2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Amikor már késő elutasítani a cinkosságot

Végel László
Végel László
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot

El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani a cinkosságot. Nem, nem utasítja el, hanem színre viszi a porosz Hamletet. Ezen a lejtőn nincs megállás.  Érdekes, hogy időnként a színházi direktorok ma is lelkiismeretük megnyugtatása végett színre viszik a Mephistot, csakhogy ez a Mephisto nem ITT ÉS MOST él, hanem valahol a kozmoszban. A kozmikus Mephisto színrevitele után az igazgató nem győzi dicsérni saját bátorságét. Az uralkodó párt vezetői atyáskodva veregetik a vállát. Ilyesféle művészi szabadság kell nekünk, mondják. Végel László:

2023. február 19., vasárnap

Tegnap este a tévén újra láttam Szabó István Oscar-díjas Klaus Mann regénye nyomán készült Mephisto című filmjét és bevallom, sokkal nagyobb hatást tett rám, mint amikor vagy 30 éve először láttam. Akkor inkább a hitleri Németország kontextusában értelmeztem, tegnap viszont - bizonyára a jelenlegi kelet-európai szellemi helyzet függvényében általánosabb jelentéssel bír. Akkor a kényszer hatása alatti megalkuvást tapasztaltam, manapság viszont Hendrik Höfgen önkéntes behódolása ragadja meg a figyelmemet. Az egykori harcias baloldali színész, a siker, a dicsőség, a hiúság érdekében a nácihoz sodródik, művészetével őket szolgálja, mindeközben azzal igaszolja magát, hogy ő nem politikus, csak színész, aki úgysem tudna változtatni a helyzeten. Érzékeli a művészi és erkölcsi lezüllését, nem híve a rendszernek, de mégis szolgálja, s lelkiismeretét azzal nyugtatja, hogy több veszélyeztetett munkatársát menti meg – de csak akkor, ha a hatalom engedélyezi. Ha nem, akkor úgy bánnak vele is, mint egy utolsó cseléddel, ő azonban ezt is elviseli. Nevezhető ez a film náci ellenesnek, a szocialista tekintélyelvűség bírálatának, de nevezhető a kelet-közép-európai értelmiségi magatartás pontos látleletének is. Ebben a világban az írók és a művészek a hallgatással önként hódolnak be az autokrata vezetőknek. Különalkut kötnek a hatalommal, becses tisztségeket vállalnak gyakran azzal a megindoklással, hogy ha ők távoznának rosszabbak jönnének a helyükbe. Két emlékezetes jelenet örökre megmarad az emlékezetemben. Az egyikben a tábornok színházi páholyában Höfgen lekezel a tábornokkal, megalázkodva színészként kiegyezik az elnyomó hatalommal. A másikban pedig a tábornok magához hívatja, előveszi a dossziéját, felolvassa fiatalkori „botlásait”, majd felajánlja neki a Porosz Állami Színház intendánsi tisztségét. El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani a cinkosságot. Nem, nem utasítja el, hanem színre viszi a porosz Hamletet. Ezen a lejtőn nincs megállás.  Érdekes, hogy időnként a színházi direktorok ma is lelkiismeretük megnyugtatása végett színre viszik a Mephistot, csakhogy ez a Mephisto nem ITT ÉS MOST él, hanem valahol a kozmoszban. A kozmikus Mephisto színrevitele után az igazgató nem győzi dicsérni saját bátorságét. Az uralkodó párt vezetői atyáskodva veregetik a vállát. Ilyesféle művészi szabadság kell nekünk, mondják.

 

2023. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább