Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Fairtók
„Ha befejeződött a Városliget kőrengeteggé alakítása, bónuszként ajánljuk a Margit-sziget összes fájának baltás kiirtását.” Markó Beáta (168 Óra):
A budapesti flaszteren felnőtt, emeletes házak rengetegében nevelkedett ember számára a természetet a Városliget és a Margit-sziget jelentette. Itt tolták a szülei a babakocsiban, itt andalgott kézen fogva élete első szerelmével, itt sétáltatta a kutyáját, majd a saját gyerekét, unokáját is ide vitte friss levegőt szippantani.
A budapesti flaszteren felnőtt, emeletes házak rengetegében nevelkedett ember úgy képzeli, hogy aki vidéken született és a természet lágy ölében töltötte a gyermekkorát, szereti is azt. A hatalmat öt éve birtokló vidékiek társasága azonban meggyőzött bennünket eddigi felfogásunk tévességéről.
A fővárosba költözött politikai garnitúra évek óta módszeresen irtja a zöldet Budapesten. A növényektől irtózó, faluról, kisvárosból jött vezetés fejszéjével először a Kossuth térnek esett neki. A „nemzet főtere” átalakításának többes célja volt: lerakták politikai hitvallásukat – a tér 1944 előtti arculatának visszaállításával –, jelentősen szűkítették a tüntetésre alkalmas területet, valamint százával vágták ki tavasszal az éppen rügyező, egészséges fákat. Ekkor hallottuk először az „ültetünk helyettük új fákat” megnyugtató magyarázatot, s akinek kétségei lennének, bármikor megtekintheti az egykori hatalmas lombkoronájú fák helyén kornyadozó, állítólag speciális betonba vagy gránitba fúrt nyeszlett fák napi haláltusáját.
Ám akinek ez nem lett volna elég, bármikor – forró nyári napokon különösen – élvezheti a főváros új zöldfelületét, a Károly körúti villamossínek közötti szellemes és avantgárd ötlettel lefektetett gyeptéglákat. Ha kedvünk szottyan, lemegyünk, kinyitjuk a magunkkal vitt nyugágyat, és a két oldalunkon elsikló villamoskocsik közé ékelve üldögélünk, olvasgatunk vagy magunkba szívjuk a nagyvárosi élet pezsgését, a kipufogógáz üde illatát. Lássuk be, kevés metropolisz képes hasonló élményt nyújtani.
A szisztematikus fairtás az Orczy-kertben folytatódott. A szép emlékű Ludovika újjáélesztését célzó építési projekt útjában állt a tizenöt „tájidegen” nyárfából álló fasor. Mivel közismerten sem a kormány, sem a lakosság zöme nem kedveli az idegeneket, a fák megkapták a halálos ítéletet, amit gyorsan végre is hajtottak. Természetesen ez alkalommal is megnyugtattak, hogy a fakivágások után nemhogy csökkenni, de logikusan nőni fog a zöld felület. Itt is pótolni fognak mindent, s ha elkészül a projekt, a város legszebb parkja lesz itt a beruházók állítása szerint. A tűző nyári napon kellemesen bandukolhatunk a facsemeték között, s dédunokáink, ha Magyarországon maradnak, száz év múlva akár az árnyékukat is élvezhetik.
A Városliget közadakozásból jött létre több mint százötven évvel ezelőtt, és a világ első közparkjai közé tartozik. A rendszeresen nemzeti konzultációt játszó kormány a köz mai leszármazottjainak megkérdezése nélkül úgy döntött, megadja a kegyelemdöfést Budapestnek a Városliget lebetonozásával. A főváros tüdeje, a Városliget régóta bántja a fairtó kormány szemét, ezért elhatározták, hogy múzeumokat és egyéb épületeket húznak fel oda, miután kivágták a száz-kétszáz éves platánfákat, s az ugyanerre a sorsa ítélt több száz jegenyét, hárs-, nyár-, fűz-, akác-, nyír- és más fajtájú fát. A Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója, jelenlegi kormánybiztos immár a harmadik kormány harmadik múzeuminegyed-projektjét tartja kiválónak. Bárhogy változik a tervezet, ő lankadatlan lelkesedéssel agitál az éppen aktuális elképzelés mellett. Mondanunk sem kell, hogy a hűs árnyat adó, sokat látott öreg fákat ugyanúgy visszapótolják, mint a fent említett esetekben, s abból is csak a rosszindulat szól, aki szerint egy zsenge facsemete nem helyettesít azonnal egy terebélyes ősi fát.
Ha befejeződött a Városliget kőrengeteggé alakítása, bónuszként ajánljuk a Margit-sziget összes fájának baltás kiirtását, a terület teljes felszántását és salakkal felszórását. Így az eddigi virágültetésre, gyomirtásra és öntözésre költött összeget is a kormányzó Várba költözésére lehetne fordítani, s – annyi év után – végre jó kilátással, méltó helyen tölthetné a hatalmából hátralévő harminc évet hazánk és Európa erős embere.
Következő cikk: A Hóman-botrány felerősítette az antiszemitizmust
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >