Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)
A kettest sem érdemli meg!
Bozóki Antal
Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték. Az elmondottak alapján ez erősen vitatható. A kettest sem érdemli meg! A négy illetékességi területe közül háromban (oktatás, tájékoztatás, kultúra) még a stratégiai dokumentumot sem készítette el. Az anyanyelv használata területén viszont – a stratégia létezése ellenére – nem foglalkozott a gyakorlatban kialakult problémákkal. Az MNT működésével kapcsolatban sok a felgyülemlett probléma, a homály és a megválaszolatlan kérdés. Hajnal Jenő, az MNT elnöke a nyolc év alatt sem találta fel magát tisztségben. Nem tudott a – közösség érdekében – a Véemesz politikája fölé emelkedni, a testület törvényes illetékességeinek hatályt szerezni. Értékelni kellene azt is, hogy okozott-e és milyen károkat a közösség szellemi életében, elsősorban a tájékoztatás és a kiadói tevékenység területén, valamint a művelődési életben. Mivel az MNT és az elnöke nem tett eleget a közösség elvárásainak – a tevékenységük sem értékelhető pozitív jeggyel. Bozóki Antal:
Az Autonómia portál beszélgetése – ismereteim szerint – az MNT négyéves munkájának az első nyilvános összegzési, értékelési kísérlete.
A testület tevékenységének egyik fő problémája – Tőke János szavaival –, hogy a működési területein „nem készített elemzéseket, mintha nem akarná látni a problémákat”. Ez mellet, Gyulai Zsolt megállapította, hogy „nem született meg sem a tájékoztatási, sem a kulturális stratégia”, „az oktatási stratégiája viszont lejárt”. Hogyan lehet ezeket a területeket (mint ahogy másokat se) egyáltalán irányítani, ha nincsen stratégia és a döntéshozatalt elemzés sem előzi meg?
Az MNT-ben készültek ugyan „munkajelentések”, de ezek inkább bürokratikus, közigazgatási hivatalnoki, az anyaországi pénzek leosztásáról szóló könyvelői beszámolóra hasonlítottak, mintsem az MNT-hez, mint a magyar közösség legfőbb önkormányzati testületéhez illő, a közösség alapvető kérdéseiről gondot viselő és kollektív jogaiért küzdő szervezet tevékenységéről szóló értékelésre.
Az MNT jelentéseiből az sem látszik, hogy a teméntelen pénzből, amivel rendelkezett, egyáltalán nyíltak-e új munkahelyek, hogy a fiatalok itthon maradjanak!?
Hajnal Jenő nem tett eleget a nemzeti kisebbségek tanácsairól szóló törvény 10/1 szakasza 9-15 pontjaiban megfogalmazott kötelezettségeknek sem, hogy beszámoljon tevékenységéről a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén: Kezdeményezte-e törvények és más jogszabályok meghozatalát, illetve módosítását? Milyen megállapításokra jutott az önkormányzatra való jog megvalósulása, a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó polgárokkal való teljes egyenjogúságának elérése érdekében? Emelt-e panaszt a Polgári jogvédőnél, a tartományi és a helyi ombudsmanoknál és más illetékes szerveknél a nemzeti kisebbséghez tartozók alkotmánnyal és törvénnyel szavatolt jogai valamint szabadságai sérülései eseteiben, és milyen eredménnyel? Foglalt-e állást, tett-e kezdeményezést és intézkedett-e a magyar közösség kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos, a törvényben ráruházott más kérdésekben is?
Az általa készített beszámolókat aztán a testület Véemeszes többségű tagsága mégis rendre elfogadta. A 2021. évi jelentéshez pedig – a számonkérés helyett –, az ellenzék még „gratulált” is az összeállításához, ami mögött (szerintük) „tetemes munka áll”.
Az lett volna az természetes, ha az MNT elnöke az éves beszámolójában értékelte volna a közösség helyzetének alakulását, a felmerült vagy megoldott problémákat, és hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni azoknak a rendezése, megoldása érdekében? Erre azonban úgyszintén nem került sor.
Az Autonómia portál értékelését még számos további részlettel lehetne kiegészíteni, hogy közelebb kerüljünk az MNT valós osztályzásához. Például azzal, hogy a magyar közösség autonómiáját már szinte egyáltalán meg sem említik, hogy az MNT egyetlen magyar párt (VMSZ) „kihelyezett tagozataként”, „idomított testületként” működik, a meghirdetett részarányos foglalkoztatás a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban nemhogy nem valósul meg, hanem a magyarok száma folyamatosan csökken.
Ugyancsak nem valósult meg az arányos/biztosított képviselet a döntéshozatali szervekben. A sajtó és a gondolat szabadsága, valamint a szellemi élet és a kiadói tevékenység is mélyrepülésben van. Megszűnt a nemzeti kisebbségek helyzetének tudományos kutatása. A magyar közösségen belül megrekedt mindenfajta politikai párbeszéd és pluralizmus. Folyik a latin betűs írásmód kiiktatása a közéletből, a cirillírásnak és Szent Száva ünnepének a kisebbségekre kényszerítése, a „szerb világ” alakítása stb.
A műsorvezető Pressburger emlékeztetett arra, hogy az MNT költségvetésének túlnyomó részét Magyarország biztosítja. 2018-ban 1,61 milliárd dinár, 2019-ben 1,75 milliárd, 2020-ban 1,36 milliárd, 2021-ben pedig 1,69 milliárd dinár volt az MNT költségvetése. Ebből a szerbiai állami pénzek (a köztársaságiak, tartományiak, önkormányzatiak) mindössze kb. 100 millió dinárt tettek ki évente, ami lényegesen kevesebb, mint amit Szerbia a magyar közösségnél sokkal kisebb létszámú koszovói szerb közösségnek ad.
A szerb intézmények adatai szerint Koszovón „legtöbb 95 000 szerb él”. Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentéséből tudjuk, hogy „éves szinten 820 millió eurót küldenek Koszovóra az ott élő szerbeknek minden itt élő polgár adójából. Az euró 117 dináros árfolyamával számolva 9,6 billió dinár”.
Szerbia, Vajdaság és a helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulása 2021-ben az MNT „állandó működési költségeihez” 49 321 026 dinár volt, amiből „az alkalmazottak keresetére, pótlékaira és térítményeire” 34 451 024 dinárt terveztek!
A tartományi kormány csak „a nemzeti tanácsok állandó költségeinek és rendes tevékenységének a pénzeléséhez” járul hozzá.
Az MNT költségvetéséből arra lehet következtetni, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből költekezik. A délvidéki magyar kultúra, az oktatás, és a tájékoztatás intézményei anyaországi „adományok és támogatások” nélkül bizonyára nem, vagy csak nagy nehézségekkel működnének, több már megszűnt volna létezni, „beomlott volna”. A műemlékek és az építészeti örökség felújítására sem került volna sor.
A számadatok is jól mutatják, hogy Szerbia mennyire (nem) törődik a magyar közösséggel. Nem teljesíti az arányos gazdasági befektetésekkel/fejlesztéssel, a műemlékvédelemmel stb. kapcsolatos kötelezettségeit! A külföld felé viszont példaként hivatkozik a nemzeti kisebbségi politikájára, mint ahogy az anyaországi politikusok is teszik.
Vajdaságban „katasztrofális az ivóvíz minősége”, „a bánátiak isszák a legrosszabb vizet Szerbiában”, a legtöbb faluban nincsen szennyvízcsatorna, nem megfelelő az egészségügyi ellátás, nem működik a buszközlekedés, alig van munkavállalási lehetőség, stb. Az MNT azonban ezekkel a témákkal egyáltalán nem foglalkozott! A vajdasági magyarok nem vagyunk Szerbia adófizető polgárai?
Az adásban elhangzott az is, hogy nem állnak rendelkezésre nyilvános és áttekinthető adatok az MNT költségvetésének felhasználásáról, sem arról, hogy az irányítása alá tartozó intézmények hogyan költik a közpénzeket. A sajtóval sem közlik ezeket az adatokat, pedig ez a tanács kötelessége lenne. Mindez érdekelné a magyar adófizetőket is, akiknek a pénzéből éveken keresztül „habzsidőzsiznek”.
Az MNT működésével kapcsolatban az is probléma, hogy „mintha »rászokott« volna az elektronikus ülések tartására, de az is, hogy hogyan működik a testület. Az eddig tapasztalatok ugyanis arra utalnak, hogy az MNT munkájában számos olyan kérdés és probléma is van, amely akadályozza a hatékonyabb, eredményesebb munkát, a közösség tényleges és hatékony érdekképviseletét.
A testület a legutóbbi, 32. „elektronikus ülésén” 71 napirendi pontról hozott döntést, de volt olyan ülés is (a 2022. június 24-ei 31.), amelyiken 127 (!!) napirendi pont is szerepelt.
Az üléseken Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke általában csak néhány mondattal indokolta meg az egyes napirendi pontokat. A tanácstagok közül mennyien olvasták el és tanulmányozták a nem egyes esetben több száz oldal terjedelmű ülésanyagot? Az ülésen viszont mindent megszavaztak!
A testület munkája egyébként sem abban mutatkozik meg, hogy mennyi napirendi pontot vitat meg és hány száz oldal terjedelmű anyagot készített az ülésre, hanem hogy milyen eredményt tud felmutatni a magyar közösség jelenlegi sanyarú helyzetének javításában!
Az üléseire jellemző az is, hogy a véemeszes tanácstagok legtöbbje a testület megalakulása óta még csak meg sem szólalt, de a szavazáskor támogatott mindent, amit Hajnal és Jerasz előterjesztett.
A Vémeszes Vitkay-Kucsera Ágota énekművész és Verebes Krnács Erika előadóművész hangját is – emlékezetem szerint – nem a testület ülésein, hanem csak az idén augusztus 19-én, a Honnan jő a fény… elnevezéssel a párthoz közeli, bizalmi elitnek az MNT rendezésében, tartott Szent István-napi központi ünnepségen, az Újvidéki Színházban lehetet csupán hallani.
Az ellenzéki Magyar Mozgalom képviselői a vitákban általában tevékenyen vettek részt. A javaslataikat a Véemeszes szavazógépezet azonban rendre elutasította, bármilyen építő jellegűek is voltak. Megtörtént az is, hogy a „külsősök kifizetéséről, szerződések aláírásáról”, a testület szervezte eseményről, „utólag értesültek”, vagy valamelyiküket megkérték, „ne szólaljon fel”.
Ésszerűbb megoldást kellene találni arra is, hogy mit vitasson meg, miről döntsön az MNT és miről a Végrehajtó Bizottsága.
Az MNT-nek a közösség stratégiai, fejlődési és általános kérdéseivel kellene foglalkozni, mintegy irányvonalat, keretet szabni a Végreható Bizottság munkájának. Nem pedig a közösség fontos dolgai helyett – Tari István, az előző összehívásban tanácsnok kifejezésével – „piszlicsáré dolgokkal” is foglalkozni!
A hivatalos oldala szerint az MNT-nek 15 (!!) „munkatársa” van (a 35 tanácstagra!!), akik közül 5 férfi és 10 nő. Szüksége van-e a testületnek ennyi „munkatársra”? Nem-e túlságosan elbürokratizálódott a testület szakszolgálata? A „munkatársakon” kívül mennyi foglalkoztatottja van még?
Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték. Az elmondottak alapján ez erősen vitatható. A kettest sem érdemli meg!
A négy illetékességi területe közül háromban (oktatás, tájékoztatás, kultúra) még a stratégiai dokumentumot sem készítette el. Az anyanyelv használata területén viszont – a stratégia létezése ellenére – nem foglalkozott a gyakorlatban kialakult problémákkal.
Az MNT működésével kapcsolatban sok a felgyülemlett probléma, a homály és a megválaszolatlan kérdés.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a nyolc év alatt sem találta fel magát tisztségben. Nem tudott a – közösség érdekében – a Véemesz politikája fölé emelkedni, a testület törvényes illetékességeinek hatályt szerezni. Értékelni kellene azt is, hogy okozott-e és milyen károkat a közösség szellemi életében, elsősorban a tájékoztatás és a kiadói tevékenység területén, valamint a művelődési életben.
Mivel az MNT és az elnöke nem tett eleget a közösség elvárásainak – a tevékenységük sem értékelhető pozitív jeggyel.
Fremond Árpádnak, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (egyik) alelnökének a párt Magyar Összefogás listavezetőjének állítása, aki egyúttal MNT elnöki posztjának várományosa is a november 13-ai Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokon, csak megerősíti, hogy a testület továbbra is Pásztor István közvetlen irányítása alá lesz rendelve, miáltal – magyarországi pénzekből – még gátlástalanabb önkénnyel irányíthatja a közösség életét.
Ideje lenne érdemi közösségi vitát szervezni az MNT munkájáról és a magyar autonómia megvalósításról!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >