Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Búcsú Goodfriendtől – Senki nem hiszi el a családi okokat
„Nem csak mellbe vágott, de mérhetetlenül el is szomorított sok ezer embert.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Karácsony előtt pár nappal, egy budapesti virágüzletben néhányan arra lettek figyelmesek, hogy egy férfi tört, de jól érhető magyarsággal kér egy virágcsokrot, s amikor ki akarja fizetni, a virágkötő hölgy a következőt mondja neki: „Uram, én tartozom önnek köszönettel azért, mert segíteni próbál a hazámon.”
A férfit André Goodfriendnek hívták.
Mindez egy másik történetet idézett fel bennem. García Márquez közvetlenül az 1956-os forradalom után Magyarországon járt. Kószált a fővárosban, s amikor megpróbált szóba elegyedni egy rozoga villamos kalauzával, az elővett egy papírt, felírt rá két szót, Save Hungary, s átadta a megrendült fiatal írónak.
Az amerikai ügyvivő virágcsokros történetét egy közeli barátomtól hallottam, aki szemtanúja volt az esetnek, tehát nincs okom kételkedni valóságtartalmában, mindazonáltal az eset olyan kerek és olyan frappánsan, sőt olyan megrendítően fejezi ki a mai magyarországi helyzetet, hogy azonnal a folklór részévé vált. És már örökké az is marad, épp úgy, ahogy azok a történetek, melyeknek kortárs szemtanúi lehettünk negyed évszázaddal ezelőtt, s amelyeknek főhőse szintén egy nagyszerű amerikai diplomata volt, Mark Palmer nagykövet.
Nem csoda, hogy André Goodfriend visszahívása nem csak mellbe vágott, de mérhetetlenül el is szomorított sok ezer embert.
Új arc kell
Akár még az is lehet, hogy Goodfriendet – amint az a hivatalos közlésben szerepelt – tényleg családi gondok szólították haza, de ezt már soha senki nem fogja elhinni. Az orbánista oldalon azért, mert ott a diplomata távozásában saját diadalukat látják visszaigazolódni; az antiorbánista oldalon pedig az igaz ügy vereségét.
Én is azt mondom: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Pedig számtalan racionális ok szól a visszahívás mellett, belátom. Mindenekelőtt az, hogy Colleen Bell személyében most már van egy tényleges magyarországi nagykövete az Egyesült Államoknak. Ha Goodfriend marad, az előtörténetek miatt a demokrácia elkötelezett híveinek továbbra is ő marad hazája nem „tényleges”, hanem „igazi” nagykövete. Ez pedig – lássuk be – a diplomáciai ügymenet és hatékonyság szempontjából a legcsekélyebb mértékben sem szerencsés.
Minthogy a magyar–amerikai kapcsolatok felmelegedésében legfeljebb az illúziók rabjai hihetnek, hisz a kleptokrata kormányelit ma ott folytatja, ahol tegnap abbahagyta, s Orbán oroszokkal ellejtett pávatánca is legfeljebb annak szól, hogy szimbolikus gesztusokkal ellensúlyozza a Putyin-látogatás hosszú távú gázüzletekben és a Paks 2-ben realizálódó végzetes következményeit, s így további szankciók remélhetők a magyar kormánnyal szemben. Ezekhez pedig új arc kell, mert hogy az nemcsak az amerikai politika folytonosságát erősíti meg, hanem annak eltökéltségét is.
Ugyanakkor persze megeshet, hogy Goodfriend személye mégis egy taktikai lépéskényszernek esett áldozatul, mely épp úgy lehet Washington részéről egy józanító gesztus Orbán felé, miként a magyar belpolitikai realitások átértékelése, az ellenzék rovására.
Lemondtak
Elméletileg elképzelhető például, hogy valamilyen megállapodás jött létre amerikai–magyar kormányszinten, melynek lényege, hogy Orbán ígéretet tett: feladja eddigi politikáját. Ám nem hiszem, hogy ezt valaki is komolyan gondolhatja Washingtonban.
De az is megeshet, hogy – az új magyarországi közvélemény-kutatások fényében – Washingtonban felmérték, a Jobbik annyira megerősödött, hogy kizárólag ez a párt lehet a Fidesz váltópártja. És az előretörése olyan elementáris, hogy nemcsak Fidesz-kihívó már, hanem a következő nyertes. Nos, ha ez így van, akkor Amerikának inkább érdeke Orbán mellé állni. Ő egyelőre csak üzletelni akar az oroszokkal, és (talán/egyelőre) nem kivinni az országot az unióból és a NATO-ból, cserébe azért, hogy totális hatalmát meghagyják a magyar határokon belül. Míg a Jobbik minden tekintetben a guruló rubelektől és a moszkovita ideológiai klímától függ.
Ha ez így van, akkor természetesen nem csak André Goodfriendtől kell búcsút vennünk, hisz ez nem kevesebbet jelent, minthogy Amerikában – ha átmenetileg is, de – lemondtak a magyarországi demokratikus kibontakozásról; azt 2018 után sem tekintik lehetségesnek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >