Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?
Bozóki Antal
Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést is elfogadható módon rendezni! Az emlékművet most már a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt Tartományi Bizottsága is vitatja. S mi lesz még, ha elkészül? Az újvidéki magyarok, akik 1990 óta a Futaki úti temetőben emlékeztek meg az Újvidéken meggyilkolt ártatlan áldozatokról, köztük a hozzátartozóikról, elfogadják-e, a magukénak tartják-e majd a VMSZ által javasolt emlékművet? Bozóki Antal:
Október 13.
Civilekre nincs szükség
Pásztor István, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában az SMA1-ben szenvedő Pál Gajódi Olivér megsegítésére szervezett összefogásról is beszélt.
– Kiemelte, az, ami eddig történt, jelentős mértékben köthető a Vajdasági Magyar Szövetséghez, hiszen a civil szervezetek egy részében a párt emberei tevékenykednek. Elmondta, hogy lesznek még olyan akciók, amelyek segítségével megpróbálják biztosítani a kisfiú gyógyulásához szükséges hiányzó pénzösszeget – közli a Pannon RTV.
Pásztor nyilatkozata nem először és bizonyára nem utoljára váltott ki heves reagálásokat.
Vataščin Péter az Autonómia portálon így kommentálta: – Miután Pásztor István képes rezzenéstelen arccal egy beteg kisgyereknek szánt gyűjtés kapcsán mindenki mást lekönyökölve és félrelökve reklámozni a provinciális pártját, ott már nem nagyon van hova tovább fejlődni, még akkor is, ha az evolúció eredményétől kedvünk van laposkúszásban mennél messzebb mászni attól, amit VMSZ-nek nevezünk.
Tómó Margaréta bocsánatkérésre szólította fel az elnököt mindazoktól, akik gyűjtöttek/gyűjtenek Olivér megsegítésére.
Ezekkel a véleményekkel csak egyet tudok érteni.
Ami a Pannon RTV hírében feltűnő még, hogy Pásztor elismerte/elszólta magát: „a civil szervezetek egy részében a párt (értsd a Vajdasági Magyar Szövetség) emberei tevékenykednek”.
A szerbiai társadalom egyik sarkalatos problémája, hogy a pártok, ez esetben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), minden szervezetet, így a civil szervezeteket is a befolyása/irányítása alá igyekszik vonni.
A Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöke például, Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségének tagja, a Tartományi Kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, alelnöke Szilágyi Miklós, aki a véemeszes Magyar Összefogás listán lett a Magyar Nemzeti Tanács tagja (a 2014-18-as periódusban), a szervezet titkára pedig Szakállas Zsolt, a VMSZ tartományi kádere (altitkár Nyilas Mihály titkárságában).
Nem kell csodálkozni, tehát, hogy csak azok a civil szervezetek részesülnek a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges anyaországi vagy szerbiai támogatásban, amelyiknek a vezetője a véemesz tisztségviselője, tagja, vagy éppen a párt álláspontjait képviseli.
Az ilyen politika oda vezetett, hogy jelenleg a délvidéken/a vajdaságban egyetlen olyan független civil szervezet sem létezik, „amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára, önszabályozó, intézményesült önszerveződésként működik”. Esetünkben, amelyik a közösség helyzetével a nemzeti közösségi jogok érvényesülésével foglalkozna.
A magyarországi kisebbségpolitika nagy tévedése/hibája, hogy a szomszédos országokban nem fordít(ott) kellő figyelmet a civil jogvédő szervezetekre, azok működésére, különösképpen pedig Szerbiában nem. Ezért helytálló Végel László állítása, miszerint „a vajdasági magyar közösségben nem is születtek kritikus, a közvéleményt mozgósító, bíráló hangnemű (ebben az esetben jogvédő – B. A.) civil szervezetek”.
Az aktuális magyar politika szerint ilyen szervezetekre nincs is szükség. Elegendő egy párt – nálunk konkrétan a VMSZ – létezése. Ez a párt viszont (néhány tisztség ellenében) lemondott a magyar érdekképviseletről. Ennek meg is lett/van az eredménye.
Október 14.
Létszámhiány
– Az elmúlt 21 évben albérletben működő Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége ma kezdte meg a műsorsugárzást a Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) új épületéből. Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége reggel 9 óra 3 perckor sugározta az első műsort, a Hangadó szerdát. Ez azt jelenti, hogy mostantól folyamatosan az új épületből sugározza műsorát a szerkesztőség. Mint mondják, ez jelentős előrelépés mind a szerkesztőség, mind a műsor, valamint a hallgatók számára is – közli az RTV-nek az eseményről szóló magyar nyelvű írásban (fordításban?).
Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének az új tévéházba való költözése az anyanyelvű tájékoztatás mindenképpen fontos és örvendetes eseménye, újabb mérföldköve. Remélhetőleg a műsor és a vétel minősége is jobb lesz.
Az eseményről szóló eredeti, szerb nyelvű írás szerint Gusztony András, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének fő- és felelős szerkesztője az eseménnyel kapcsolatos nyilatkozatában azt is elmondta, hogy „a (magyar – B. A.) szerkesztőségben 35-en dolgoznak és napi 24 órás műsort készítenek”.
Nem világos, ha már ez az adat megjelent a szerb nyelvű írásban, akkor miért nem lehetett azt a magyar nyelvű szövegben is közölni? Talán ezért: Nem kell ünneprontónak lenni, a magyar nyilvánosságot emlékeztetni, hogy „amíg az RTV dolgozóinak létszáma az utóbbi 10 évben folyamatosan növekszik, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében (de a többi kisebbségi szerkesztőségben is) a fogyatkozásból eredő létszámhiány tarthatatlanná vált, közben pedig a vezetőség által beígért munkahely-feltöltésekből nem lett semmi”.
Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége egykor 107 tagot számlált, de még 2005-ben is 65-öt – most „két irodában” 35 munkatárssal kénytelen ellátni a feladatát.
A szerb nyelvű írásban az nem szerepel, hogy az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége „az elmúlt 21 évben albérletben működött” volna. A magyar szöveg szerzője/szerkesztője talán összetévesztette a Vajdasági Rádió és Televízióval (RTV), amelyik – miután a NATO lebombázta az mišeluki épületét –, ideiglenes székhelyen működik. Ismereteim szerint az Újvidéki Rádió az 1949. évi megalakulása óta folyamatosan ugyanabban, az Ignjat Pavlas utcában lévő épületben funkcionál.
Az új épület önmagában természetesen nem oldja meg a szerkesztőség minden gondját. A jobb műszaki feltételek a megfelelő létszámú dolgozó nélkül pedig nem biztosít(hat)ják a minőséges magyar nyelvű tájékoztatást.
Október 14.
Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhellyel?
– Ezen a héten letelik a tender és a kiválasztott kivitelezőnek el kell kezdeni az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítését, amely már néhány éve háborítja az újvidéki közvéleményt – írja a Danas c. belgrádi napilap.
– A Szerb Radikális Párt (SRP) követeli a haladó városi hatalomtól, hogy álljon el a szégyenletes ötlettől, hogy Újvidéken emlékművet emeljen az állítólagos ártatlan áldozatoknak, akiket Újvidék felszabadulása után végeztek ki 1944-ben él 1945-ben. „Ezzel a határozattal a végsőkig perfid módon történik a történelmi tények revíziója és Újvidék második világháború alatti megszállása idején bizonyított és elítélt vérengzőkből és hóhérokból áldozatokat csinálnak, véli Đurađ Jakšić, Újvidék város képviselő-testülete radikális képviselői csoportjának elnöke” – írja a Danas.
Az „ártatlan” áldozatok listáján – az írás szerint –Tót János neve is szerepel, aki három másik honvéddal, öt Jovandić fivért, az édesanyjuk Jelena szeme előtt, brutálisan kivégeztek.
Újvidék felszabadulása után tömeges kivégzések voltak, amelyben „háborús bűnösöket és a megszállókkal együttműködőket” végeztek ki, de olyan embereket is, akik erre a sorsra az etnikai származásuk miatt kerültek – Magyarokat és németeket, de olyanokat is, akiket „a néphatalom ellenségeinek” neveztek – olvasható az írásban.
Az áldozatok listáján 1300 név található. Kiss Gyula (VMSZ), a szoborállítással megbízott bizottság elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint, a lista az emlékmű állításáról szóló határozat szerves része.
– A magyar és a szerb tudományos és művészeti akadémia meghatározta azoknak az ártatlan áldozatoknak a nevét, amelyeket 1944-ben és 1945-ben a felszabadító partizán katonaság megölt, kivégzett. Ezek hivatalos adatok, mondta akkor Kis – írja a napilap.
A városi képviselő-testület előző mandátumban az ellenzéki képviselők az 1300 áldozat között találtak több olyan személyt, akiket a második világháborúban Újvidéken elkövetett bűncselekményért ítéltek el, amelyeket a fasiszta erők tagjaiként, vagy mint quislingek követtek el.
– Elegendő hogy csak egyetlen személy is legyen azok között, akiknek az emlékmű készül, hogy értelmetlenné tegye az emlékművet, hogy más jelentőséget adjon neki és kitörölje a különbséget a bűnözök és az áldozatok között, a fasiszták és az antifasiszták között, az igazság és a történelem revíziója között… Ezt nem engedhetjük meg, figyelmeztetett Nebojša Novaković, a Demokrata Párt (DS) Tartományi Bizottságának elnöke még az év januárjában, követelve, hogy az emlékműről szóló határozatot vonják vissza, vagy vizsgálják felül az áldozatok névsorát.
Milan Đurić, Újvidék polgármester-helyettese a Danasnak nyilatkozva elmondta: „a munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi minisztérium jóváhagyta az emlékmű felállítását és minden a tervek szerint halad”. Az emlékmű elkészítésére „több mint 1,5 millió dinárt” láttak elő és a felállítására a Limán 4 nevű városrész és a Telep közötti területen kerülne sor.
Az újvidéki képviselő-testület 2016. augusztus 30-án fogadta el a VMSZ javaslatát a szóban forgó emlékmű elkészítésétől – tekintettel a Szerb haladó Párttal (SNS) való szövetségére – azzal, hogy a munkálatok „legkésőbb 2017 tavaszáig befejeződnek”.
A határozathozatalra bizonyára abból a meggondolásból is került sor, hogy ezzel leveszik a napirendről az ún. elhallgatott újvidéki razzia áldozatai emlékművének sok éve húzódó problémáját.
Az 1944/45-ös ártatlan áldozatokról való megemlékezés formájáról és helyéről a magyar pártok és közéleti szereplők között nem alakult ki egységes elképzelés. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és az újvidéki civil szervezetek ugyanis a Makovecz Imre által „a második világháború végén és az azt követő rezsim uralma alatt Újvidéken meggyilkolt ártatlan áldozatok emlékének tervezett emlékmű építését támogatták”. Helyének pedig az Újvidéki Futaki úti temetőt jelölték meg, „ahonnan a hatóság rendre elszállította az emlékezést jelző kereszteket, így üzenve meg az elutasítást és a tragikus események tagadását”.
Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést is elfogadható módon rendezni! Az emlékművet most már a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt Tartományi Bizottsága is vitatja. S mi lesz még, ha elkészül?
Az újvidéki magyarok, akik 1990 óta a Futaki úti temetőben emlékeztek meg az Újvidéken meggyilkolt ártatlan áldozatokról, köztük a hozzátartozóikról, elfogadják-e, a magukénak tartják-e majd a VMSZ által javasolt emlékművet? Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >