Ma Janka, Zsanett, Johanna, Nándor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Így gondozzuk a Trianon traumánkat
Bódis Gábor
„A magyar kormány újratermeli a sértett, neurotikus, szomszédaival megbékélni képtelen, együttműködésre nem hajlandó új generációk egész sorát.” A Csehszlovák Kém blogjából (Slovensko, do toho!):
„Június 4. kapcsán sokan figyelmeztettek: a történet könnyen belecsúszhat a nacionalista hagyományba. Két éve az origo egy remek cikkben szétszedte azt az oktatási háttéranyagot, amelyet „Trianon” kapcsán ajánlanak a magyarországi történelemtanároknak. Az ajánlott irodalom egyszerre próbál leszámolni az ún. „Trianon-legendákkal”, majd egy másik fejezetben megerősíti azokat. Úgy döntöttem megvizsgálom, hogyan zajlik az emléknap megtartása az egyes konkrét helyeken, településeken és iskolákban, a rendezvények üzenete mennyire van összhangban a törvényalkotó eredeti szándékával, esetleg tapasztalhatunk-e lényegi eltérést. A megvizsgált településeket véletlenszerűen választottam ki.
Kecel
„Napjaink Internacionáléjával, a székely-himnusszal kezdünk, majd jön második helyen a magyar állami verzió, a szél vörös zászló helyett Árpád-sávos zászlót lenget a hivatalos magyar nemzeti lobogó mellett a Bács-Kiskun megyei településen. A NeÖN jegyében Bányai Gábor (Fidesz) Bács-Kiskun megye közgyűlésének elnöke szerint „nemcsak a magyarok, ők is fogynak, hiszen tudják, hogy rablott területen vannak, olyan országrészeket uralnak, amely sosem volt az övék, és higgyék el: a rablott vagyon könnyen szokott elmenni”.”
„Vagy: „Ez az Európa, a világ a mai napig engedi, hogy Szlovákiában és Csehországban a Benes-dekrétumok szerint lehessen megítélni magyarokat és németeket, hogy elvehessék vagyonukat.” A beszédek és nap egyik slágerének – Juhász Gyula: Trianon – elszavalása után, sirató jellegű dallamra megkoszorúzták a Nagymagyarország sziluettet. Iszonyat vicces, ahogy öltönyös figurák néma csendben fejet biccentenek egy kődarab előtt, de vajon ki lehet a sírban?” (…)
Csata (Szlovákia)
„Szovákiában is megemlékeztek a "trianoni békediktátumról", Harmati Zsolt, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetségének első tanácsosa szerint "éljünk bár az elcsatolt területeken vagy az anyaországban, magyarságunk egy és ugyanaz." Van egy rossz hírem a tanácsos úr számára: ez az állítás már az 1930-as években sem volt igaz, maga a Horthy-rezsim sem kezelte őket egyenrangú állampolgárként.” (…)
„A „magyarság legnagyobb tragédiájának” valódi okairól – világháború elvesztése, nemzetiségi elnyomás - egyetlen egy általam megvizsgált megemlékezésen sincs szó, a megemlékezések alapján úgy tűnhet, mintha az országban csak magyarok éltek, és a „békediktátum” valamiféle fatális véletlen miatt következett volna be.
Nem mutatják be a szónokok közelebbről a határon túli magyarokat és e csoportok a magyarországi társadalomtól eltérő szétfejlődését sem, esetleg marginális módon említik őket, de akkor egységes, homogén tömbként, a nemzet legendás egyharmadáról beszélnek.
Nem esik szó a magyarországi ünnepségeken azokról a nemzetekről sem, amelyek többségben éltek az „elszakított” területeken, vagy ha igen, akkor valamiféle homályos „Közép-Európa” fogalom keretén belül és/vagy negatív kontextusban említik őket.
A kisdiákok a legócskább uszításokat, frázisokat hallhatják a „Nemzeti Összetartozás Napi” ünnepségek keretén belül, például: „áruló” Nyugat és „tolvaj” szomszéd népek, Trianon oka pedig az volt, hogy az ország „zsoldosok, kufárok, tolvajok” kezére jutott.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ilyen hangulatban lépkedtem az Akadémia lépcsőjén
Nyugalmas délelőtt, nem érdekelnek a hírek. Ébredezik bennem a politikai csömör. Attól tartok, hogy a jelenlegi >
Milyen országban élünk? (2.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Mi is elpilledtünk
A bűnösökre lehet felfelé mutogatni, de sokkal nehezebb lenne arról a mélységében rejtezkedő kollektív eszmékről szólni, >
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >
NEM „ŐRKUTYÁK”, HANEM TÁNYÉRNYALÓ PINCSIK
Varjú Márta főszerkesztő és Máriás Endre főszerkesztő-helyettes irányításával a Magyar Szó nem az itteni magyar közösséget, >
Talán ma sejtik, hogy rosszabbul élünk
Feltételezem, hogy egymás megismerése valójában a különbségek feltárásával is jár. Jelenleg egymás ismerete egyoldalú. Hála a >
„Az erő nem fogyott el” – csak a közösség!
– Nem a lelkek száma határozza meg a teljesítményt, hanem a lelkek nagysága – mondja a >