2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Anti, a portás

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Nem kívánom untatni Önöket az ügyes-bajos dolgainkkal, amelyek igencsak adódnak Naplónk szerkesztése közben. Erről Árpád részletesen tájkoztatja a Kedves Olvasót. Egy apró kis részletet azonban ki szeretnék emelni rövid, de annál viharosabb pályafutásunk emlékeiből.

Azzal kezdeném, hogy nem tudok szabadulni az 1956-os párhuzamoktól. Pedig akkor én még igen kis srác voltam. Ott is, akkor is, a Rádiónál lőttek először – a Forradalomra. Ez történt a Naplóval is! Annak ellenére, hogy nekünk eszünk ágában sincs forradalmat csinálni. Volt már abból éppen elég ezen a tájon, még ha a mindenkori nyertesek ezeket rendre át is keresztelték.

Mi csak műsort szerettünk volna készíteni, azaz csak se­gédkezni Mucsi Gézának, hogy a minden szerepben kiváló Bicskei István színművésszel az éjjeli köztudatba belerikkan­csuk a Naplót. Nem sikerült. Mert ott állt a portás. Feladata magaslatán. Mint minden büszke fegyverforgató. A köpönyeget az emeletisek viselik.

Azt mondta, hogy nem mehetünk be, ha nincs própusznicánk. Árpádnak volt, én bevallom, nem is szoktam magammal hordani. Abban a csalóka tudatban éltem: másfél évtized elegendő idő arra, hogy a rend rendíthetetlen őrei megbékélje­nek kémgyanús ábrázatommal. De a CIA nem alszik. A bürok­rácia.

Hiába ágált a műsor szerkesztője, esdekelt a segédje, a tántoríthatatlan atyafi oldalán ott állt a jogállam. Az ő nagy találmányával, a szabályzattal. Aki azon kívül rekedt mehet. Az Újvidéki Színház klubjába, ahonnan mégiscsak bekapcsolódhat a műsorba. Ez, Anti jóvoltából, nem is sikerülhetett volna jobban. De, könyörgöm, akkor az az ember miért kallódik ott az egyenruhájában, hiszen kivételes szerkesztői vénája van?!

Mindez engem egy régi partizán naplóra emlékeztetett, amelyben az egyik harcos leírja egy nagy csata menetét:

„1942. március 5. Mi az erdőben vagyunk, a németek nagy erők bevetésével be akarnak törni. Súlyos harcok, nagy áldozatok.

Március 6. Most a németek vannak az erdőben, és mi támadjuk őket.

Március 7. Hatalmas áldozatok árán sikerült megint elfog­lalni az erdőt.

Március 8. A németek nehéztüzérséggel ismét kiszorítottak bennünket.

Március 9. Megérkezett az erdőcsősz, és mindannyiunkat szétkergetett.

Vagy ez az Anti tud már valamit?

1990. május 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább