Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A palesztinokat mindenképpen be kell vonni a gázai békefenntartásba, ha egyszer véget ér a háború
Erre figyelmeztet David Ignatius, a Washington Post külpolitikai szemleírója. Hozzáteszi, hogy ennek érdekében az USA-nak rá kell ébresztenie Izraelt: nincs más alternatíva, a rend fenntartása nem lehetséges palesztin biztonsági erők nélkül, már ha egyszer végre sikerül kiseprűzni a Hamászt.
A Palesztin Hatóság ugyan hozzá nem értő és korrupt, ám az égisze alatt több ezren teljesítenek szolgálatot mintegy fél tucat biztonsági szervezetben. És még mindig ez a legjobb választás a béke megőrzésére, arab államok támogatása mellett. Először persze Ciszjordániában kell javítani a palesztin biztonsági erők munkáján. Megtanulhatják, miként védjék meg a rájuk bízott tömegeket, illetve hogy együttműködjenek Izraellel, az Egyesült Államokkal, valamint mérsékelt arab kormányokkal. Martin Indyk, aki kétszer volt amerikai nagykövet Izraelben, a kiképzéshez természetes partnernek nevezi Egyiptomot. De a gázai előrelépés érdekében egyúttal véget kell vetni a szélsőséges telepesek erőszakjának a bibliai Júdeában és Szamáriában, vagyis a Jordán folyó nyugati partján. Netanjahu romba döntötte Gázát. A jelek szerint fogalma sincs, mitévő legyen, és nem érdeklik az ott élő palesztinok. Washingtonnak azonban van terve, és ha kormányfő nem hallgat a szövetségesére, akkor könnyen szembetalálhatja magát azzal, hogy menesztik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Ukrainszkaja Pravda
Az ukrán elnöki hivatal vezetője abban állapodott meg Szijjártó Péterrel, hogy a jövő hónapban leülnek egymással az Orbán-Zelenszkij-találkozó előkészítésére. Andrij Jermak telefonon kereste meg a magyar külügyminisztert, aki azt közölte vele, hogy Magyarország véleménye nem változott: mielőbb békét kell kötni, de ő maga várja, hogy megvitassák a legégetőbb kétoldalú kérdéseket.
Továbbá, hogy fenn kell tartani a legfelső szintű párbeszédet, mert az reményt nyújt a viszony javítására. A másik fél annyit árult el, hogy az egyeztetés során szóba került Ukrajna uniós tagsága is. Orbán és Zelenszkij viszont már egy sor bilaterális témát tárgyalhat meg.
Bloomberg
Németország arra számít, hogy a tagállamok Magyarország nélkül is meg tudnak egyezni az Ukrajnának nyújtandó segítségről. A szokásos berlini kormányzati sajtótájékoztatón a Külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a koalíció továbbra is erőteljesen küzd a tervezett 50 milliárdos uniós csomag elfogadásáért.
Mint emlékezetes, a támogatást Orbán Viktor fúrta meg a hónap közepén lezajlott brüsszeli csúcson. Az már a napokban kiderült, hogy a többiek olyan megoldáson dolgoznak, amely megkerülné a magyar vétót, vagyis akkor nem lenne szükség egyhangú döntésre, így bármennyire is hajthatatlan a Fidesz, hoppon marad.
Azt Orbán is kivitelezhetőnek tartja, hogy ne a közös költségvetésből adjanak pénz Kijevnek. De hogy mi lesz, az február elején, az állam- és kormányfők újabb csúcsértekezletén derül ki. A németek azonban már most bejelentették, hogy 2024-ben 8 milliárd euró értékben szállítanak fegyvert az ukránoknak.
Die Presse
Egy emigráns orosz milliárdos szerint a háború egyesíti az orosz nemzetet, vagyis a nép van az agresszió mögött. Szergej Petrov, aki jó 20 éve a 100 leggazdagabb orosz közé tartozik – felépítette a Rolfot, az ország legnagyobb, 3,5 milliárd eurónyi éves forgalmat felmutató autókereskedő hálózatát, ám a maga kategóriájában szinte fehér hollónak számít, mivel szembeszállt a rendszerrel. Annak idején képviselőként elutasította a Krím megszállását és Navalnijt támogatta.
Ennek megfelelően, az offenzíva megindulása után több jelentős nyugati cég után az ő vállalkozását is államosították. Az ilyen kisajátításokból jó páran megszedték magukat a Kreml háza táján. Ám úgy gondolja, hogy itt az állam jár el maffiaként. Kezére játszik, hogy a közvéleményben igen sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint a 16. században: az jó, ha az ország területeket hódít el vagy másokat meglop.
Az viszont nem OK, ha valaki Oroszország tulajdonát orozza el. A törvénytelen gyakorlatban élszerepet vállal a titkosszolgálat, amely mindenütt jelen van, jogalap nélkül utasításokat ad és azoknak igen sokan alá is vetik magukat. Hogy azután az elrabolt cégek a végén kihez kerülnek, az rendszerint elárulja, kitől indult ki a kezdeményezést, tehát ki volt a megvesztegető. És Putyin egyre kevésbé képes visszaverni ezeket a törekvéseket. De egyébiránt így jutalmazza meg alázatos híveit.
Az üzletember rámutat, hogy amikor meggyengülnek a diktatúrák, akkor megpróbálják még jobban kiterjeszteni a jogkörüket. Először azok javait veszik el, akik nyíltan ellenségesek a hatalommal, de a végén mindenkire lecsapnak. Az orosz gazdaság az idén 3,5 %-kal nő, de fejlődés megtörik, mert rengeteg pénz megy el fegyverekre. És minél inkább haditermelésre áll rá, annál nagyobb lesz az összeomlás, amikor vissza kellene térni a békés gazdálkodásra.
Már nemigen vannak hosszú távú beruházások, csak szórványosan képeznek szakembereket, nem fejlesztenek különleges termékeket. Palotaforradalomra azonban nem lehet számítani, mert nem tudják, hogyan kell csinálni, a lakosságban pedig csak lassan nő azoknak a száma, akik békét szeretnének. Ám csakis a saját feltételeiknek megfelelően, mert minden mást megalázónak tartanának a nagy Oroszország szemszögéből.
Daily Telegraph
Ukrajna ugyan vesztésre áll, ám az Egyesült Királyságnak ki kell tartania mellette. Így foglal állást a brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese, aki zászlóaljparancsnokként annak idején megjárta Afganisztánt. Richard Kemp elismeri, hogy hiába volt a hatalmas anyagi és emberáldozat, nem sok eredményt hozott az ellenoffenzíva és nincs kilátás előrelépésre.
Moszkva karácsonykor is támadott és úgy néz ki, hogy elfoglalta Marinkát a Donyec-medence keleti részében. Ily módon tovább nyomulhat előre dél felé. De még ennél is fontosabb, hogy ezáltal még jobban visszavetette Kijev nemzetközi támogatását. Amerikában elnökválasztás jön, Európában ki lehet ugyan cselezni Orbán vétóját, de jönnek fel a nacionalista pártok és egyre inkább megkérdőjeleződik a liberális nemzetközi rend.
A britek már nemigen tudnak fegyvereket küldeni az ukránoknak, de az mindenképpen a javukra szól, hogy egyrészt nyomást gyakoroltak a többiekre a segítség érdekében, másrészt idáig sok hosszú távolságú rakétát, illetve tankot küldtek.
Ukrajnában és Gázában a világ a tekintélyuralmi diktatúrával, illetve az erőszakos iszlámmal áll szemben. A következő év meghatározó lesz mindkét válságövezetben, de az előjelek orosz győzelmekre, illetve arra utalnak, hogy Izrael meg fog ütközni a Heszbollahhal. Ha Moszkva legyőzi a szomszéd országot, az azért lesz, mert az USA és Európa félt Putyintól, ezért nem küldött elég harceszközt Kijevnek. De gyengül Izrael támogatottsága is, mert megy a propaganda kampány, illetve a nyugati szövetségesek tartanak Irántól.
Washington Post
A kommentár azt ajánlja az amerikai elnöknek, hogy fizettessen Putyinnal kártérítést, ha azt akarja, hogy a republikánusok megszavazzák Ukrajna egyre sürgősebb támogatását. A szerző, Josh Rogin úgy érzékeli, hogy a kormányzat lassan kezd megbarátkozni a gondolattal, mármint hogy az ukrán újjáépítéshez használják fel a nyugati bankokban befagyasztott orosz állami betéteket.
Összesen 300 milliárd dollárról van szó, a zömét Belgiumban és Svájcban zárolták. Az amerikai pénzintézeteknél mindössze 2 %-nyi összeg van. Az ukránok nem azonnal jutnának hozzá a forráshoz, abból évek alatt finanszíroznák a helyreállítást.
Ám az új segély érdekében gyorsan kell cselekedni, mert az ukránok számára létfontosságú, hogy a washingtoni Kongresszus megszavazza a jó 60 milliárd dolláros csomagot. Ha olyan döntés születik, hogy majdan felhasználják a lefoglalt orosz betéteket, az megkönnyíti azoknak a republikánus törvényhozóknak a helyzetét, akik beállnának Ukrajna mögé, ám félnek saját pártjuk trumpista szárnyától.
A pénzügyi és a külügyi tárca viszont tart a precedenstől, mint ahogy ellenállást tapasztalni Európában is, azon belül főleg német részről, mert nem biztos, hogy az eljárás összhangban van a nemzetközi joggal, illetve félő, hogy aláássa a bizalmat az euro iránt. A Fehér Ház nyitva akarja tartani a lehetőséget, hogy visszaadná a milliárdokat, ha Putyin más módon kompenzálná Ukrajnát.
Csakhogy – mutat rá az elemzés – rendkívüli időkben rendkívüli megoldásokra van szükség, így a lefoglalt alapok nélkül Ukrajna megszűnhet működő ország lenni. És pont ez Putyin stratégiája.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a Hamász nem fogja elengedni a túszokat, mert azt gondolja, hogy nyerhet, miután egyre nagyobb nyomás nehezedik Izraelre, hogy fogja vissza a hadműveletet. Pedig a terroristák az ellentámadás kezdetén még lélegzetvételnyi szünetért könyörögtek. Hétnapos fegyvernyugvásért cserében elengedtek 105 foglyot.
Ám azóta fordult a kocka és két tűzszüneti ajánlatot is elvetettek. Az okot Meir Ben Shabbat volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadója arra vezeti vissza, hogy a Biden-kormányzat igyekszik rávenni Netanjahut: kevesebb tűzerővel készítse elő a szárazföldi erők akcióit. Ily módon azonban a szélsőségesek több lehetőséghez jutnak, hogy lesből támadjanak.
És a bizakodásuk nem is alaptalan. Gyakorlatilag rajtuk keresztül megy minden áru, amely belép az övezetbe. Politikai szempontból mellettük szól, hogy izraeli újságírók egyre erőteljesebben követelik: bármi áron, de szabadítsák ki a túszokat. Továbbá az amerikai hozzáállás arra utal, hogy Washington nem szeretné kiélezni a viszonyt Iránnal. Végül pedig az USA láthatólag azon van, hogy Izrael fogja vissza a hadműveletet.
Márpedig ez az út a Hamász túléléséhez és sikeréhez vezet. Hiszen miért adná át a fogságában lévő embereket, amikor már csupán néhány hétig kell kitartania? Ám téved, mivel Izrael nem fogja követni Biden útmutatását. A zsidó államnak nincs más választása, mint hogy addig harcoljon teljes erővel, amíg fel nem számolja a szélsőséges szervezetet.
Washington Post
A palesztinokat mindenképpen be kell vonni a gázai békefenntartásba, ha egyszer véget ér a háború – figyelmeztet David Ignatius, a lap külpolitikai szemleírója. Hozzáteszi, hogy ennek érdekében az USA-nak rá kell ébresztenie Izraelt: nincs más alternatíva, a rend fenntartása nem lehetséges palesztin biztonsági erők nélkül, már ha egyszer végre sikerül kiseprűzni a Hamászt.
A Palesztin Hatóság ugyan hozzá nem értő és korrupt, ám az égisze alatt több ezren teljesítenek szolgálatot mintegy fél tucat biztonsági szervezetben. És még mindig ez a legjobb választás a béke megőrzésére, arab államok támogatása mellett.
Először persze Ciszjordániában kell javítani a palesztin biztonsági erők munkáján. Megtanulhatják, miként védjék meg a rájuk bízott tömegeket, illetve hogy együttműködjenek Izraellel, az Egyesült Államokkal, valamint mérsékelt arab kormányokkal. Martin Indyk, aki kétszer volt amerikai nagykövet Izraelben, a kiképzéshez természetes partnernek nevezi Egyiptomot.
De a gázai előrelépés érdekében egyúttal véget kell vetni a szélsőséges telepesek erőszakjának a bibliai Júdeában és Szamáriában, vagyis a Jordán folyó nyugati partján. Netanjahu romba döntötte Gázát. A jelek szerint fogalma sincs, mitévő legyen, és nem érdeklik az ott élő palesztinok. Washingtonnak azonban van terve, és ha kormányfő nem hallgat a szövetségesére, akkor könnyen szembetalálhatja magát azzal, hogy menesztik.
Következő cikk: Mikor ébred fel a vajdasági magyarok lelkiismerete?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >