Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
TÁBLARONGÁLÁS – VAGY VALAMI MÁS?
Fremond Árpád alkalmatlan MNT elnöknek!
Bozóki Antal
Nyilvánvaló, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségi/közösségi jogok gyakorlati alkalmazása akadályokban ütközik, s ez rontja a nemzeti közösségek közötti viszonyokat is. A táblarongálások a nemzeti kisebbségi jogsérelmek nem egyedüli, külső, de szemmel látható jelei. A nemzeti kisebbségi polgár számára az Alkotmány és a törvények által garantált a (részarányos) foglalkoztatási és egyéb jogok nehezen elérhetők, mivel megkülönböztetésben részesülnek, a társadalom peremére szorulnak! A hivatalos nyilatkozatok csak akkor nyugtatják majd meg a közvéleményt, ha az elkövetőket megtalálják és példásan meg is büntetik, a hatályos törvényeket pedig a gyakorlatban elkezdik végre következetesen alkalmazni. Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a táblarongálások és a nyelvhasználati jogsérelmek ügyében még csak a hangját sem hallatta – igazolva ezzel is, hogy alkalmatlan tisztségének az ellátására! Bozóki Antal:
Szeptember 3-ára virradóra ismeretlen tettesek megrongálták, gyakorlatilag szétverték Szabadka magyar, piros-fehér-zöld településtábla feliratát Palics bejáratánál és a békovai körforgalomnál.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) alapította Magyar Szó a szeptember 4-ei címoldalán közölt hírnek – jellemzően elhagyva a magyar jelzőt – azt a címet adta, hogy „megrongálták a feliratokat”. A hírből aztán megtudjuk, hogy a szerb nyelvű, cirill betűs feliratokat „épen hagyták”. A rongálás idején Szabadkán még folyamatban volt a városnapi ünnep.
A többnyelvű helységnév- és útjelző táblákon a nemzeti kisebbségi elnevezések lefestése és/vagy a táblák megrongálása tartomány szerte nem mostani keletű. A szabadkai eset csak az ilyen jellegű nacionalista-soviniszta megnyilvánulás csúcsosodása. Jellemző, hogy az elkövetőket nem találták meg, vagy nem is keresték, annak ellenére, hogy nem kevés anyagi kár is keletkezett.
A mostani szerb nyelvű és cirill betűs „üdvözlőtábláknak” is nevezett helységnévtáblákat számos vajdasági helység bejáratánál, vagy éppen településen – Szabadkától Újvidékig és tovább – az idén kezdték kihelyezni. Zombor járás területén például „eddig legalább kilenc településen állítottak fel új település-feliratokat, zömében szerb nemzeti színekben, néhol csupa cirillel, néhol latin betűkkel, de a kisebbségek nyelvén sosem”.
Szabadkán is előbb a szerb nyelvű és cirill betűs táblát készítettek, majd – közvélemény és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) követelésére – június 28-ára elkészült a magyar tábla is.
Aleksandar Vučić szerb államfő szeptember 1-jén, a Szabadka díszpolgára cím átvételekor – ami ugyancsak nagy „felháborodásra” adott okot – mondott beszédében „azt is hangsúlyozta, hogy miután Pásztor István kezdeményezte a magyar nyelvű, magyar nemzeti színű Szabadka-feliratok kihelyezését, ő támogatta azt”.
A szabadkai rongálásra reagálva Pásztor István hivatalos honlapja szerint „Vučić elnöknek üzentek, de nekünk jobban fáj”. – Mindent megteszünk annak érdekében, hogy újra új fényében díszeleghessen a Szabadka feliratú táblák, és hogy az elkövetők elnyerjék méltó büntetésüket – mondta Pásztor.
A Szabadkai Magyar Rádió Napindító c. műsorában – amit a VMSZ házi rádiójának is neveznek – Pásztor szeptember 5-én „azt találta mondani a sorok között, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK-nak) és a független vajdmagyar sajtónak (szerinte ellenzéki sajtónak) közük volna a táblarongálásokhoz Szabadkán”.
Ismereteim szerint Pásztor István (és a fia Bálint, ugyancsak a honlapján) első alkalommal reagált a helységnévtáblák rongálása és egyáltalán a nemzeti kisebbségi jogok sérelme ügyében. Talán azért, mert ez most már elérte Szabadkát is, vagyis a küszöbükig jutott!
A junior Pásztor azt üzente, hogy a tábla „rövid időn belül újra állni fog! És ahányszor csak kell újra és újra!”
Csonka Áron, a VMDK elnöke a Facebook oldalán reagált Pásztor István nyilatkozatára, miszerint „az állításai minden valóságot mellőznek!”
A kommentezők szerint – Pásztor Istvánnal ellentétben – a táblarongálással „ha Vučićnak üzentek volna, akkor a cirill betűs Szabadka feliratot tették volna tönkre.” A többség véleménye azonban, hogy az üzenet – bárki is követte el a rongálást – a magyar közösségnek szól, hogy „ne érezzük magunkat otthon a szülőföldünkön”.
A Szabadkai Magyar Rádióban szeptember 5-én Pásztor is elismerte, hogy „politikai akcióról van szó, nem pusztán bűncselekményről”, és hogy „a magyar nyelvű Szabadka-feliratok megrongálása sokkal inkább politikai üzenet” (mint bűncselekmény B.A.).
– Ha a szabadkai helyzetet vesszük górcső alá, egyértelművé vált, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (SNS) alkotta koalíció tevékenységének a legjelentősebb eredménye, hogy miközben a magyarok és szerbek közötti „hatalmas barátságról” szóló meséket hallgatjuk, a valóságban ez a két nép nem együtt, csak egymás mellett él. Az egykori radikálisok és talpnyalóik teljesen megsemmisítették az egykoron létező harmonikus együttélést Szabadkán, helyette a két nemzet kapcsolatát kizárólag a kereskedelem és az érdekek szintjére süllyesztették. A koalíció a tényt, hogy ez a két nép különböző nyelveken beszél kizárólag a „sajátjai” megszerzésére használja fel, így olcsó politikai pontszerzéssel biztosítanak maguknak különböző privilégiumokat – jelentette ki Öreg Anna köztársasági képviselő, a Szabad Polgárok Mozgalmának vajdasági elnöke azon aggasztó hírek kapcsán, amelyek Szabadkáról érkeznek.
Miért kellett Pásztor Istvánnak egyáltalán „kezdeményezni” a magyar nyelvű helységnévtábla kihelyezését és miért volt szükséges ehhez az államfő „támogatása”, amikor ezt a kérdést a szerbiai jogszabályok és a nemzetközi egyezmények már régen rendezték?
Szabadka város alapszabálya 9/1 szakaszának értelmében „a városban egyenrangú hivatalos használatban van a szerb, a bunyevác, a magyar és a horvát nyelv, valamint írás”.
A városi vezetésnek – ahol Pásztor fia (Bálint) a Községi Képviselő-testület elnöke – hivatali kötelezettsége volt, hogy (ha már táblakihelyezésre adták a fejüket), azt egyszerre tegyék meg minden nyelven és írással – ami mindeddig nem történt meg!
Más dolog, hogy ezekre a világító – sokak szerint giccses és költséges táblákra egyáltalán nem is volt szükség! Ezek azoknak kellettek, akik – suba alatt – az Aleksandar Vulin, a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség [Bezbednosno-informativna agencija – BIA] nevéhez kötött „szerb világ” építését szorgalmazzák. Ennek tudható be azután, hogy Vajdaság szerte gomba módjára elszaporodtak az ilyen helységnévtáblák, amelyek kihelyezésekor rendre elmaradt a nemzeti kisebbségi nyelvű helységnevek kiírása.
Az egyetlen magyar ellenzéki szervezetként létező VMDK a hivatalos szerveknél a nyelvhasználati jogszabályoknak alkalmazására tett kezdeményezései a jogsértő és a magyar közösség irritálását képező egynyelvű (szerb nyelvű cirill betűs) táblák ügyében mindeddig semmilyen konkrét eredményt nem hoztak.
– Ma (szeptember 5-én – B.A.) kaptuk kézhez az önkormányzati miniszter kabinetjéből az értesítést, mi szerint a beadványunk alapján írásos utasítást adtak Zombor Város polgármesterének járjon el a törvény, és a felügyelőség rendelete alapján, és helyezze ki a magyar nyelvű táblákat – írja a párt közleményében.
Az Önkormányzati Minisztérium kötelezi ugyan – más egyebet nem is tehet – a községi szerveket, hogy a területükön hivatalos használatban lévő nyelveken is írják ki a települések neveit, aminek aztán az utóbbiak – „pénzhiányra hivatkozva” nem tesznek eleget, illetve elszabotálnak. A nemzeti kisebbségi jogok alkalmazásáért folytatott küzdelem eddigi módszerei, ezek szerint, eredménytelennek bizonyultak.
A táblarongálást az elsők között Tomislav Žigmanov kisebbségügyi miniszter ítélte el, aki „kiemelte, ez a cselekedet teljes mértékben ellentétes az integrációs politikával”. A korábban a kisebbségi jogok ügyében rámenős miniszterről egyébként semmit sem hallani, nem tudni, hogy mivel is foglalkozik. A horvát és a bunyevác nyelvű tábla elmaradást meg sem említette! (El sem kellett volna fogadnia a tárcát.)
Szeptember 4-én Szabadkára látogatott Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter és „az egész szerb kormány nevében utasította vissza a magyarellenes rongálásokat”.
Megszólalt – ismereteim szerint kisebbségi jogsérelem ügyében először – Brankica Janković szerb esélyegyenlőségi biztos is.
Janković a közleményében rámutat, hogy „az Alkotmány és a törvények biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvük hivatalos használatát”. A mondatból azonban kimaradt viszont az „egyenrangú” (használatát – B.A.) szó, s ez is mutatja, hogy mennyire otthonos témában.
A VMDK fel is tette a kérdést, hogy „hol volt az esélyegyenlőségi biztos, amikor csak szerb nyelven tették ki a táblákat? Vagy hol volt/van, amikor az útirányt jelző táblákon a települések nevét csak szerb nyelven cirill/latin betűkkel írják ki?” – kérdezi a párt. De hol voltak a többiek is!?
– Janković emlékeztet, hogy – sajtójelentések szerint – júliusban ezt (a rongálást – B.A.) megelőzte a szabadkai cirill betűs üdvözlő felirat rongálása, a körforgalomnál, ami ugyancsak mindennemű elítélést megérdemel és az Alkotmány valamit a törvény megsértését jelenti”.
Csonka Áron, a VMDK elnöke ezzel kapcsolatban a Pesti Srácok.hu újságírójának kérdésére elmondta, „korábban előfordult, hogy Palicsnál a szerb feliratból betű hiányzott. Arról azonban kiderült, hogy az égő égett ki a világtó testben és cserére vitték el. – A tények ellenére volt, aki abban feltétlenül valamilyen eseményt akart látni – tette hozzá.
Zoran Pašalić a köztársasági ombudsman (miért nem a tartományi is?) „élesen elítélte a szabadkai vandalizmust2.
A jogvédő a közleménye végén kiemeli, hogy „Szabadka és a szerb állam minden polgáré és a múlt hétvégén történt vandál cselekedet csúnyán sérti a magyar közösség (ugyancsak hiányzik az egyenrangú szó – B.A) hivatalos nyelv- és íráshasználati jogait és a provokáció formáját jelenti, aminek nincs helye Szerbiában”.
Nyilvánvaló, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségi/közösségi jogok gyakorlati alkalmazása akadályokban ütközik, s ez rontja a nemzeti közösségek közötti viszonyokat is.
A táblarongálások a nemzeti kisebbségi jogsérelmek nem egyedüli, külső, de szemmel látható jelei. A nemzeti kisebbségi polgár számára az Alkotmány és a törvények által garantált a (részarányos) foglalkoztatási és egyéb jogok nehezen elérhetők, mivel megkülönböztetésben részesülnek, a társadalom peremére szorulnak!
A hivatalos nyilatkozatok csak akkor nyugtatják majd meg a közvéleményt, ha az elkövetőket megtalálják és példásan meg is büntetik, a hatályos törvényeket pedig a gyakorlatban elkezdik végre következetesen alkalmazni.
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a táblarongálások és a nyelvhasználati jogsérelmek ügyében még csak a hangját sem hallatta – igazolva ezzel is, hogy alkalmatlan tisztségének az ellátására!
Következő cikk: A NATO és az „Orbán kilépés”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >