Ma Szilvia, Szaniszló névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Leépítik a kulturális autonómiát!
A politikai jelleg megvonása és állami ellenőrzés
Bozóki Antal
Az eddigi vitából jól látszik, hogy a Minisztérium a nemzeti tanácsok depolitizálására és a tanácsok feletti teljes állami ellenőrzés megvalósítására törekszik. Erre abból lehet következtetni, hogy – egyrészt – a nemzeti tanácsoknak a továbbiakban többnyire véleményező, javaslattevő és adminisztráló jogkört szabnak meg, ami kizár minden a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos politikai fellépést. Bozóki Antal:
December 18-án Belgrádban befejeződött a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény módosításával kapcsolatos „záró kerekasztal vita”.
A „törvénymódosítás munkatervezetéről” Vajdaságban – ahol a nemzeti kisebbségek túlnyomó többsége él – mindössze két „nyilvános konzultatív vitát” tartottak. Az elsőt november 29-én, Újvidéken, a második, előre be nem tervezettet pedig december 15-én Szabadkán.
A szabadkai összejövetelről, amelyet nem a Magyar Nemzeti Tanács – MNT, hanem az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium szervezett, a Magyar Szó – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által befolyásolt napilap – a Változtatni a kulturális autonómiáért címmel írt. A lap egyébként először szólalt meg ebben a témában. Talán ezért, mivel a szabadkai „konzultációt” már végkép nem lehetett elhallgatni.
Nyilas Mihály (VMSZ), tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár szerint „ez a szöveg hiányos és kifejezetten rossz részei is vannak, ami a kulturális autonómiát illeti”.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke elmondta: „Ezzel a munkatervezettel végérvényesen bedőlt a fényes kirakat, amit kulturális autonómiának hívnak. Ezzel a változattal beismerik, hogy a nemzeti tanácsokat civil szervezetként kezelik, amelynek bizonyos különleges felhatalmazásai vannak.”
A tanácskozáson jelen volt Hajnal Jenő, az MNT elnöke is, de csak – másokkal egyetemben – „köszöntötte az egybegyűlteket”. Más szóval, ez alkalommal sem foglalt állást a nemzeti tanácsi törvény módosítási javaslatairól, holott Nyilas Mihállyal együtt tagja annak a munkacsoportnak, amelyik kidolgozta ezeket, a nemzeti kisebbségi tanácsokat hátrányosan érintő javaslatokat. Nem mellékes az sem, hogy az MNT elnöke a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének is az elnöke, vagyis az összes szerbiai nemzeti tanácsot kellene, hogy képviselje!
A Magyar Mozgalom (MM) már korábban közleményébe foglalta, hogy a törvény módosításának munkaváltozata „megalázó és elfogadhatatlan”.
A tartományi titkár Szabadkán elmondta, hogy „a VMSZ és az MNT is kidolgozott bizonyos módosításokat, viszont ezeknek csak egy része került be a mostani szövegbe”. Azt viszont már nem említette, hogy ezek a javaslatok mire vonatkoztak és miért nem tartották szükségesnek ismertetni azokat a nyilvánossággal? Vagyis, sem a pártnak, sem az MNT-nek nincsen világos elképzelése a nemzeti kisebbségi autonómiáról!
Nem a Magyar Szóból, hanem a Vajdasági RTV (szerb nyelvű) tudósításából tudjuk meg, a kisebbségek politikai képviselői úgy értékelték, hogy „a nemzeti tanácsokról szóló törvény javasolt módosításai csökkentik a jogaikat, a tanácsokat pedig tanácsadó testület szintjére csökkentik. A szöveg szerzői viszont azt várják el, hogy „az új törvény tiszteletben tartja az Alkotmányt és biztosítja a nagyobb átláthatóságot, valamint a tanácsok depolitizálását” (politikai jellegének megvonását).
„A nemzeti kisebbségi önkormányzatok és politikai szervezetek képviselői negatívan értékelték a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló munkadokumentum rendelkezéseit. Úgy vélik, hogy a szöveg, amennyiben ebben a formában fogadják el, (meg)sérti a kisebbségek szerzett jogait és követelik, hogy ezt hárítsák el” – közölte a VRTV.
– Az a kívánságunk, hogy a nemzeti tanács hiteles képviselő legyen, hogy a határozatokat teljes egyetértéssel hozzák meg, és ne valamilyen politikai képviseleti testület legyen, ahogyan ez a gyakorlatban eddig volt” – hangoztatta Ivan Bošnjak, az illetékes minisztérium államtitkára.
Hajnal Jenő, a december 18-án Belgrádban megtartott „záró kerekasztal vitáról” nyilatkozva „a szerzett jogok megőrzését és vádelmét emelte ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának legfontosabb irányvonalaként, illetve azt, hogy a nemzeti tanácsok eddigi ingerenciái meg is maradnak”.
Az írásból azonban nem tudjuk meg, hogy Hajnal Jenő ezt a vitában is elmondta-e, vagy csak a magyar sajtónak.
Az idézett írás alcímével kettős gond is van. Az MNT elnöke szerint „állami feladat és kötelezettség kell, hogy legyen az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás működtetése”. Az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás működtetése ugyanis – a nemzetközi és belső jogból eredően, függetlenül attól is, hogy van-e vagy nincs nemzeti tanács – az állam alapvető kötelezettsége a nemzeti kisebbségek iránt. Ide tartozik még az anyanyelv használati jog biztosítása is a gyakorlatban, amit az elnök elfelejtett megemlíteni.
– Hajnal Jenő elmondta, az új törvényben fontos, hogy egyrészt a szerzett jogok ne csorbuljanak, ugyanakkor az Alkotmánybíróság által megcsorbított törvénybe visszakerüljenek mindazok az értékek (jogok? – B. A.), amelyek jelentősek a kisebbségek számára. Kiemelte, az alkotmány (talán az Alkotmánybíróság által – B. A.) kezdeményezett (inkább: megszabott – B. A.) módosítások valamilyen formában megtalálhatók a nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás munkatervezetében, de azokat a szerzett jogokat kell megerősíteni, amelyeket az alkotmány szavatol – olvasható Hajnal Jenő nyilatkozatában.
Ezzel a zavaros fogalmazással gond van olyan értelemben is, hogy azok a rendelkezések, amelyekről a szerb Alkotmánybíróság (az IUz-882/2010. számú 2014. évi január 16. határozatával), kimondta, hogy „nincsenek összhangban az alkotmánnyal”, azok bizony (sajnos) nem fognak visszakerülni a törvénybe. Ha viszont ez mégis megtörténne, ismét akad majd valaki, aki a törvényt a taláros testület elé terjeszti normakontrollra. És akkor kezdődik minden elölről?
Ez is arra utal, hogy az MNT elnöke nincsen teljesen tisztában a módosítások jellegével és céljával. Másrészt, Hajnal is elismerte, hogy „a törvénymódosítás munkaváltozata olyan döntéseket is tartalmaz, amelyek elsősorban egy szűk látókörű minisztériumi, hivatalnoki gondolkodást tükröznek, a kisebbségvédelmi érdekek és szándék helyet”. Az testület elnökének azonban ezt hivatalosan is közölnie kellene/kellett volna az illetékesekkel. Annál is inkább, mivel a dokumentumot kidolgozó munkacsoport tagja a kezdetektől fogva.
Az eddigi vitából jól látszik, hogy a Minisztérium a nemzeti tanácsok depolitizálására és a tanácsok feletti teljes állami ellenőrzés megvalósítására törekszik. Erre abból lehet következtetni, hogy – egyrészt – a nemzeti tanácsoknak a továbbiakban többnyire véleményező, javaslattevő és adminisztráló jogkört szabnak meg, ami kizár minden a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos politikai fellépést. Ivan Bošnjak államtitkár szavai („a nemzeti tanácsokban működő személyek nem vállalhatnak politikai funkciót a kisebbségi pártokban”) is ezt igazolják.
A jelenlegi radikálisból lett haladó és milošević-párti hatalom nem kisebbségbarát. Nem célja, hogy erősítse a nemzeti kisebbségi önkormányzatot, a koszovói szerbek számára viszont követeli. Ezzel van a koalícióban a VMSZ!
A következő két hónapban (ennyi időben szabták meg törvénymódosítás kidolgozását) eldőlhet a nemzeti kisebbségi kulturális autonómia sorsa. Ez döntő lehet a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) további koalíciója, valamint a VMSZ és az MNT tisztségviselőinek a további politikai sorsát illetően is. Az autonómia ügyében vélhetően Magyarország sem marad érdektelen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„ESÉLYEGYENLŐSÉG, JOGÉRVÉNYESÍTÉS”?
A jelenlegi hatalom még abból is médiaparádét csinál, ami egyébként alapvető és garantált anyanyelv-használati és oktatási >
Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás
Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >
Halottak napja
De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >
A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent
Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >
MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >
Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >
Aztán felemelte a sétabotját
Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >
AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)
Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >
Kafkai történetek
A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel. A valóság gyanúsan emlékeztet az >
Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?
Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >
A múlt elárvul jövőkép nélkül
A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >