Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ogoljavanje: 25 godina samoće
25 év magány – a szerbiai fundamentális politikai változásról szól Srđan Kusovacnak, a podgoricai Pobjeda napilap főszerkesztőjének vezércikke:
„Pope, ako ćeš da se zanimaš politikom osnuj stranku” – jedna je od najčuvenijih javno izrečenih poruka jednog od najuspješnijih vladara Srbije, četvorostrukog predsjednika vlade, Nikole Pašića. Upućena je 1910. tadašnjem mitropolitu i arhiepiskopu beogradskom, kasnijem patrijarhu Dimitriju Pavloviću. Više od vijeka trebalo je da prođe da se onaj ko se pita i čija se u Srbiji sluša „drzne” da uputi identičnu više nego jasnu poruku Srpskoj crkvi. Učinio je to 25. aprila 2013, dan pred usvajanje u parlamentu Briselskog sporazuma sa Kosovom, najmoćniji političar Srbije, prvi vicepremijer Aleksandar Vučić rekavši na konferenciji za medije: „Nemam ništa protiv da gospodin Amfilofije izađe na izbore i pobedi, ali pre nego što se to desi neće voditi politiku ove zemlje”.
„Vučićeva poruka primljena je i shvaćena u vrhu Srpske crkve. Da nije tako ne bi patrijarh Irinej onako munjevito reagovao i to preko službene agencije Tanjug da se ogradi od Amfilohijeve molitve ili čega već za „upokojenje Vlade i Skupštine” Srbije. To uz činjenicu da je izjašnjavanje na ostale aktuelne teme, Kačavendu na primjer, bilo daleko sporije i umjerenije, da medij-služinče puca iz dana u dan na naslovnice dosijee tajne policije o vladikama ukazuje da onih nekoliko hiljada ljudi u subotu u Beogradu valja shvatiti samo kao rekvijem za viševjekovni džihad SPC.” (…)
„Dok se Vučić bavio Crkvom i Amfilohijem, predsjednik Srbije Tomislav Nikolić poslao je ništa manje važnu poruku. Odabran je intervju državnoj televiziji BiH da se obznani da današnji Beograd Srbe u Bosni i Hercegovini smatra „Bosancima”. To je ista ona od Zapada očekivana poruka koju je Stjepan Mesić poslao 2000, neposredno po preuzimanju predsjedničke dužnosti, Hrvatima iz Bosne i što je važnije Hercegovine: „Vaša adresa za dogovor je Sarajevo, a ne Zagreb”. (…)
„Na to koliko su u regionu jake predrasude prema Srbiji na kojima neke politike lako jašu, ukazuje činjenica da ovu fundamentalnu promjenu u Srbiji nijesu na vrijeme uočili analitičari vodećih državnika Slovenije, Hrvatske i BiH. Glupo su od početka zatezali sa Nikolićem, ponižavajući ga i omalovažavajući, te je sada više nego zanimljivo posmatrati kako Zagreb i Ljubljana pokušavaju da se iščupaju iz gliba u koji su se sami uvalili. Sarajevo je posipanje pepelom, Izetbegovićevom posjetom Beogradu i riječima uglavnom već obavilo.”
Következő cikk: The House of Árpád and nationalism
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >