2025. július 13. vasárnap
Ma Jenő, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Az emberi jogok helyett a szabadságok elfojtása”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az itteni jogászoknak van egy politikailag semlegesnek tűnő, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői által irányított, a közösség ügyeiben érdektelen egyesülete, amelynek a vezetője – az ellene folyamatban lévő bűnvádi eljárás ellenére, halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség okozása miatt – nem mondott le tisztségeiről és távozott a közéletből. Bozóki Antal:

Március 20.

„Többség, de mégis kisebbségben”

Megjelent a Danas c. belgrádi napilap Minority News [Kisebbségi Hírek] c. külön mellékletének újabb (3.) száma, amelyet a Migrációkutató Központtal közösen készített. Az – ezúttal – (párhuzamos) szlovák nyelvű írásokat tartalmazó mellékletet a bolgár külügyminisztérium támogatta.  

A lap azon kevés szerbiai újság közé tartozik, amely különböző témákkal külön mellékletben foglalkozik.  Ilyen (időszaki) melléklet közöl például a Suočavanje [Szembesítés] címmel is, amely a délszláv háborús bűnökről és az ezzel kapcsolatos perekről cikkezik.

Az (újság)melléklet nagyon alkalmas és népszerű módja az olvasók részletesebb tájékoztatásának valamely társadalmi, gazdasági, politikai, művelődés stb. kérdésről. A Családi Kör hetilapban és a Magyar Szóban is voltak ilyen mellékletek, amelyek közül jó néhányat magam is készítettem. Ez a gyakorlat sajnos megszakadt.

Ez a kis kitérő után lássuk, mit tartalmaz a Minority News legújabb vezércikke?

A „Többség, de mégis kisebbségben” c. írás főleg azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozók milyen mértékben élnek a jogaikkal”.

A szerző szerint „mégis azt lehet mondani, hogy a polgárok elegendő mértékben tájékozottak a jogaikról, de egyeseknél az anyanyelvű dokumentumok igénylésekor még mindig fennáll a gyanú vagy a félelem bizonyos formája”.

A cikkből megtudjuk, hogy a Tartományi Polgári Jogvédő által szervezett egyik utóbbi ülésen elhangzott, miszerint „a szakértők és a kisebbségi önkormányzatok képviselői rámutattak, hogy – Vajdaság Autonóm Tartomány és az egyes helyi önkormányzatok szervei kivételével – nem viselnek gondot a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.

– Igen, egyes helyi önkormányzatok tekintettel vannak arra, hogy mennyi nemzeti kisebbségit foglalkoztatnak, míg más önkormányzatokban annak a tények se nincsen jelentős szerepe, hogy a kisebbségiek vannak többségben. Például Antalfalva (Kovačica) és Petrőc (Bački Petrovac) községekben, ahol a többséget a szlovák nemzeti kisebbség képezi, a község első emberének tisztségét szerb nemzetiségű látja el. Semmivel nem más a helyzet egyes (vajdasági – B. A.) községekben sem, ahol a kisebbségiek vannak többségben, vagy ugyanannyian vannak (mint a többségi nemzethez tartozók – B. A.) – olvasható a Minority News írásában.

A szerző végül felteszi a kérdést: „A nemzeti kisebbségek képviselete az említett tisztségeken miért nem egyenlő az ország minden részében és miért van jelen a nemzeti kisebbségek iránt nyílt megkülönböztetés? A választ a kérdésre nem-e a helyi önkormányzatok képviselőinél, vagy a vezető politikai pártoknál kellene megkeresni? Vagy éppen a nemzeti kisebbségek képviselőinél, mert ezt a helyzetet, egyrészt, a kisebbségnek a többség által való nem elegendő méltányolásaként lehet felfogni, másrészt pedig érdektelenség vagy nem elegendő motivációként az évek óta emlegetett jogokért való kitartásban” – olvasható a befejező részben. 

A nemzeti kisebbségek részarányos képviselete az élet minden területén, így a hatósági szervekben is az egyenrangúság egyik követelménye. Az írásból is kitűnik azonban, hogy még a többségében nemzeti kisebbségű lakosságú – ez esetben szlovákok lakta – községekben sem az ott élő kisebbség adja a helyi önkormányzat vezetőjét. Vagy a nemzeti kisebbségekhez tartozók sehol nem lehetnek vezető tisztségben? Hiába a többség (a lakosságban), mégis kisebbségben vannak (a hivatalokban). Nem-e az a tézis cseng ki ebből, hogy „a szerbek sehol nem lehetnek kisebbségben”?  

A Tartományi Ombudsman 2017. évi jelentéséből – az írással ellentétben – megtudjuk, hogy még Vajdaság Autonóm Tartomány szervei sem viselnek gondot „a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.

A tartományi szervekben ugyanis a szerb nemzetiségűek száma (73%) meghaladja a lakosságban való részvételüket (66,76%). Ugyanez a helyzet a Ruszinok (1,3% és 0,7%) és a montenegróiak esetében is (2,0% és 1,15%). Az alulképviseltség a magyarok esetében a legnagyobb (5,05% és 13%), következnek a romák (0,4% és 2,19%), majd a szlovákok (1,4% és 2,6%), a Horvátok 1,9% és 2,43% és a románok (0,9 és 1,32%). (Az Ombudsman 2015. évi jelentése szerint, a tartományi szervekben a foglalkoztatottak 6,14%-a volt magyar. Ez azt jelenti, hogy a „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban nem, hogy nem valósul meg, hanem folyamatosan rosszabbodik.) 

Most már csak az a kérdés, hogy a Tartományi Ombudsman hol közölt téves adatokat, az említett összejövetelen van a 2017. évi jelentésében?

A Danas napilap kezdeményezése/projektuma mindenképpen támogatást érdemel. A továbbiakban azonban a Minority News-nak nem csak a hivatalos szervek és tisztségviselők álláspontjait kellene közvetíteni az olvasóhoz, mint a legutóbbi számban. Nyitni kellene az irányba is, hogy a nemzeti kisebbségi jogok hogyan valósulnak meg, illetve hogyan nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban.  

Március 23.

„Az emberi jogok helyett a szabadságok elfojtása”

2017-ben az emberi jogok szerbiai állapotát a nyilvános párbeszéd hiánya, a médiaszabadságok elfojtása, a bírálatok ignorálása és a vélemények ütköztetésének kerülése jellemzi – derül ki a Médiaközpontban bemutatott Belgrádi Emberi Jogi Központ (BCHR) jelentéséből.

Vesna Petrović, a Központ programigazgatója a jelentés bemutatásakor hangoztatta, hogy „a párbeszéd hiányát kíméletlen támadások követik mindenki ellen, aki más véleményt merészel elmondani, s ez a társadalomban nem jó légkört teremt”.

– A független intézmények elleni álláspontok tanúi vagyunk, amiről ezen intézmények vezetőinek jelölésének és választásának módja beszél, mondta Petrović, emlékeztetve, hogy ebben az évben esedékes a közérdekű információk új biztosának választása, és hogy fontos lesz megvédeni ezt az intézményt a politika befolyásától.

Az igazságügy helyzetét kommentálva, Ana Trkulja a Központ munkatársa elmondta, hogy az igazságügy függetlensége jelentősen megnehezült a többi hatalmi szervtől való pénzügyi függőség miatt.

– Azon kívül, hogy a(z Európai uniós csatlakozási – B. A.) tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos tevékenységek többsége késik, a Népképviselőház 2016 közepétől halogatja a költségvetés eszközök átvitelét az igazságügyi tanácsokra. Aggodalmat kelt, hogy ez mellett a bírákról olyan törvényt hoz, amely lehetővé teszi ezekre a végrehajtó hatalom nagyobb befolyását, hangoztatta Trkulja.

Ivan Protić újságíró rámutatott, hogy az újságírók és a médiumok közé, amelyek az emberi jogok védelmezői kellene, hogy legyenek, olyanokat is besorolnak, amelyek sértik az emberi jogokat és PR (public relations/közkapcsolati – B. A.) tevékenységet folytatnak a hatalom érdekében. 

– Az emberi jogok védelmezőinek munkája néhány hivatásos médiumra hárul, amelynek nem erősek és nagyok, és a hatalom mind nagyobb nyomása alatt vannak, hogy PR újságírással, illetve agitprop tevékenységgel foglalkozzanak, mutatott rá Protić.

BCHR pártoktól független, nem politikai és nem profit irányultságú polgári egyesület, amely az emberi jogok elméletének es gyakorlatának előmozdításával foglalkozik. 1995-ben alakult és mostanáig az egyik legjelentősebb szerbiai nem kormányzati szervvé fejlődött.

Ha valamit fel lehet róni a 2017. évi (377 oldal terjedelmű) jelentésének, akkor azt, hogy ez alkalommal külön nem foglalkozott a nemzeti kisebbségi jogok állásával Szerbiában. Bizonyára ehhez megfelelő nyelvismerő káderei se nincsenek.

Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület 2018. március 22-i megszűnésével most már nincsen egyetlen magyar civil szervezet sem, amelyik szakmai szinten foglalkozna a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésével Szerbiában. A délvidéki/vajdasági magyar sajtó pedig nem követi az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek munkáját, mint amilyen például a Belgrádi Emberi jogi Központ, vagy az Emberi Jogok Szerbiai Helsinki Bizottsága. Így, a nyilvánosság nem is értesülhet a szerb egyesületek küzdelméről az emberi jogok érvényesüléséért az országban.

Március 24.

Struccegylet

Az écskai kastélyban, szerbiai és magyarországi jogászok részvételével, Szakértői szemmel címen, jogászkonferenciát és bált tartott a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE).

– A szakelőadásokon magyarországi és a Szerbiában még kidolgozás alatt lévő polgárjogi törvénykönyv, valamint a büntetőjogi törvénykönyv főbb elemeit ismertették az előadók, dr. Szalma József és dr. Fejős István, majd prof. dr. Várady Tibor akadémikus tartott előadást a választott bíráskodásról. A jelenlévők mgr. Fehér László igazságügyi szakértő munkájával ismerkedhettek meg, Pásztor Bálint köztársasági képviselő beszámolt a 2018-ban várható jelentősebb törvénymódosításokról, Čedomir Backović helyettes államtitkár pedig az alkotmánymódosításról tartott előadást – tudjuk meg az összejövetelről készül írásból.

A rendezvényt Nyilas Mihály, a VMJE elnöke nyitotta meg

A témák címe alapján azt lehet megállapítani, hogy a VMJE (harmadik) konferenciáján nemhogy a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről, jogainak érvényesítéséről nem volt szó, de még az itteni jogásztársadalmat érintő kérdésekről sem.

Volt, tehát, szakmai konferencia és jogászbál, csak éppen „a Vajdaságban kevés a magyar jogász” (– ez is a tudósító és nem az Egylet megállapítása). A Tisza-menti magyar községekben pedig nincsen polgári jogvédő. Óbecsén három éve nem találnak olyan jogvédőt, aki a munkájában magyar és a szerb nyelvet is képes volna egyenrangúan használni. Az újvidéki Jogtudományi Karon még mindig nincsen megoldva a magyar nyelvű felvételizés. A közszolgátokban folyamatosan csökken a magyarok száma. Ezek miatt is sérülnek a magyar nemzeti közösség jogai.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az itteni jogászoknak van egy politikailag semlegesnek tűnő, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői által irányított, a közösség ügyeiben érdektelen egyesülete, amelynek a vezetője – az ellene folyamatban lévő bűnvádi eljárás ellenére, halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség okozása miatt – nem mondott le tisztségeiről és távozott a közéletből.

Az a megoldás, hogy ne vegyünk tudomást a problémákról, struccok módjára dugjuk a fejünket a homokba?  A jogászoknak nem ez a feladata!

 

2018. április 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bodzsoni István a REM tagja?

A REM már hosszú évek óta a Szerb Haladó Párt (SNS) és a VMSZ eszköze, tele >

Tovább

Szerbia és a VMSZ nemzeti közösségi politikájának magasztalása

Úgy tűnik, hogy a két Bálintnak (Pásztornak és Juhásznak) nemzetközi publicitásra volt szüksége, hogy Szerbia és >

Tovább

Szükség lenne új utat mutató államférfira

A tüntető egyetemistákkal szemben Belgrád legszűkebb központjában a Pionír parkban a kormánypárti tanulni vágyó egyetemisták sátortábort >

Tovább

Az utca többé nem biztonságos

A jelentések szerint sok egyetemistát úgy tartóztatnak le, hogy leparkol egy autó, kilép belőle 2-3 fekete >

Tovább

Aleksandar Vučić jóslata nem teljesült be

Az egyetemisták a Szent Vitus-napi tüntetésen nem tettek kísérletet arra, hogy elfoglaljanak fontos állami intézményeket vagy >

Tovább

MIVEL ÉRDEMELTE KI A SZABADKAI MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNJA A VID-NAPI DÍJAT?

Az MTTK hallgatói még 2024 decemberében nyílt levélben szolidaritást vállaltak ugyan a tiltakozókkal, de a plénumon, >

Tovább

Tomislav Žigmanov erkölcsi és politikai bukása

A politikai erőviszonyokat tekintve, a Tartományi Képviselőházban akár a tréfás mesék Pityi Palkó nevű figuráját is >

Tovább

Legija, Bokan, Vučić...

Ezért közpénzen a Titkárság megvásárolt egy bizonyos példányt, hogy a vajdasági közkönyvtároknak ajándékozza. Milorad Ulemeket a >

Tovább

Ez lesz az egyetemisták nagy vizsgatétele

Nem az a gond, hogy különbségek vannak, ez szinte magától értetődő. Az egyetemisták között vannak jobboldaliak >

Tovább

Csak a vajdasági magyarság csendes, újra csendes, félő, hogy örökre az marad

A közelmúltban lezajlott népszámlálás különösen súlyos sebet ejtett a vajdasági magyarság körében. Most már nem is >

Tovább

A VMP színrelépése

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP), a vajdasági magyarság legújabb közösségi szerveződése közleményben támogatta az egyetemisták követeléseit. >

Tovább

A forradalom jogossága

Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >

Tovább