai szövetség keleti határán.
•  
• FAZ
•  
• A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
• Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
• Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
• Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés.
•  
• The Times
•  
• Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója azt gondolja, hogy Trump kivonulhat a NATO-ból. John Bolton, aki két éven át dolgozott a Fehér Házban, emlékeztet arra, hogy elnöksége során a politikus abszolút rossz véleménnyel volt a katonai szövetségről, de a végén katonai vezetőknek sikerült mégis jobb belátásra bírniuk.
• Most viszont, győzelme esetén valószínűleg olyanokkal venné körül magát, akik osztják a megítélését. Ennélfogva – tette hozzá a szakértő – immár jóvátehetetlen károkat okozna. Trumpnak főleg a kölcsönös segítségnyújtást előíró 5-ös paragrafussal van baja. Ha viszont hátat fordít a szervezetnek, azzal felbátorítaná Oroszországot a háborúban.
•  
• Die Welt
•  
• „És mi van akkor, ha Putyin egyáltalán nem akar tárgyalni?” – kérdi az újság tudósítója, aki emigráns orosz család gyermekeként Németországban nőtt fel, de már hosszú évek óta Moszkvában dolgozik. Pavel Loksin szerint az ellenoffenzíva elakadása miatt fokozódik a nyomás Kijevre, hogy üljön le az orosz elnökkel, ám annak az érdekei nem a párbeszédet diktálják.
• Ennélfogva az ukrán fél számára nem sok idő áll rendelkezésre, hogy felszabadítsa az elvesztett területeket. Tudja ugyanis, hogy neki befellegzett, ha az USA visszafogja a támogatást, netán Trump lesz újra az elnök. Moszkva ugyanakkor teljesíthetetlen feltételeket támaszt a megbékélés fejében. Ideértve hogy az ország nem léphet be sem az EU-ba, sem a NATO-ba.
• A Kreml erős embere követi a szovjet hagyományokat, amikor a béke barátjának állítja be magát. Ám valójában minden arra utal, hogy hosszú háborúskodásra rendezkedett be. Közölte is, hogy most már a washingtoni hegemónia ellen küzd. Legalább 2026-ig a GDP 6 %-át kívánja katonai célokra költeni, ami példátlan a rendszerváltás óta.
• A hadikiadások növekedésben tartják a gazdaságot, miközben nincs elég munkaerő, mert annyi hadköteles fiatal ment külföldre, nehogy a hatalom a frontra vezényelje. Így viszont mennek felfelé a bérek. Ha jövő tavasszal Putyin győz a választáson, alighanem még jobban ráerősít az elnyomásra. Ám másfelől még mindig mellette van a közvélemény 76 %-a. Pedig a Kreml egyik rendeletéből kiderült, hogy további 170 ezer fővel akarják növelni a fegyveres erők létszámát.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Nincs hadüzenet

E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >

Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban

A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >

Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat

Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |