2025. június 23. hétfő
Ma Zoltán, Szultána névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Végel László
Végel László
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás lényege azonban nem a rombolás, hanem a megújulás. A miloševići éra kezdetén attól tartottam, hogy Újvidék Belgrád elővárosa lesz. Politikailag már az, kulturálisan pedig annyira elszürkült, hogy Belgrád elővárosa sem lehet. Húsz évvel ezelőtt reménykedtem az európai Újvidékben. Arra számítottam, hogy Európai Unió biztosítja az új posztjugoszláv keretet, amelyben Újvidék újra magára talál.  Tévedtem. Sajnos az Uniótól egyre messzebbre kerültünk, Újvidék pedig identitásvákuumban vergődik. Végel László:

2024. február 1. csütörtök

Ezúttal is tartottam magam a bevett szokásomhoz: születésnapomon és a város születésnapján végigsétáltam, a város legrégibb utcáján, a Duna utcán, amelynek épületeit még évekkel ezelőtt csinosították. Az utcai teraszokon vendégek üldögéltek, ami februárban ritkaságnak számít.  A kávézók tulajdonosai immár nem számítanak a kemény télre, az asztalokat, a székeket az utcán hagyják, s az első napsütéskor a teraszokon szolgálnak fel. Először a Duna utcán sétálok végig, aztán a Zmaj utcába térek vissza. Elérzékenyedek és elszomorodok. Ez a két utca még őrzi az egykori Újvidék emlékét, de azt is észreveszem, hogy a városvezetők romboló kedve egyre nagyobb, hiszen egyre inkább zsugorodik a város történeti tere. A városvezetők rombolják a múltat, hogy új múltat teremtsenek. Nem lep meg, hiszen az egész Közép-Kelet-Európában és a Balkánon folyik az új múlt feltalálása. A város a nemzetileg sokszínű a Monarchiában majd a szocialista Jugoszláviában találta meg a szellemi küldetését. A másik nagy periódusa a nemzetileg tarka szocialista Jugoszlávia lett, amelyben Újvidék újra magára talált: őrizte a dunai egyensúlyt. Nem csoda, hogy Milošević elsőnek éppen ezt a várost rohanta le. Utána Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat. Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás lényege azonban nem a rombolás, hanem a megújulás. A miloševići éra kezdetén attól tartottam, hogy Újvidék Belgrád elővárosa lesz. Politikailag már az, kulturálisan pedig annyira elszürkült, hogy Belgrád elővárosa sem lehet. Húsz évvel ezelőtt reménykedtem az európai Újvidékben. Arra számítottam, hogy Európai Unió biztosítja az új posztjugoszláv keretet, amelyben Újvidék újra magára talál.  Tévedtem. Sajnos az Uniótól egyre messzebbre kerültünk, Újvidék pedig identitásvákuumban vergődik.

2024. március 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A forradalom jogossága

Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >

Tovább

Az intrika, mint uralkodó narratíva

A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >

Tovább

Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!

Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >

Tovább

Egy másik stratégia

A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >

Tovább

„Én bízom a falu jövőjében”

A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >

Tovább

Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően

A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >

Tovább

A vitustánc folytatódik

Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >

Tovább

PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK

A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >

Tovább

Hét hónappal később

Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >

Tovább

A vereség tudomásulvétele

Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >

Tovább

Politikusok a csendőrök sorfala mögött

Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >

Tovább

Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma

Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >

Tovább