Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Többé nem léphetünk ki elegánsan a saját korunkból
Végel László
Az urak cserélgetik a történelmet, mint egyes pártvezetők a pártokat. Amint új párt kerül hatalomra, a szorgos értelmiségiek tüstént átírják a történelmet. Néha egyazon párt a helyzetnek megfelelő történelmet cserél, ezzel is az ideológia szolgájává teszi a múltat. Többé nem elegendő, hogy a hűséges párttagok szolgálják a pártot, hanem a fák, a kavicsok, a pillangók is… Végel László:
2021.február 5., péntek
A naplójegyzeteimet lapozgatva döbbenek rá, hogy az újabb regényeim írása közben milyen sokszor tértem vissza az emlékezet szabadságharcára és elrablására. „Az egypártrendszeri ideológusok csak egyetlen egyszer, akkor azonban végérvényesen szándékoztak újraírni a történelmet. A maiak ügybuzgóbbak, hiszen, szinte havonta próbálkoznak”, írtam a Családi Körben 2013 május 30-án. Azóta felgyorsult a történelem többpárti átértelmezése. Az urak cserélgetik a történelmet, mint egyes pártvezetők a pártokat. Amint új párt kerül hatalomra, a szorgos értelmiségiek tüstént átírják a történelmet. Néha egyazon párt a helyzetnek megfelelő történelmet cserél, ezzel is az ideológia szolgájává teszi a múltat. Többé nem elegendő, hogy a hűséges párttagok szolgálják a pártot, hanem a fák, a kavicsok, a pillangók is… Ezért veszélyes az eleven és nyugtalan emlékezet. A felejtés barlangjába zárt Herbert Marcuse gondolata ma talán érvényesebb, mint 1968-ban. „A múltra való emlékezés veszedelmes fölismeréseket hívhat elő s a fennálló társadalom láthatóan tart az emlékezet felforgató tartalmaitól”, írta az Egydimenziós ember című művében. Tzvetan Todorov szerint az emlékezetet azok a totalitárius hatalmak veszélyeztetik, amelyek előírják, hogy mire emlékezzünk és mire ne. Ezek után nincs jogunk a felejtésre, mert a felejtés cinkosságot képvisel, emlékeztettem néhány újabb regényt olvasgatva. Az irodalom mégis elszámol a 20. századdal, főleg annak az utolsó harmadával, amelyet sokan a „szójátékok korának” is neveznek. Hová lettek a hetvenes évek irodalmi bravúrjai? Hová lett a belle époque esztétikája? Újraírhatók-e ugyanazok a remekművek? Mi maradt? Csak a rebellis emlékezet! Legutóbbi művemben, a Temetetlen múltunkban próbálkoztam az elszámolással, amelyben feltárul a mi arcunkra is árnyékot vető század eltorzult arca. Többé nem léphetünk ki elegánsan a saját korunkból.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >