Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Mit keres Magyarország Csádban?
Magyarország azzal indokolja katonai szerepvállalását Csádban, hogy meg kell akadályozni a migrációt, ám sok részlet cseppet sem illik össze, ráadásul felmerül, milyen szerepet játszik a történetben Orbán Viktor fia. A két ország annyira nem fontos egymásnak, hogy még csak nagykövetséget sem működtetnek a másik fővárosában – emeli ki David Ehl, aki a többi közt afrikai ügyekkel foglalkozik a külföldieknek sugárzó német közszolgálati médiánál a Deutsche Wellenél. A magyar kormány hamarosan 200 katonát küld a közép-afrikai országba, emellett fejlesztési és humanitárius segítséget nyújt. Egy csádi politológus azt gondolja, hogy a Fidesz-kormány a saját szakállára jár el a katonai misszióval, a küldetést aligha egyeztette Párizzsal. Ugyanez vonatkozik a Kremlre is. A szakértő elhiszi, hogy a cél az illegális migráció feltartóztatása. Kérdés azonban, hogy mennyire képes erre 200 ember egy olyan országban, amelynek területe 1,2 millió négyzetkilométer. Hiszen a stabilizálás a franciáknak sem sikerült, noha 1000 katonát küldtek. Ugyanakkor igen sokat fordult meg mostanában a csádi fővárosban Orbán Gáspár, de nem tudni, pontosan mi volt a szerepe a kontingens közelgő bevetésében. Biztonsági szakemberek viszont arra hívják fel a figyelmet: kockázatos a miniszterelnök fiát ilyen feladatra használni. Vagy lehet, hogy a saját karrierje érdekében csinálta? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutsche Welle
Magyarország azzal indokolja katonai szerepvállalását Csádban, hogy meg kell akadályozni a migrációt, ám sok részlet cseppet sem illik össze, ráadásul felmerül, milyen szerepet játszik a történetben Orbán Viktor fia. A két ország annyira nem fontos egymásnak, hogy még csak nagykövetséget sem működtetnek a másik fővárosában – emeli ki David Ehl, aki a többi közt afrikai ügyekkel foglalkozik a külföldieknek sugárzó német közszolgálati médiánál.
A magyar kormány hamarosan 200 katonát küld a közép-afrikai országba, emellett fejlesztési és humanitárius segítséget nyújt. N Djamenában nyitotta meg első képviseletét a fekete kontinensen a Magyarország Segít állami szervezet. Vezetője – Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság szakértője szerint profi, ám sok függ attól, hogy mennyi pénzt kap, mert azon múlik, mennyire képes hatékony támogatást nyújtani.
A térségben Csád az egyetlen, amely idáig Franciaország hű szövetségese maradt, ám az ideiglenes elnök nemrégiben Moszkvában járt, és hát Magyarország időnként az oroszbarátságban túlmegy azon a ponton, ami még elfogadható az uniós partnerek számára.
Egy csádi politológus azt gondolja, hogy a Fidesz-kormány a saját szakállára jár el a katonai misszióval, a küldetést aligha egyeztette Párizzsal. Ugyanez vonatkozik a Kremlre is. A szakértő elhiszi, hogy a cél az illegális migráció feltartóztatása. Kérdés azonban, hogy mennyire képes erre 200 ember egy olyan országban, amelynek területe 1,2 millió négyzetkilométer. Hiszen a stabilizálás a franciáknak sem sikerült, noha 1000 katonát küldtek.
Ugyanakkor igen sokat fordult meg mostanában a csádi fővárosban Orbán Gáspár, de nem tudni, pontosan mi volt a szerepe a kontingens közelgő bevetésében. Biztonsági szakemberek viszont arra hívják fel a figyelmet: kockázatos a miniszterelnök fiát ilyen feladatra használni. Vagy lehet, hogy a saját karrierje érdekében csinálta?
Neue Zürcher Zeitung
Putyin mindenkit megtévesztett – vallja meg Paul Lendvai, aki most jelentetett meg könyvet a politikai képmutatásról. A 9 tanulmány a fő téma kapcsán a kettős erkölcsöt, az álságosságot és a kétszínűséget jelöli meg annak okaként, hogy a nyugati világ évtizedeken át képtelen volt reális politikát kialakítani Moszkvával szemben.
Idézi Nyemcot, a meggyilkolt ellenzéki vezetőt, aki már 10 éve, a Krím megszállása után úgy értékelte, hogy Putyinnal nem szabad kompromisszumot kötni. Mert a következő célpontja Ukrajna, majd Moldova lesz, utána pedig Lengyelország és a három balti köztársaság következik. Az elnök ugyanis rabló, csak az erő nyelvén ért.
A kötet bírálja a Nyugat téves értelmezéseit, illetve húzásait, leleplezi a ködösítést és csalásokat. A központi fejezet ízekre szedi Németország vak oroszbarátságát, illetve az SPD keleti politikájának hátulütőit. A további részek Jugoszlávia szétesésével foglalkoznak, de kivesézi azt is, amit Orbán Viktor, a „cinizmus világbajnokaként” csinált, illetve szintén terítékre kerül Kurz volt osztrák kancellár, aki mindig álarcok mögé bújt.
Orbán kapcsán azt kérdezi döbbenten: miként lehetséges, hogy évek óta felszámolja egy uniós és NATO-országban a demokráciát, miközben a nemzetközi sajtó reflektorfénybe állítja az eseményeket? És miért nem használja az EU a 7-es paragrafust, amelynek alapján felfüggeszthetné a magyar kormány szavazati jogát?
Lendvai fel van háborodva az alakoskodás láttán, de a 20. század krónikásaként azt is tudja, hogy az emberek azt akarják: csapják be őket.
Guardian
A vezércikk úgy értékeli az orosz választást, hogy Putyin Sztálin nyomdokain halad. Verseny csupán látszólag volt, a földrengésszerű győzelem a legutolsó fejezet abban a folyamatban, amelynek során az ország nyílt autokráciába megy át. De az már a Szovjetunióban is sajátosság volt, hogy a vezetők igen fontosnak tartották a választásokat.
A mostani államfő elnyomó, paranoid irányítása alatt az oroszok visszamennek a jövőbe. Hogy a politikusnak 87 %-os szavazatarányt hoztak ki, az azt támasztja alá, hogy csaknem 25 év után immár szinte teljesen újjáéledt a totalitárius ellenőrzés. Viszont a nevetséges arányú győzelemnek veszedelmes az üzenete: már nincs tér az elégedetlenség és a politikai rivalizálás számára.
Az illegális háborúnak katalizáló szerepe van. A belső elnyomás mellett az segít megakadályozni bármiféle ellenlökést, hogy a hatalom azt ígéri: győzni fog a Nyugat elleni örökké tartó küzdelemben. Gyakorlatilag bűncselekménynek nyilvánították, ha bárki tiltakozni merészel az agresszió ellen. Aki felemeli hangját, az külföldi ügynöknek nyilváníthatják.
Az ellenzéki szociológus, Borisz Kagarlickij, akit ötévi büntetőtáborra ítéltek, azt írta, hogy a rendszer az ukránokon kívül az oroszokra nézve jelenti a legnagyobb veszélyt – a népre, a kultúrára, a jövőre. Amit műveltek ezzel a választással, az alátámasztja, hogy mennyire igaza van.
Neue Zürcher Zeitung
Akkor indul be igazán a henger, ha Oroszország két vállra fektetné Ukrajnát, írja Georg Häsler, a svájci hadsereg ezredese, aki végigveszi az egyik lehetséges forgatókönyvet. Abból indul ki, hogy Putyin tényleg azt hiszi: győzhet, miután a nyugati páncélosok túl későn érkeztek és ukrán oldalon nincs meg a szükséges légi támogatás. Ráadásul fogytán a lőszer.
És nyerhet is, ha a Nyugat nem áll a sarkára. Ez esetben békediktátummal szétrombolhatja a szomszédos államot. Számára azonban a tét az, hogy meggyengítse a NATO- és az EU-t, sőt ha lehet, megossza és szétverje. Ehhez azt a módszert használja, ami már bejött a náci Németország, illetve a Szovjetunió részéről a 2. világháború előtt.
Azt hirdeti, hogy a nyugati katonai szövetség fenyegeti Oroszországot. A Baltikumot veszi célba, ennek érdekében belső viszályt szít, amire hivatkozva Moszkva később inváziót kezdhet. A következmény hatalmas menekülthullám, de a migránsrohamra az orosz fél Afrikában is rájátszhat.
Először azonban Moldovában próbálhatja ki, meddig mehet el, hiszen az ország nem tagja a NATO-nak. A Baltikumban Lettország a gyenge láncszem, mert jelentős az orosz kisebbség és a politika megosztott. Támadás esetén a szövetségeseknek el kell dönteniük, beavatkoznak-e, hiszen formálisan az orosz etnikummal van gond, az meg elvileg belügynek számít.
Ám közben jöhetnek különleges orosz egységes, felségjelzés nélkül, ahogy az a Krímben lezajlott. Egyúttal Moszkva hadosztályokat von össze a közös határ mentén. Ezzel párhuzamosan szabotázsakciókkal már támadhatja a nyugati infrastruktúrát. A lengyelek, a skandináv országok, a baltiak és a britek kemény fellépést sürgetnek, a németek és a franciák visszafogottak.
Magyarország semlegességet hirdet. Washington érthető módon csupán logisztikai segítséget ígér, már ha egyáltalán, mivel a haderőit a Kínával megvívandó konfliktus esetére tartogatja. Ily módon Oroszország 2028 tájékán bemasírozhat lett földre.
The Hill
A Rutgers Egyetem egyik politológia professzora cáfolja azokat a véleményeket, miszerint az idő Oroszországnak dolgozna Ukrajnában. Alexander Motyl ily módon azokkal száll szembe, a pápától Orbán Viktorig, akik azt mondják, hogy elkerülhetetlen az orosz győzelem, és hogy Kijev jobban tenné, ha leülne tárgyalni, mielőtt még elveszti akár a szuverenitását is. Merthogy Moszkva minden tekintetben fölényben van.
A fronton jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az ukránok nem képesek nyerni, az oroszok nem tudnak veszíteni. Ám a defetista megközelítés alapvetően téves. A Kreml 300 ezer embert vesztett, a hadserege súlyos tekintélyvesztést szenvedett el. Egyre több jel utal arra, hogy alapvető változás megy végbe az orosz lakosság szívében és lelkében. A Szovjetunió bukása annak idején éppen így kezdődött.
És minél tovább tart a háború, annál több orosz katona hal meg, és annál dühösebbek lesznek az asszonyaik. Így a társadalom egy idő után alighanem ki fogja mondani: Most már aztán elég volt! A véget segíti elő az is, hogy a gazdaság a válság felé tart. Hatalmas a költségvetési hiány, és egyre rosszabbra fordul mind az emberek, mind a rezsim helyzete.
Putyinnak sok más választása nincs, mint az, hogy erővel kényszerítse ki a nép engedelmességét. Ez azonban csak rövidtávon jöhet be. A tűzszünet befagyasztaná az ebül szerzett területek ellenőrzését, az elnök nyalogathatná a sebeit, újra felfegyverkezhetne és kitolhatná azt a pillanatot, amikor már mindenki látja az írást a falon. De nem tud győzni Ukrajnában ilyen rövid idő alatt, amíg a másik oldal meg nem erősödik.
Következő cikk: Bidennek fokoznia kell a nyomást Netanjahura
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >