Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
Bozóki Antal
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 százalékkal lemaradnak a szerbek mögött. Összességében nézve, a magyarok középiskolai és felsőfokú végzettség szempontjából lemaradnak a szerbek mögött, amiből számos társadalmi és személyes hátrány keletkezik. Arra a kérdésre, hogy ennek a lemaradásnak mi a kiváltó oka, a statisztikai adatokból a választ nem lehet kiolvasni. A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT), amelynek külön Oktatási bizottsága is van, (elnök Dr. Námesztovszki Zsolt), nemtörődömség helyett foglalkoznia kellene ezekkel a „beszédes” adatokkal. Bozóki Antal:
Augusztus 23.
Lemaradás az oktatásban
A Köztársasági Statisztikai Hivatal közzétette a tavalyi népszámlálás az iskolai végzettségre, az írástudásra és a számítógépes írástudásra vonatkozó adatait.
A Magyar Szó napilap újságírója összehasonlító táblázatot készített a szerbekre és a magyarokra vonatkozó adatokból, az elemzésükre azonban már nem vállalkozott – a lap szokásos konfliktuskerülő újságírói magatartása szerint. Megelégedett a megállapítással, hogy „a felsőfokú végzettség tekintetében a magyar közösség elmarad az országos átlagtól”.
Az adatokból az derül ki, hogy a magyaroknál valamivel (0,07 százalékkal) alacsonyabb, mint a szerbeknél azoknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel.
Azoknak a száma viszont, akik nem teljes általános iskolai képzésben részesültek, a magyaroknál 3,22 százalékkal magasabb, mint a szerbeknél.
Az általános iskolai végzettség tekintetében viszont a magyarok száma 11,3 százalékkal meghaladja az ilyen képzettségben részesült szerbekét.
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 százalékkal lemaradnak a szerbek mögött.
Összességében nézve, a magyarok középiskolai és felsőfokú végzettség szempontjából lemaradnak a szerbek mögött, amiből számos társadalmi és személyes hátrány keletkezik.
Arra a kérdésre, hogy ennek a lemaradásnak mi a kiváltó oka, a statisztikai adatokból a választ nem lehet kiolvasni.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT), amelynek külön Oktatási bizottsága is van, (elnök Dr. Námesztovszki Zsolt), nemtörődömség helyett foglalkoznia kellene ezekkel a „beszédes” adatokkal.
Augusztus 29.
A csatlakozási feltételeket teljesíteni kell!
Brüsszelben az Európai Bizottság közölte, hogy „az Európai Unió (EU) számára elsődleges a bővítés folyamata, amely a reformokon és a jelöltek érdemein alapszik, nem pedig azok csatlakozási dátuma”.
A kérdésre válaszolva, hogy az Európai Bizottság (EB) egyetért-e Charles Michel, az Európa Tanács elnökének a Blédi Stratégiai Fórumon (augusztus 28-29.) elhangzott nyilatkozatával miszerint „az EU-nak 2030-ig fel kell készülnie az új tagok befogadására”, Dana Spinant, az EB szóvivője kijelentette, „a tagjelölt az EU-hoz akkor csatlakozhat, ha (erre – B.A.) felkészült” – közölte az N1.
Spinant azt is mondta, hogy az Európai Bizottság együttműködik a tagjelölt országokkal, hogy elvégezzék a szükséges reformokat és az Unió tagjai legyenek, hozzátéve, hogy ez egy folyamat, amelyik a jelöltek érdemein alapszik, ami az Európai Bizottság számára „kulcsszó és vízválasztó” .
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Bizottság úgy véli-e, hogy az EU felkészült a bővítésre, és hogy ehhez szükséges-e az EU belső reformja, Spinant az válaszolta, hogy az Uniónak és a tagjelölt országoknak is fel kell készülniük a bővítésre”.
Az EB szóvivőjének világos és még talán Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség alelnökének, a szerb parlament (a legtöbb pénzt bezsebelő) alelnökének és az integrációs bizottság elnökének, a VMSZ széltében-hosszában a vučići „aranykort” és a „szerb világ” építését hirdető díszpintyének is érthető, hogy Szerbiának az Európai Unióba való feltétele nem lehet valamiféle „jutalom”, amit már „nagyon kiérdemeltünk”, hanem csak az ún. Koppenhágai kritériumok és az Európai Parlament által elfogadott, az Európai Bizottság (legutóbb 2023. május 10-ei 2022/2204(INI)[9]) állásfoglalásaiban található követelmények teljesítésének az eredménye! Nincs kibúvó.
A politikában persze minden lehetséges. Szorult helyzetben az is, hogy az ország unióba való felvételére ezeknek a feltételeknek a megkerülésével, valamiféle politikai döntés eredményeként kerülne sor. Jelenleg azonban ennek a lehetősége nem tűnik valószínűnek.
Következő cikk: A magyarok pisszenni sem mernek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >