Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Eldöntik-e a határon túli magyarok a népszavazást?
Röviden tehát az a helyzet, hogy az érvényességi küszöbhöz közeli részvétel esetén könnyen megtörténhet, hogy a külhoni szavazók részvételi kedve lesz a döntő mozzanat. Vasárnapi Hírek:
A népszavazásokon való részvétel, ahogyan általában a választói aktivitás becslése, a tudomány mai állása szerint mindig nehéz feladat. Nincs ez másként most, az október 2-i népszavazás kapcsán sem.
Az utóbbi egy hónapban közölt részvételi becslések a 43% (Tárki) és 53% (Závecz Research, Publicus) között szórnak.
Figyelemre méltó azonban, hogy a kormány házi közvélemény-kutatói nem közölnek friss adatot.
A Nézőpont utoljára májusban tett közzé becslést, míg a Századvég egyik elemzője szeptember közepén szórakoztatta televíziós hallgatóságát azzal, hogy méréseik szerint érvényes lesz a népszavazás – csak éppen a vonatkozó adatokat felejtették el közölni. Okkal feltételezhetjük: a nagy hallgatás okát minden bizonnyal a kormány számára kevésbé kedvező számok jelentik.
Akárhogyan legyen is, a különböző mérések azt mutatják, hogy a népszavazás egyetlen, izgalmas, nyitott kérdése annak érvényessége. Azaz sikerül-e a Fidesznek az urnák elé csábítani bő négymillió szavazót vagy sem. Ha igen, az könnyen megágyazhat Orbán Viktor újabb választási győzelmének is. Ha nem, a Habony-művek szerint persze az is fényes diadal lesz a nemek várható nagy arányát tekintve, de a valóságban a 2008 óta tartó diadalmenet első megtorpanását jelentheti majd. Annyi azonban bizonyos, hogy a részvétel 50% körülire várható, azaz nagy valószínűséggel szoros lesz a befutó. Akár az is előfordulhat, mint 1989- ben a négyigenes népszavazáskor, azaz, hogy néhány ezer szavazat dönti majd el az érvényességet. Ilyen kiélezett helyzetben pedig minden szavazat számít. Így a határon túli magyaroké is.
Vessünk egy pillantást a múltra. 2014-ben, az országgyűlési választásokra közel 194 ezer határon túli magyar regisztrált. 66%-uk, 128 ezer szavazott, közülük 122 ezren a Fideszre, 3 ezren a Jobbikra, további 3 ezren a teljes magyar ellenzékre, az „Összefogástól” a Munkáspárton át Seres Mária pártjáig. Azaz a határon túli magyar szavazók mintegy 98%-a(!) támogatta a mostani nem-pártokat, a Fideszt és a Jobbikot. Az is megállapítható, hogy a regisztráltak körében közel 5 százalékponttal magasabb volt a részvételi arány, mint a magyarországi illetőségű szavazók esetében. Ha mindezt a jelenre vetítjük, a következőket látjuk. A népszavazási regisztráció lezárulta után közel 275 ezer a regisztráltak száma, tehát további közel 80 ezer állampolgár regisztrált. Ha a mobilizációs többlet megmarad és a pártpreferenciák sem változnak érdemben, azaz arányosan többen mennek el szavazni a határon túli magyar állampolgárok közül, és hasonló arányban választják a Fideszt meg a Jobbikot, mint 2 éve, akkor a hazaiak mellett mintegy 150 ezer további szavazóval érdemes számolni.
Ők fogják tehát eldönteni a népszavazást?
Nos, a válasz az, hogy csak akkor, ha a magyarországi részvétel közel 50%-os, de elmarad attól. Úgy számolhatunk, hogy 49,5%-os magyarországi részvétel fölött a határon túli magyarok részvétele, amennyiben az a 2014-es mintázatot követi, ügydöntő lehet.
Ahhoz azonban, hogy így legyen, mindvégig azt feltételeztük, hogy az újonnan magyar állampolgárságot szerzett honfitársaink ugyanolyan lelkesen mennek szavazni, mint két évvel ezelőtt – amikor is a magas szavazói aktivitás minden bizonnyal a politikai hála kategóriájába tartozott.
Nem tudjuk, hogy ma is így van-e. Az mindenesetre tény, hogy a szavazásra való regisztrálás üteme valamelyest lassult, tehát arányaiban kevesebben regisztráltak a 2014 óta állampolgárságot szerzett honfitársaink, mint korábban. Másfelől az is elképzelhető, hogy az a 80 ezer ember, aki kifejezetten a népszavazás kedvéért regisztrált, elkötelezettebb, aktívabb szavazó. Azt is érdemes továbbá figyelembe venni, hogy a postai úton való szavazás mellett lehetőség van a választóboríték leadására a külképviseleteken, de akár a magyarországi választókerületi székhelyeken is – és ez a lehetőség minden bizonnyal nem kerülte el Kubatov Gábor figyelmét sem.
Röviden tehát az a helyzet, hogy az érvényességi küszöbhöz közeli részvétel esetén könnyen megtörténhet, hogy a külhoni szavazók részvételi kedve lesz a döntő mozzanat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >