2021. május 12. Szerda
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”

Pásztor Bálint (legújabb) gaffja

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”

Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás indítására „a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében nincs lehetőség”. Csupán a csárda tulajdonosának akaratán múlik ugyanis, hogy elindítja-e ezt az eljárást, vagy sem, illetve, hogy csak polgári peres/kárpótlási eljárást kezdeményez. A jogtudományok doktorának ezt mégiscsak illene tudnia. A szabadkaiak meddig tűrik még az ilyen önkényeskedést? Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület (vkt) április 8-ai ülésén Pásztor Bálint, a testület elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, stb. szükségesnek tartotta, hogy válaszoljon Sövény Ferenc, a Magyar Mozgalom (MM) képviselőjének kérdéseire a Szelevényi-csárda – „a délvidéki magyarság egyik ikonikus helyének” – tavaly december végi, „barbár módon, munkagépekkel” való lerombolása kapcsán.

A kérdéseket Sövény eredetileg a Palics-Ludas Közvállalat igazgatónőjéhez, illetve Mészáros Attilához, a VMSZ képviselőjéhez, a rombolás elkövetőjéhez, továbbá a VMSZ frakciójához intézte.

– Tekintettel arra, hogy a képviselői kérdéseket a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vkt elnökhöz, intézhet, másik városi képviselőhöz nem, Mészáros Attila nem válaszolhat, azért sem, mert a kérdés után nem nyithatunk vitát. Egyedül nekem van lehetőségem válaszolni, tekintettel arra is, hogy ennek a kérdésnek én voltam a célpontja. […] Ami Mészáros Attilát illeti, ő nyilatkozott az illetékes szerveknek, vagyis a rendőrségnek, amit követően az államügyész úgy döntött, hogy nem emel vádat és nem indít eljárást ellene, ugyanis a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében erre nincs lehetőség – mondta egyebek mellett Pásztor Bálint.

A rendőrség azt is tudja, hogy ez a tanya, a csárda épülete „migránstanyává vált, és hogy Mészáros Attila a királyhalmi lakosságot védte, és első pillanattól vállalja a jogi és politikai következményeket” – tette hozzá a junior Pásztor.

Sövény Ferenc városi képviselő-testület ülésén elhangzott kérdésekből és válaszokból videót készített, amelyben „elmondja, hogy véleménye szerint ebben az esetben Mészáros Attila cselekedete nem tekinthető magánügynek, hiszen választott képviselőként felelős a tetteiért, lerombolt egy más tulajdonában lévő épületet, ráadásul természetvédelmi területen. Arról nem beszélve, hogy ezek szerint elkövetett valamit, azt be is vallotta, mégsem emelhető vád ellene, nem kell felelnie érte a bíróságon”.

– Pásztor Bálint szerint az a délvidéki magyarság közösségi érdeke, ha egy VMSZ-es képviselő magántulajdonban lévő épületeket rombol le, ha ott migránsok vannak, még akkor is ha az Rózsa Sándor szellemi örökségének része. Pásztor Bálint szerint a történtekkel nincs semmi gond, sőt, Mészáros a magyarokat védte a migránsoktól, amikor – Pásztor szavai szerint – egy „migránstanyát” semmisített meg – kommentálta a DélHír portál a junior Pásztor felszólalást a szabadkai vkt ülésén.

– Pásztor Bálint állásfoglalása miatt valós fenyegetést érezhetnek a horgosi, majdányi, martonosi, egyházaskéri, rábéi, illetve más határmenti falvak lakói, ahol a migráns házfoglalók napi szinten alakítanak ki hasonló migránstanyákat a települések elhagyatott házaiban. Eddig azonban a VMSZ ottani képviselői – Mészárost leszámítva –, nem kezdték meg az üresen álló házaknak a szisztematikus földbe gyalulását. Igaz, ez megváltozhat, miután Pásztor Bálint ebben nem látott semmi kivetnivalót – írta a DélHír.

Balla Lajos a Szabad Magyar Szóban arra hívta fel a figyelmet, hogy „az illetékes államügyész nem ismerhet minden szerbiai törvényt és elkerülte a figyelmét, hogy ebben a bezzeg országban van egy természetvédelmi és egy másik, a művelődési értékekről szóló törvény is, amelyeket ebben az esetben igencsak alkalmazni lehetett volna”.

A cikkíró rámutatott arra is, „mely más (ha nem is városokban, de) községekben megtörtént esetekre lehetne alkalmazni a bemutatott joginak csak csúfolható megoldást”.

Példaként említi, hogy ha egy helységben létezik egy buszállomás, vagy, „védelem alatt álló épület (épített örökség)”, amelybe beköltöztek az illegális bevándorlók (menekültek) – „(jó pénzért mindig akad olyan vállalkozó szellemű személy, aki akár oda is irányíthatja őket)” –, akadnak majd olyan személyek, akik majd a helység „lakossága védelmére hivatkozva ledózerolhatják az objektumot. Így nem kell tovább kutatni az épített örökség visszaállításához szükséges eszközforrásokra sem, minden pénzüket költhetik a kisváros és a község többi települései lakossága érdekében (esetleg arra hivatkozva)” – írja Balla.

– Mivel szinte minden magyarok lakta településen találhatunk ilyen példát, így megszülethetnek a polgárok érdekeiért tevékenykedő élharcosok (mint például Mészáros Attila és a kisváros polgármesterei), így nem kell mást tenni, mint létrehozni egy érdemérmet, ki is kell őket tüntetni áldozatos munkájukért! – javasolja a szerző.

Balla írásából arra a következtetésre lehet jutni, hogy a Szelevényi csárda lerombolása veszélyes „precedens” lehet, akár arra is, hogy – Mészáros Attila példáján felbuzdulva és a szabadkai ügyészség elutasító álláspontja után – egyes személyek büntetlenül lerombolhatják mások, vagy akár az állam tulajdonában lévő ingatlan(oka)t is.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, április 11-én a weboldalán, ugyancsak arról írt, hogy az ifjú Pásztor a vkt ülésén – miután migránsügyben „a belgrádi parlamentben nem tudott elintézni semmit” – „jogászként, hatalomtól ittas, dölyfös, gőgös hangnemben kioktat másokat arról, milyen helyes más magántulajdonát rongálni (szent és sérthetetlen portéka még a szerb alkotmány szerint is, amire felesküdött a jog doktora)”.

A junior felszólalásának – Csonka bejegyzése szerint – az „üzenete, hogy „mi vagyunk a hatalom nekünk mindent szabad”, „lopunk, csalunk, sikkasztunk, ha kell, a házadat is leromboljuk!”, „közszereplőként nem terhel semmilyen felelősség, példamutatás, erkölcsi, törvényi norma”. Végezetül felteszi a kérdést: „Mi lesz, ha véletlenül migránsokat látunk Palicson és ott is elindulnak a markológépek privát tulajdont rombolni?”

Az eseménnyel kapcsolatosan a VMDK április 11-én, Dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testülete elnökének szégyenletes (viselkedése és példa nélküli) felfuvalkodása címmel (szerb nyelvű!?) sajtóközleményt is kiadott.

– Dr. Pásztor, a haladó rendszer legrosszabb rohamcsapatához hasonlóan a Szerb Képviselőházában, megpróbálta a tények kiforgatásával és az ellenzék támadásával eltussolni Mászáros Attila párttársának és a városi képviselőtestület tagjának, vagyis a VMSZ közéleti személyiségének és politikusának a felelősségét, aki, mint ahogy ismeretes, buldózerrel behatolt egy természetvédelmi területre és a tulajdonos engedélye nélkül lerombolta a magántulajdonban lévő épületét – írja a VMDK közleményében.

– Dr. Pásztor botrányos érvelése, aki ezt a tettet az épület elhagyatottságával indokolta, amelyben a migránsok gyülekeztek, nem fogadható el a jogtudományok doktorától, népképviselőtől, a VMSZ alelnökétől és a parlamenti képviselőcsoport elnökétől, akinek tudnia kellene, hogy a magántulajdon Szerbia alkotmánya szerint, amelyre felesküldött, szent, és hogy semmilyen körülmények között nem szabad bitorolni azt, valamint, hogy léteznek hivatalos szervek, amelyek az olyan esetben reagálnak, amikor a migránsok más objektumába behatolnak.

Ahelyett, hogy, mint a Szabadka Város Képviselő-testület elnöke, népképviselő, jó példát mutatott volna a törvény és a törvényes előírások tisztelete iránt és elhatárolta volna magát a párttársa cselekményétől, dr. Pásztor Bálint nagy örömmel értesítette a nyilvánosságot, hogy az ügyészség nem indított eljárást Mászáros Attila ellen. Pásztor Bálint mindannyiunknak ebben az országban tényleges politikai üzenetet küldött, hogy nekik – mivel hatalmon vannak – minden megengedett!

Nem elég azt mondani, hogy az ilyen üzenet szégyenletes, és felmerül az ügyészség munkájára való befolyás kérdése – áll a VMDK közleményében.

A közlemény végén a VMDK „elítéli Pásztor Bálint felfuvalkodott viselkedését és követeli, hogy a szavaiért nyilvánosan kérjen bocsánatot Szabadka polgáraitól, továbbá a VMSZ-től követeli Mészáros Attila, a szabadkai vkt tanácsnok visszahívását”. – Az ellenkező esetben csak megerősítik, hogy semmiben sem különböznek a koalíciós partnerüktől, amelyet Szabaka balkanizálásával vádoltak – fogalmazott a VMDK.

 

BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV

(Az SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005., 88/2005.- jav., 107/2005.- jav.,

72/2009., 111/2009., 121/2012., 104/2013. és 108/2014. szám)

Rongálás

212. szakasz

(1) Aki idegen dolgot megsemmisít, megrongál vagy használhatatlanná tesz, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárnál nagyobb kárt okoz, az elkövető pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.

(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárnál nagyobb kárt okozott, vagy a kulturális javak, ingatlan kulturális javak védett területe, illetve előzetes védelmet élvező java közé sorolt dolog ellen irányult, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.

(4) Az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény, ha a megrongált dolog magántulajdonban van, magánindítványra üldözhető.

https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

 

Az ifjabb Pásztor felszólalása, újabb gaffja a szabadkai városi képviselő-testület ülésén számos elmarasztaló kommentárt és elutasító véleményt váltott ki, nem csak a közvéleményben, de a közösségi médiában is.

A vkt elnöke igazolta, hogy pártja semmiben sem különbözik a hatalmi koalíciós partnerétől, a Szerb Haladó Párttól (SNS), amelyhez hasonlóan, kiáll, védelmezi mindazokat a párttagokat, akik a törvény vagy az erkölcs ellen vétettek. Ahelyett, hogy elhatárolná magát tőlük és megszabadulna ezektől. (A VMSZ Tanácsa 2016. február 11-én 82 személyt kizárt a pártból, akik csak egy kicsit is felemelték a hangjukat a párton belüli „gondolkodásmód” ellen. Ez is jól mutatja, hogy milyen pártról is van szó.) Az ilyen viszonyulás a társadalomban leginkább a törvénytelenség és az erkölcstelenség (el)uralkodásához, a káoszhoz vezet(het).

A jelenlegi választási rendszer lehetővé teszi, sajnos, hogy – a pártalapú jelölésnek (vagy az apuka támogatásának) köszönhetően – olyanok is (döntéshozatali) pozíció(k)ba kerüljenek, akik nem tudják a feladatkörüket a követelményeknek és az elvárásoknak megfelelően ellátni.

 Nyilvánvaló, hogy a Szelevényi-csárda esetében a magántulajdon ellen elkövetett bűncselekmény történt. Az államügyész dönthetett ugyan úgy, hogy „nem emel vádat és nem indít eljárást” az elkövető ellen. Ebben az ügyben vélhetően azért, mert magántulajdonról van szó. Mivel a rombolás, az információk szerint, (természet)védelmi területen történt, ez más elbírálást követel.

Ebben az esetben, tehát, az ingatlan státusza, vagy az ügyészség diszkréciós joga lehetett a döntő. Ez azonban még véletlenül sem jelenti azt, hogy nem történt bűncselekmény, és hogy az elkövető ellen nem lehet magán bűnvádi feljelentést tenni, bűnvádi eljárást indítani.

A tények arra utalnak, hogy Pásztor Bálint – a szabadkai vkt elnöki tisztségéből – egy magántulajdon ellenni bűncselekményt elkövető személyt védelmez, aki egyébként a rombolást „be is vallotta”. Ez felveti – a VMDK idézett közleménye szerint is – még az esetleges politikai befolyás gyakorlásának gyanúját is az eljáró ügyészség munkájára.

Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás indítására „a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében nincs lehetőség”. Csupán a csárda tulajdonosának akaratán múlik ugyanis, hogy elindítja-e ezt az eljárást, vagy sem, illetve, hogy csak polgári peres/kárpótlási eljárást kezdeményez. A jogtudományok doktorának ezt mégiscsak illene tudnia.

A szabadkaiak meddig tűrik még az ilyen önkényeskedést?

 

2021. április 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább