Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az új ember és a hatalom reneszánsza
Matei Visniec: III. Richárd betiltva, Újvidéki Színház
„A nyilvános főpróbát közönség nélkül kellett játszaniuk, mégis, kilencvenszázalékosan is remek(mű) volt a premier.“ Szerbhorváth György (Népszabadság):
El tudunk képzelni egy országot, ahol háromnapos gyászt rendelnek el, és emiatt előadások sem tarthatók? Még gyerekeknek sem, akik maguk is az árvíz áldozatai, és a színészek épp a felvidításukra vállalkoztak.
Igen, el lehet. Ez Szerbia.Újvidéken a franciául író román szerző darabját román rendező viszi színre a magyar társulattal. De aktualizálhat-e így a kritika? Persze.Mert a III. Richárd betiltva, avagy jelenetek Meyerhold életéből azt is kérdi: mi a színház célja? A valóságot ábrázolja, aktualizáljon, vagy csak szórakoztasson? Örök kérdések, tök unalmasak, mégis újra meg újra sorsokat alakítanak.
Matei Visniec központi témája – a Magyarországon és Újvidéken is már ismert – Anca Bradu értelmezésében az, a szovjethatalom miért tiltja be a III. Richárdot, akit a korszak emblematikus színházi alakja, Meyerhold nem gonosznak állít be. Ez az elvtársakat, de rendszerhívő anyját és apját is megdöbbenti. Jeleznénk, az újabb történeti kutatások szerint III. Richárd nem pont olyan volt, ahogyan a másik királyi házat támogató Shakespeare ábrázolta, azaz már eleve ő manipulált. Akár Sztálin, akinek szemtől szembe tetszik a darab, de Sztanyiszlavszkij pártfogoltját végül letartóztatják, kivégzik, mert angol kémként egy imperialista, burzsoá alak művét viszi színre, s egy király számára pozitív hős (e szerepben Magyar Attila brillírozik).
Antikommunista, diktatúraellenes darab lenne ez, és íme, aktuális. Mert a gondolkodásnak mindig akadnak ellenségei. Első körben a témák elcsépeltnek tűnnek: művész és hatalom viszonya, színház a színházban, mi a gonoszság. Olvastuk, láttuk ezerszer. Mindez megfejelve Meyerhold életével, a mozgás, a koreográfia, a díszlet, a jelmez, a zene is esztétikáját, színházfilozófiáját idézik fel (nem akárhogyan). És ott a történelmi kontextus, az ironikusan előadott német dalbetétek – a megértéshez többször meg kellene nézni; de ez egyben a mű erénye. Ám így is élmény. A Ionescu-utódnak mondott Visniec részben abszurd humorának hála a borzalmak ellenére több a feszültségoldó motívum, s a rossz alakok is picit szerethetők.
Anca Bradu több réteget épít egymásra, kapkodjuk a fejünket. A színészek kiválóan oldják meg a feladatukat, a két óra húsz perc alatt a főszereplő Balázs Áron emberfeletti munkát végez, darabbéli felesége, Tánya (Krizsán Szilvia) úgyszintén. Szilágyi Ágota formálja meg a valóságbéli feleség, Zinaida Reich alakját, akit 1939-ban halva találtak egy hotelszobában.
A feladat épp ez: új embernek kell születnie! Nem tudom, a rendező tudhatta-e, de e szombaton Szerbiában a III. Richárd betiltva... minden mondata, jelenete ütött. Az a legkevesebb, hogy a csatajelenetek, a vér, a gyilkolászás, a tömegsírok, a levágott fej,melynek szájába cigit és nyalókát dugnak, itt nem a középkort vagy a kommunizmust, hanem a közelmúltat idézi. De amikor az elvtársak azt mondják, a saját szabad országunkat építjük, mindent a haza érdekében teszünk, kétkedésnek most helye nincs, akkor a gátakon ugráló szerb kormányfőt látjuk magunk előtt, meg az államfőt, aki a kormányt dicséri, és a népet szidja. A hatalom mindenütt ugyanolyan. Meyerhold is megijed, a hallgatás ideológiája üli torát, ahol még a csendet is súgni kell. Még halottként is beszarok – mondja félelmében itt a színdarab színdarabjában királyt játszó III. Richárd.
Az aktuális olvasat más lesz Magyarországon. Hisz Meyerholdnak az Ellenséges Aktualizálások és a Külső Ideológiai Lerakódások Felfedezése Bizottságaival is meg kell küzdenie, ideológiailag gyomlálják a munkáját, kezd beleőrülni, ahogy „EZEK bemásznak a fejedbe”. „Te ellenzéki rohadék” – szidja újszülött fia, miközben a szatíra úgymond nincs betiltva, csak ugye nem a morbid szomorúságra van szükség. Shakespeare-től mást kell játszani, a szerelmes, szórakoztató darabokat. Ördögi kör, mert a baj forrása épp az, hogy Meyerhold III. Richárdja pozitív, vidám, szimpatikus. De hogy milyen legyen, azt az elvtársak döntik el. Röszkén innen és túl is. Az előadás talán lehetne feszesebb, még simogatható. De a nyilvános főpróbát közönség nélkül kellett játszaniuk, mégis, kilencvenszázalékosan is remek(mű) volt a premier.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >