Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin háborút akar a Balkánon
Erre figyelmeztet a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány két munkatársa a Wall Street Journalban. Ivana Stradner és Mark Montgomery szerint az elnök kihasználja az etnikai feszültségeket, miközben Szerbia erőszakkal fenyegeti Koszovót és a szakadárok miatt nem lehet kizárni, hogy összeomlik Bosznia.
Mivel minden tekintet Ukrajnára irányul, kicsit háttérbe szorul, hogy a földrész déli részén új konfliktus érlelődik. A lángokat Moszkva gerjeszti a szerb-koszovói viszályban, mert Moszkva igyekszik elterelni a figyelmet a háborúban elszenvedett kudarcokról. Egyben a fegyverszállításokkal és a közvetítéssel növeli befolyását a térségben és eszközhöz jut a Nyugattal szemben. Vučić odahaza erősíti hatalmát, egyidejűleg – orosz támogatással – nyomás alá helyezte Koszovót. Egyértelmű, hogy az idén újabb erőszakra és provokációra kell számítani a részéről. A Kremlen kívül Kína is küld fegyvereket Belgrádnak. Egyébiránt Szerbia a déli határ közelében, nem messze a NATO fő koszovói bázisától, befogadott egy ún. orosz humanitárius központot, amely nyugati illetékesek szerint valójában kémközpontként működik.
Boszniában a Republika Srpska egyesülne az anyaországgal, így nem kizárt, hogy a következő hónapokban újabb véres etnikai konfliktus robban ki. Ám a nyugati hatalmaknak meg kell akadályozniuk az újabb instabilitást. Ha Putyin újabb vereségeket szenved el Ukrajnában, megpróbál új frontot nyitni a Nyugat-Balkánon. Ehhez elég Szerbiára támaszkodnia. Azt feltételezi, hogy a NATO reszketni kezd. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Fareed Zakaria szerint Oroszország és Kína nem csupán azért akar véget vetni az eddigi világrendnek, mivel elege van az USA túlsúlyából, hanem mert igyekszik feltartóztatni a liberalizmus terjedését a világban. Az újságíró, aki jó 20 éve megjósolta az illiberalizmus eljövetelét, úgy véli: Putyin és Hszi nem kizárólag azért aggódik, hogy odahaza kicsúszik a hatalom a kezükből. Hanem hogy országuk a hagyományos értékek helyett fokozatosan a liberális eszmék hatása alá kerül. Ezért igyekeznek megerősíteni a nemzeti érdekeket, illetve kultúrát a kozmopolitizmus hatásaival szemben.
Hasonló megfontolások mozgatják Orbánt, Bolsonarót és a többi populistát is. Otthon támadják a liberalizmust, beleértve annak intézményeit: a bejáratott pártokat, a bíróságokat és a sajtót. Attól félnek, hogy a nyílt társadalom tönkreteszi a régi életmódot.
Az ugyanakkor igen nyugtalanító, hogy ez a visszacsapás a jelek szerint megfertőzte a Nyugatot, sőt az USA-t is. A korszerű, szabadelvű világ alapjait veszélyezteti. Az erősödő populizmus a legnagyobb vívmányokat találja telibe: a jogállam keretezte szabad társadalmakat, illetve piacokat. De a válság nem vákuumban alakult ki. A gyorsan változó társadalom hívta életre és kellettek hozzá olyan vezetők, akik kiaknázzák a változások okozta félelmeket.
Az átalakulás ezerféle tekintetben kifejezetten kedvező, ám sokszor felforgatja a megszokott életet, rengetegen úgy érzik, hogy elszakadtak a gyökereik és képtelenek befolyásolni a fejleményeket.
Megint elérkeztünk a nagyhatalmi versengés korszakába. Putyin, Hszi, Ali Hamanei úgy véli, hogy a nyugati értékek idegenek országuk számára, és aláássák az uralmukat. A fejlett demokráciák az illiberális populizmus növekvő hullámával szembesülnek, esik vissza a demokrácia, kereskedelmi korlátok emelkednek, mind ellenségesebb a hangulat a bevándorlással, de magával a liberális demokráciával szemben is.
Der Standard
Az újság nyugat-balkáni szakírója helyesli, hogy az EU elhatározta: megkezdi a felvételi tárgyalásokat Boszniával, csak ne tegyen úgy, mintha ott bármi jelentős reform történt volna, Brüsszelnek egészen máshonnan kell megközelítenie a dolgot. Mert ha az Unió tényleg segíteni akar az országnak, akkor ragaszkodnia kell a változásokhoz, viszont nem paktálhat le Dodik-féle nacionalistákkal.
Meg kell büntetnie a Kreml barátait, illetve meg kell gátolnia, hogy Magyarország és Horvátország diktálja a tempót. Mindkét kormány ugyanis a saját érdekeit helyezi előtérbe és bizonyosan nem azt nézi, hogy mi volna jó Boszniának.
Ennélfogva ragaszkodni ahhoz, hogy a politika ne gyakorolhasson befolyást az ottani bíróságokra és végre érvényt kellene szerezni az Európai Bíróság ítéletének a kisebbségek, tehát zsidók, romák és mások védelmében.
A boszniaiak egyébként sem gondolják, hogy Brüsszel komolyan rászánta magát a párbeszédre. Hiszen cserben hagyta őket a háborúban a 90-es évek elején. Azon kívül látják, hogy a tárgyalások nem sokra vezettek a szomszédos államok esetében. Az emberek ugyanis nem ostobák. Az EU azonban sikert próbál felmutatni, ezért úgy állítja be, mintha nagy haladás mutatkozna az országban.
De az pont nincs. A 14 fő célból idáig mindössze kettőt sikerült teljesíteni. Dodik még azt is megakadályozta, hogy elfogadják a bírósági törvényt, ám most megjutalmazzák a bojkottért. Az egyetlen jó az a mostani döntésben, hogy az összes nemzeti jogszabály esetében megvizsgálják, mennyire állnak azok összhangban az uniós szabályozással.
Guardian
Putyin zsarnok és diktátor, de vannak erők, amelyek mégis hatalmon tartják, így ezzel a Nyugatnak számot kell vetnie – mutat rá Simon Jenkins, a lap elemzője. Elismeri: jó érzés bírálni Oroszországot, Kínát vagy éppen Indiát, ám ettől a világ nem lett biztonságosabb.
Az orosz választás minden volt, csak nem demokratikus. Amikor az elnök a győzelmét ünnepelte a Vörös téren, az olyan volt, mintha Rettegett Iván jelent volna meg. Az abszolút hatalom megtestesítője mosolyogva kihívta az ellenséget. Két évvel ezelőtt még az volt az általános vélemény, hogy tönkreteszik a szankciók. Ma ilyesmit már nem lehet hallani.
De a megtorló intézkedések sokat ártanak egy sor országnak Afrikában és Ázsiában. Eltorzítják a világkereskedelmet, milliók szegényednek el ily módon. Viszont ezek a korlátozások egy cseppet sem vitték előre a demokrácia ügyét, éppen ellenkezőleg.
Az oroszok többnyire elismerik a nyugati rendszerek előnyeit, ám jelenleg sokkal inkább igénylik a rendet, a biztonságot és a jólétet. Pont ezért szavaznak Putyinra, bár ez még nem jelenti azt, hogy támogatják a rezsimjét. A Nyugat gazdasági háborúvá szélesítette ki Ukrajna támogatását, ám ezáltal lehetővé tette, hogy az orosz elnök nemzetközi szövetséget hozzon létre, Kínától Indiáig, felkarolva egy sor tekintélyuralmi kormányt a világban. A szankciók egyértelműen a várt hatással ellentétesnek bizonyultak.
Project Syndicate
Joschka Fischer óva int attól, hogy Franciaország és Németország civakodjon, mert annak Putyin csak örül. A volt német külügyminiszter rámutat, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van a szolidaritásra Európában, hiszen Oroszország hódító háborúba kezdett és visszatérhet a bezárkózást hirdető Trump.
A földrész ily módon beszorulhat a kettő közé, miközben győzelme esetén Moszkva nem állna le, hanem nyomulna tovább nyugatra. Így ha Párizs és Berlin nem teszi félre az ellentéteit, még inkább rosszabbra fordulhat egy amúgy is veszélyes helyzet. Viszont ha egyesítik erőiket, a többieket is fellelkesíthetik. Az egység és határozottság minden eddiginél fontosabb, beleértve, hogy meg kell erősíteni a kontinens védelmét.
Jelenleg azonban az a legfőbb, hogy fennmaradjon Kijev függetlensége és szuverenitása. De ha a németek és a franciák kicsinyes módon azon vitáznak, hogy melyikük a szebb és erősebb, és kinek van nagyobb befolyása, arra Európának a világon semmi szüksége sincs. A Kreml le akarja radírozni a szomszédját a térképről. Mi több, itt az egész földrész szabadsága a tét.
A két vezető európai hatalomnak vállalnia kell, hogy ha bármi nézeteltérés merül fel közöttük, azt zárt ajtók mögött oldják meg.
Der Standard
Salvini előremenekült, mert még saját pártján belül is egyre nagyobb a rá nehezedő nyomás, miután szoros viszonyt tart fenn Putyinnal, továbbá politikája reakciósan jobboldali. A provokációt szolgálja részéről, hogy mára összehívta Rómába a szélsőséges strasbourgi frakció, az Identitás és Demokrácia válogatott jobboldali populistáit.
Vagyis Európa ellenségeit, Trump barátait és mindazokat, akik megértik az orosz elnököt. Abban bízik, hogy ily módon visszanyeri azokat a szavazókat, akik tömegesen soroltak be Meloni posztfasiszta pártja mögé. Minél inkább közép felé tart az Olaszország Fivérei, annál inkább jobbra helyezkedik a Liga vezére.
Ez a próbálkozás azonban idáig nem vált be, sőt, éppen ellenkezőleg. Immár nem segít, hogy sorra hágja át a határokat, mert ugyanis van egy megbízhatóbb alternatíva, amely inkább képes bizalmat ébreszteni maga iránt. Úgyhogy a Liga egy sor tartományi vezetője is távol marad a mai, szélsőjobbos tanácskozástól.
A párt azonban az utolsó „sztálinista tömörülésnek” számít olasz földön, így a vezetőt bírálni tabu. De hogy Salvini milyen veszélyes helyzetben van, az kiderül abból, hogy kénytelen volt beleegyezni: ősszel előrehozott kongresszust tartanak. Ott jöhet a nagy leszámolás, mivel már feltűnt kihívóként Luca Zaia, a velencei regionális főnök, akit csak dózseként emlegetnek. A pártelnök ugyanakkor abban sem reménykedhet, hogy egy eredményes európai választási szerepléssel megerősíti a pozícióit.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >