2024. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Autonómiát az őshonos kisebbségeknek!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nem „segíteni”, „támogatni” kell, tehát, a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot, hanem teljesíteni a nemzetközi és a belső jogból származó kötelezettségeket! Nyilas szavaiból az derül ki, hogy Szerbia ez alól valamiféle „segítséggel”, „támogatással” próbál kibújni, illetve a kisebbségbaráti szerepben tetszelegni. Bozóki Antal:

Május 7.

Törvényes kötelezettség, vagy „támogatott tevékenység”?

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság „az idén tíz millió dinárral segíti a kisebbségi hivatalos írás- és nyelvhasználatot. Huszonhárom vajdasági önkormányzat nyolcvanhárom közigazgatási szerve és intézménye részesült támogatásban.

– Nagyon fontos az, hogy megvalósuljanak nyelvi jogaink az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban. Három célt szolgál az a támogatás: többnyelvű táblák, értesítések, feliratok költségeit fedezzük, itt elsősorban a helység- és utcanévtáblákra gondolok. Hasonlóképpen támogatjuk a különböző űrlapok, kiadványok megjelentetését, valamint a többnyelvű elektronikus ügyintézés korszerűsítését – emelte ki Nyilas Mihály tartományi titkár.

A Magyar Szó napilap négyhasábos, Feliratok és nyomtatványok magyarul is c., szenzációnak is beillő címmel számol be az eseményről. Mintha a hivatalos nyelvhasználat területén valami rendkívüli dolog történt volna és nem a tartomány, illetve az ország törvényes kötelezettségnek teljesítéséről lenne szó.

A tartomány statútumának 24. cikke előírja, hogy „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban.

Vajdaság AT szervei, hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott következetes érvényesítése céljából.”

Ebből az következik, hogy a tartományi szerveknek hivatalból kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvhasználatának feltételeit is, amihez „a többnyelvű táblák, értesítések, feliratok” költségeinek folyósítása is tartozik.

Nem „segíteni”, „támogatni” kell, tehát, a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot, hanem teljesíteni a nemzetközi és a belső jogból származó kötelezettségeket! Nyilas szavaiból az derül ki, hogy Szerbia ez alól valamiféle „segítséggel”, „támogatással” próbál kibújni, illetve a kisebbségbaráti szerepben tetszelegni.

Lehetséges-e az, hogy a tartományi és az önkormányzati költségvetés nem lát elő külön eszközöket erre a célra? Hogyan valósul meg a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használata azokban az önkormányzatokban, amelyek nem pályáztak? A „többnyelvű táblák, értesítések, feliratok” eddig nem is voltak? Felügyeli-e valaki is, hogy a pályázók célszerűen költik-e ezt a pénzt?

Most akkor Szerbiában a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatának biztosítása törvényes kötelezettség, vagy valamiféle „támogatott tevékenységnek” számít?

Május 8.

Autonómiát az őshonos kisebbségeknek!

Zentán járt Sneider Tamás, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, hogy utcafórumon, a helyi magyarokkal találkozva ismertesse pártja EP választási programját és arra buzdítsa őket, hogy erre a pártra szavazzanak.

A Pannon RTV-nek nyilatkozva Sneider elmondta: a Jobbik egyik fő programpontja a területi autonómia, amely szerepel a Jobbik EP programjában is. Következetesen küzdenek, hogy az Délvidéken végre megvalósuljon.

– Míg nyugat-Európában ma már évtizedek óta gyakorlat az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és az autonómiák rendszere, a Kárpát-medencei magyarság számára ez ma is csak álom. Míg a szomszédos államok kormányai nyíltan dolgoznak a magyarság asszimilációján, a magyar kormány csak hatalomtechnikai eszközként tekint az ottani magyarokra, miközben a fejük fölött összekacsint az őket elnyomó hatalommal.

A Jobbik a tömbben elő magyarság esetében Dél-Tirol és más nyugat európai autonóm területek mintájára a területi, a  szórvány számára pedig a kulturális autonómia megteremtését támogatja. 

Célunk a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack) továbbfejlesztésével ajánlás megfogalmazása egy Európai kisebbségi Minimumról, valamint szeretnénk létrehozni a nemzeti kisebbségi jogok átfogó, minden tagállam ellenőrzésére kiterjedő európai rendszerét – olvasható a párt választási programjában.  

Ismereteim szerint ez volt az első és egyetlen alkalom, hogy a magyarországi pártok vezetői közül – a Fideszen tisztségviselőkön kívül – bármelyik is találkozott volna a vajdasági/délvidéki választókkal a május 26-i európai parlamenti választásokkal kapcsolatban.

Nem tudok arról, hogy  Deli Andor, a Fidesz-KDNP-VMSZ EP képviselő jelöltje, az eddigi választási kampánya során egyetlen alkalommal is említette volna az itteni magyarok autonómiáját. A Magyar Szó május 5-i 20 oldalas, színes, fényes papíron nyomatott mellékletében még csak azt sem tartotta érdemesnek, hogy erről mondjon valamit!

Kit és mit képvisel Deli Andor?

Május 10.

Kilátástalan vagyon-visszaszármaztatás?

Felhívással fordult Szögi István mindazokhoz, akik érintettek a vagyon-visszaszármaztatásban, „akiknek az őseitől több évtizeddel ezelőtt jogtalanul elvették a földjeiket, s a leszármazottak a mai napig sem kapták vissza a jogos tulajdonukat, vagyonukat. Azokat, akik emiatt kilátástalannak látják a helyzetüket, arra buzdítom, hogy összefogással szerezünk érvényt a követeléseinek” – írja Szögi István a felhívásban, aki a kárvallottak jelentkezését a 069/446-73-04-es telefonszámon várja.[6]

Az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról szólótörvényt a szerb parlament 2011. szeptember 26-án fogadta el.

A törvény 46. szakaszában azt írja, hogy „az Ügynökségnek (Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség – B.A.) a teljes kérelemről legkésőbb hat hónapos határidőn belül kell dönteni, kivételesen, a túlságosan bonyolult tárgyak esetében a hiánytalan kérelem átvételétől számított egy éven belül”.

Az Ügynökségnek azonban nyolc év sem volt elegendő, hogy az elvett vagyon vissza-származtatását rendezze, befejezze.

A felmerült jogi és egyéb problémákról több alkalommal volt szó a VRTV Napjaink c. műsorában. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című hagyományos évi konferenciáján (2018. november 22-23.) igyekeztem ezeket összefoglalni.

Budapesten elmondtam, hogy baj van nem csak a törvények szövegével, de az alkalmazásával is, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak”. Javasoltam egy független délvidéki magyar érdekvédelmi civil szervezet létrehozását és felkészítését a hatékony érdekvédelemre, úgy Szerbiában, mint külföldön. Ugyancsak javasoltam egy tényfeltáró (szak)bizottság létrehozását, amely – az eddig tapasztalatok és a még begyűjtésre váró anyagok, illetve adatok alapján – átfogó jelentést készítene a délvidéki rehabilitálások és vagyon-visszaszármaztatási eljárások eredményeiről, valamint javaslatokat tenne az észlelt problémák megnyugtató rendezésére, a hatékony jogvédelem biztosítására.

Szögi István felhívása is azt igazolja, hogy az elkobzott vagyon vissza-származtatásával továbbra is problémák vannak. Sem az anyaország, de a hatalmi koalícióban részes Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács se nem tett jóformán semmit sem a délvidéki károsultak érdekében. Arra vannak kényszerülve, hogy „összefogással szerezzenek érvényt a követeléseiknek”. 

 

 

2019. május 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább

Događa li se čudo u Mađarskoj?

Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >

Tovább

Hatalomváltás előtti forrongások

Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >

Tovább

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >

Tovább

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább