Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Pásztor István délutánja
Pásztor István egy délután 82 embert zárt ki a pártból. Ezt ő maga mondta így, szó szerint, egy külföldi lapnak nyilatkozva. Az időzítés persze teljességgel érthető. A délelőtt az általában inkább munkaidő, olyankor az ember nem ér rá mással foglalkozni, lefoglalja a munkája. A különböző szabadidős tevékenységekre, mint például emberek kizárása a pártból, inkább a délután való. Józan ésszel gondolkodva nyilván senki nem is várta volna el az elnöktől, hogy mondjuk délelőtt zárjon ki 82 embert a pártból. Kókai Péter (Szabad Magyar Szó):
Van az a vicc, ami valahogy úgy megy, hogy Mao Ce-tung valamivel le akarja foglalni az egyre szaporodó kínai népességet, nehogy lázadáson kezdje el törni a fejét. Elrendeli hát, hogy rakják át a kínai nagy falat máshova. Az emberek egy nap alatt elvégzik a munkát, másnap tehát már új foglalatosságot kell kitalálni. Ezért Mao elrendeli, hogy rohanják le a Szovjetuniót. És akkor megszólal egy aggódó hang a tömegből: na jó, de mit csinálunk délután?
Pásztor István egy délután 82 embert zárt ki a pártból. Ezt ő maga mondta így, szó szerint, egy külföldi lapnak nyilatkozva. Az időzítés persze teljességgel érthető. A délelőtt az általában inkább munkaidő, olyankor az ember nem ér rá mással foglalkozni, lefoglalja a munkája. A különböző szabadidős tevékenységekre, mint például emberek kizárása a pártból, inkább a délután való. Józan ésszel gondolkodva nyilván senki nem is várta volna el az elnöktől, hogy mondjuk délelőtt zárjon ki 82 embert a pártból.
Érdekes, hogy a nyilatkozatnak ebben a meglehetősen rövid és velős részében is van egy freudi elszólás. Pásztor István ugyanis senkit nem zárt ki a pártból. Ezt a döntést a VMSZ Tanácsa hozta meg, a fent említett 82 ember esetében is, összhangban a párt (honlapján jelenleg is megtalálható) Alapszabályával. Az elnök mégis egyes szám első személyben fogalmaz, az ő emlékezetében tehát ez a dolog úgy él, hogy a tényleges döntést egyszemélyben ő hozta meg. Ebből mindenki le is vonhatja a neki tetsző következtetést a VMSZ Tanácsának valós döntéshozatali kompetenciájával kapcsolatban.
De bárki is hozta meg a döntést, annak jogosságához és indokoltságához kétség nem férhet. Hogy milyen emberek voltak azok! Hogy milyenek? Erre már a nyilatkozat folytatása is utal: „ha ezt nem léped meg, akkor belülről rohad meg az egész”. Vagyis, ha ott maradnak, ahol vannak, akkor rohadást idéznek elő. Ebből elég nyilvánvalóan következik, hogy tulajdonképpen baktériumok voltak. Netán vírusok – habár ezzel a szóval mostanság óvatosan kell bánni, a felesleges pánikkeltést kerülendő. Esetleg penészgombák. A válasz a kérdésre, hogy tulajdonképpen ki volt ez a 82 ember – akik mellékesen „a megelőző húsz évben kimozdíthatatlan és megkerülhetetlen részei voltak a vajdasági magyar közéletnek” – mindenesetre biztos, hogy valahol itt keresendő, mert több korábbi nyilatkozat is erre utal. Merthogy, kimozdíthatatlanok voltak, meg megkerülhetetlenek, és aztán mi lett belőlük?
Tyúkólban lakó lett belőlük. Ketrecrázó lett belőlük. Kiégett, teljesítmény nélküli emberek lettek ők, akik ráadásul sunyik, alantasok és primitívek. Kóros önimádatban szenvedők lettek ők, akiket az frusztrált, hogy nem tudták valóságossá tenni az önképüket (bármit is jelentsen ez). És mit csináltak ezek az emberek? Hát bizony, egy erőtlen vihart okoztak a biliben. (Ennél a képzavarnál azért álljunk meg egy pillanatra. Tulajdonképpen mi is volt az a bili, amelyben az erőtlen vihart okozták?). De ez még nem minden. Ha úgy hozta a helyzet, ezek az emberek rászorultak, mint tót a „húgyos körtére” (bármit is jelentsen ez). Ide-oda csapódtak, mint a vasorrú bába a mágneses mezőben (bármit is jelentsen ez). És ez biztos mind így van, mert mindezt maga az elnök mondta róluk.
És mindezen túl van még egy nagy bűnük ezeknek az embereknek, amit az elnök többször is felrótt nekik. Valami, ami miatt nem lehet velük együttműködni, még szóba állni sem, egyáltalán, nem lehet velük csinálni semmit. Az, hogy olyan csúnyán beszélnek. Olyan gyűlöletkeltőn, mocskolódva.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >