Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Rossz és téves politika szolgálatában!
Bozóki Antal
Szerbiának nem „befolyásos, uniós országok támogatására, mint például Franciaország” van szüksége – ahogy Kovács mondja –, hanem arra, hogy teljesítse a világosan megfogalmazott csatlakozási feltételeket! Ideértve az ún. koppenhágai kritériumokat is. Nem arra kell panaszkodni, hogy „az Európai Unióban nem tanúsítanak megértést az iránt, hogy Szerbia nem vezet be szankciókat Oroszország ellen”! Valaki, legyen szíves, mondja már meg ezt Kovácsnak, ha már egyedül képtelen rájönni! A SNS és a VMSZ – pontosabban Aleksandar Vučić és Pásztor István pártelnök elvtelen, a magyar közösségre hátrányos egyezsége alapján – Kovács Elvirának jutott a kellemetlen, de jól fizetett szerep, hogy a külföldnek magyarázza Szerbia alaptalan álláspontjait. Csak idő kérdése, mikor fog ez az állami szintre emelt maffiatákolmány recsegve-ropogva összedőlni, magával rántva az ilyen bábokat, mint Kovács. Bozóki Antal:
Július 2.-13.
„Történelmi nyugdíjemelés”?
– avagy hogyan lesz az 5 százalékból 20
„Történelmi nyugdíjemelés” lesz Szerbiában: „Az idősek ellátmányai október elsejétől 5,5 százalékkal, majd január elsejétől további 14,6 százalékkal növekednek” – közölte a plebsszel Aleksandar Vučić szerb önkényuralkodó. Kiemelte, hogy „ez lesz Szerbia történetében a legnagyobb nyugdíjemelés”.
A Vajdasági Rádió és Televízió (VRTV) a július 2-ai esti híradójának fő híreként közölte azt is, hogy „a nyugdíjakat összes 20 százalékkal emelik két részletben, a tervek szerint október 1-jén és január 1-jén”.
Vučić legújabb tömegtiltakozás-csillapítási, támogatásszerzési, szavazatvásárlási szándékú propaganda-bejelentését a Magyar Szó nevű, a Véemeszt kiszolgáló pártújság is (július 3-án) természetesen a címoldalon kritikátlanul közölte.
Arra, hogy ennek a „jó hírnek” mi a valóságtartalma a Szabad Magyar Szó független hírportál írásából lehet következtetni.
Szerbiában „az átlagnyugdíj jelenleg 37 825 dinár (320 euró), ami az októberi emelés után alulról súrolná a 40 ezer dinárt, a januári emelés után pedig 45 500 dinár (387 euró) lenne”.
A nyugdíjakat legutóbb idén januárban emelték 12,1 százalékkal, előtte pedig novemberben
volt egy kilenc százalékos nyugdíjemelés, vagyis Összeadva ez 21,1 százalék.
Szerbiában jelenleg 1,65 millió nyugdíjas él, közülük 70.400-an tízezer dinárnál is alacsonyabb nyugdíjat kapnak havonta, ők az emelés után kétezer dinárral kapnak majd többet, s amennyiben nem változik az euró árfolyama, úgy a havi nyugdíjuk meghaladja a száz eurót. Azok, akik húszezer dinár körüli nyugdíjat kapnak, négyezer dináros emeléssel számolhatnak, míg a harmincezer dináros nyugdíjjal rendelkezők bére mintegy ötven euróval lesz magasabb. Az 50 ezer és 100 ezer dinár közötti nyugdíjak 10 ezer és 20 ezer dinár közötti összeggel nőnek – írja a hírportál.
Ha meg akarjuk érteni a nyugdíjnövelés valódi értékét, akkor összefüggést kell keresni a nyugdíjak összegének növekedése és az árak alakulása között.
A NIN belgrádi hetilap „három nagy kereskedelmi lánc árait összehasonlítva arra a megállapításra jutott, hogy a leggyakrabban vásárolt termékek ára összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben növekedett, mint amilyen arányban a lakosság bevétele nőtt.
A fizetések és a nyugdíjak az elmúlt két évben egyaránt 28 százalékkal emelkedtek, viszont a száz legtöbbet vásárolt terméket tartalmazó kosár 48,2 százalékkal lett drágább, írja a lap.
A felmérés azt mutatja, hogy 2023-ban az átlagfizetésből, illetve az átlagnyugdíjból a boltokban ugyanazokból a termékekből ötödével kevesebbet tudunk megvásárolni, mint 2021-ben”.
Az élelmiszer az elmúlt 24 hónapban először 16,2, majd további 24,5 százalékkal drágult, vagyis összesen 44,7 százalékkal – mutat rá a lap.
A nyugdíjak összegét januárban 12,1 százalékkal növelték. Az évközi infláció júniusban 13,7 százalék volt és havonta 0,7 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a pénzromlás nagyobb volt, mint a nyugdíjak növelése.
Amennyiben összeadjuk a 2023. évi nyugdíjemelések eddigi és tervezett összegét – a januári 12,1 és az októberi 5,5 százalékot, akkor az összesen is csak 17,6 százalék (lesz), de még csak sejteni sem lehet, hogy az infláció az elkövetkező hónapokban milyen magas lesz. Az is ismeretlen, hogy az élelmiszer és az egyéb árak hogyan alakulnak majd az év végéig. (A nyugdíjak 2024. január elsejétől esetleges 14,6 százalékos növelése csak újév után éreztetheti majd a hatását.)
A nagy (tömeg)manipulátorként (is) ismert Aleksandar Vučić ezúttal sem mondott igazat. Szó sincs semmilyen „történelmi nyugdíjemelésről”. Ebben az évben valójában már csak az az októberi 5,5 százalékos nyugdíjnövelés várható!
Vučićnak csak a médiaszereplés és a néptömegek elégedetlenségének csillapítása a fontos. A pártsajtó pedig csak a hazugságok terjesztésére jó!
Július 4.
Rossz és téves politika szolgálatában!
iliane Tanguy és Pierre-Henri Dumont francia parlamenti képviselők hivatalos látogatásra Belgrádba érkeztek. Mindenekelőtt az eurointegrációs bizottság véleményére voltak kíváncsiak Szerbia integrációs folyamatában, illetve arra, hogy miként tekint az ország az európai politikai közösség ötletére. A bizottság elnöke Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti (stb.) képviselője, pontosabban fikusza.
– Az Európai Bizottság már másodszor javasolja a 3. tárgyalási klaszter megnyitását, de egyes uniós tagállamok kikötötték, erre addig nem kerülhet sor, amíg Szerbia nem hangolja össze külpolitikáját az európaival. Szerbia a parlamentáris diplomáciával próbálja megmagyarázni, hogy miért nem vezetett be további szankciókat Oroszországgal szemben. Az európai fél nem érti, hogy az uniós országokkal ellentétben Szerbia függ az orosz gáztól, illetve hogy már dolgozik az energiadiverzifikáción – magyarázta Kovács Elvira a francia képviselőkkel folytatott találkozón, áll a köztársasági képviselőház jelentésében, írja a Magyar Szó nevű pártlap.
Kovács „elismerte, hogy az integrációs folyamatok dinamikája Szerbiától függ, de hozzátette, hogy ugyanannyira függ az Európai Uniótól is. Rámutatott arra, hogy az EU gyakran nem érti Szerbia álláspontját, ezért lenne nagy szüksége az olyan befolyásos, uniós országok támogatására, mint például Franciaország”.
Szerbia – a jelekből ítélve – távolabb áll az Európai Uniós csatlakozástól, mint talán a folyamat megkezdése (2013. június 28.) óta eltelt idő alatt bármikor.
– Szerbiát mint tagjelölt országot saját érdemei alapján kell megítélni, ami a Szerbia által elfogadott tárgyalási folyamat részeként magában foglalja a közös európai jogok és értékek tiszteletben tartását és az azok melletti megingathatatlan elkötelezettséget, valamint az uniós kül- és biztonságpolitikához való igazodást; mivel Szerbia uniós tagság felé vezető útja a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálásától is függ – írja egyebek mellett az Európai Parlament (EP) 2023. május 10-i állásfoglalása bevezetőjének D. pontjában a Bizottság Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentése (2022/2204(INI))
Az EP arra is rámutatott, hogy „az alapvető reformok előmozdításához a bővítési országok politikai vezetőinek valódi politikai akaratára van szükség; mivel az EU-nak és politikai vezetőinek mind a tagállamokban, mind a csatlakozásra váró országokban konkrét lépésekkel és eredményekkel kell bizonyítaniuk a bővítés iránti valódi elkötelezettségüket (és ígéreteiket), biztosítva annak folytonosságát, következetességét, hitelességét és hatását” (a bevezető E. pontja).
A szerbiai vezetésnek – amennyiben valóban csatlakozni kíván az Unióhoz – nem kell mást tenni, mint teljesíteni az EP állásfoglalásában megfogalmazott feltételeket. Ez pofonegyszerű, csak éppen a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetés nem hajlandó megérteni és értelmetlen politikai „magyarázatokkal”, „parlamentáris diplomáciával” próbálja azokat kikerülni. Nem fog menni. Reméljük.
Szerbiának nem „befolyásos, uniós országok támogatására, mint például Franciaország” van szüksége – ahogy Kovács mondja –, hanem arra, hogy teljesítse a világosan megfogalmazott csatlakozási feltételeket! Ideértve az ún. koppenhágai kritériumokat is. Nem arra kell panaszkodni, hogy „az Európai Unióban nem tanúsítanak megértést az iránt, hogy Szerbia nem vezet be szankciókat Oroszország ellen”! Valaki, legyen szíves, mondja már meg ezt Kovácsnak, ha már egyedül képtelen rájönni!
A SNS és a VMSZ – pontosabban Aleksandar Vučić és Pásztor István pártelnök elvtelen, a magyar közösségre hátrányos egyezsége alapján – Kovács Elvirának jutott a kellemetlen, de jól fizetett szerep, hogy a külföldnek magyarázza Szerbia alaptalan álláspontjait. Csak idő kérdése, mikor fog ez az állami szintre emelt maffiatákolmány recsegve-ropogva összedőlni, magával rántva az ilyen bábokat, mint Kovács.
Következő cikk: Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >