Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Tito vándorló kincsei
Bódis Gábor
Nem kötelező, hogy egy kommunista vezető csak a krumplilevest szeresse.
Bátran állíthatjuk, hogy Josip Broz (ismertebb nevén Tito) nemcsak Dunaújváros, hanem a magyar szocialista nehézipar keresztapjának is tekinthető. Hiszen ha 1948-ben ki nem utasítja Sztálin elvtárs katonai tanácsadóit Jugoszláviából és válaszul erre Joszif Viszaironovics nem átkozza ki őt a kommunista paradicsomból (úgyis mint Komintern), akkor nem vált volna láncos kutyává és Mohács lett volna a vas és acél országának legszürkébb városa. Így Dunaújváros lett dobogós, és emiatti háláját 66 évvel később ki is fejezte: megrendezte a „Királyi ajándékok” című kiállítást a helyi Intercisa Múzeumban.
A kiállított tárgyak pedig tényleg ritkaságok, és Szerbia néhány városa után most mutatják be először külföldön. Olyan államfők, koronás fejek ajándékai, akiknek alkalmuk volt találkozni Tito marsallal. Ilyenek pedig sokan voltak, hiszen a néhai jugoszláv örökös elnök igencsak szeretett utazni és vendégeket fogadni. Még a hatvanas években több hónapos hajóutazást ejtett meg Afrikában. Szíves vendéglátója ott is akadt elég, hiszen a harmadik világot felölelő el nem kötelezett mozgalom egyik alapítója és vezéralakja volt. Otthon, például Brioni szigetén nemcsak Hruscsov járt 1956-ban (is) hanem Richard Burton és kedvese, Elisabeth Taylor. Vagy II. Erzsébet. Majd Sofia Loren, akinek Tito, hódolata jeléül, állítólag még almás pitét is sütött. Fidel Castro szinte „mindennapos” vendég volt, sőt Che Guevarra is tiszteletét tette. Nehru, Hailé Szelasszié, Nasszer, majd Szadat, Kennedy, Nixon, Brezsnyev. A Brioni szigetén levő Tito múzeum fényképgyűjteményében látható egy Kádárral történt találka megörökített pillanata is. Maoval nem jött össze, de utódjával Hua Kuo-fenggel igen. Az utolsó államfő, akit Tito halála előtt (1980) fogadott, Sandro Pertini akkori olasz államfő volt. Tudósítóként akkor volt alkalmam körülnézni Tito rezidenciáján, a belgrádi Rózsadomb, a Dedinje Uzsicei utca 15. szám alatti villájában. A most Dunaújvárosban kiállított „királyi ajándékok” azonban a közönséges halandók számára elérhetetlenek voltak. Olyan szobákat, termeket díszítettek, ahová csak a koronás fejek (és a személyzet) tehették be lábukat. A villát az 1999-es NATO bombázások során találat érte, de nem Tito miatt, hanem mert akkortájt Slobodan Milošević szerb elnök használta. Megmaradt azonban a Május 25. (Tito születésnapja) Múzeum, amely a Tito „kincseket” őrzi.
A Dunaújvárosban kiállított koronás ajándékok képezik a Tito örökség talán legkevésbé vitatott részét. A hagyatéki tárgyalássorozat már 33 éve tart, hiszen 3 évvel a marsall halála után az akkori államelnökség (a hat tagköztársaság és a két tartomány elnökeinek gyülekezete) társadalmi tulajdonná (az önigazgatási szocializmus kifejezése az állami tulajdonra) nyilvánította a főleg külföldi ajándékokból álló ingóságokat. Egyébként Titónak minden országrészben voltak luxus ingatlanjai, amelyeket használt, de állami tulajdonban voltak. A legismertebb talán a Brioni szigetek közül a Vanga nevű kis sziget, ahol az elnök a vendégeit látta vendégül. A II. világháború előtt Olaszországhoz tartozott, menő nyaralóhelynek számított. Olyannyira, hogy annak idején, a szigeten nyaralók eleganciáján felbuzdulva egy római szabóüzem felvette a Brioni nevet és manapság ez az egyik leghíresebb és legdrágább öltönyöket gyártó világcég. Titó után Tuđman horvát elnök használta pihenésre a szigetet, aztán a halála után megnyitották a turisták előtt. A Vajdaságban a karađorđevoi birtok volt a marsall rezidenciája. A vadász tanya azután vált hírhedté, hogy a délszláv háborúk elején Milošević és Tuđman itt osztotta fel egymás között Bosznia-Hercegovinát.
A jugoszláv utódállamok közül vita van Tito gépkocsi parkjának tulajdonjogáról is. Nem akármilyen gyűjteményről van szó. A 14 autó között van egy Rolls Royce, egy Packard, amelyet Sztálintól kapott ajándékba, egy 1939-es páncélozott Mercedes és egy másik páncélozott kocsi, egy szovjet ZIS (Hruscsovtól). Egy Cadillac egy belgrádi gyűjtő tulajdonában van.
Az államosítás alól az akkori jugoszláv hatóság kivonta a néhai elnök „személyes” tárgyait és ezekről négy listát készített. A kedvezményezettek Tito özvegye, Jovanka, idősebb fia Žarko (már egyikük sem él) és másik fia, Aleksandar Mišo Broz. A négy közül három lista nevetséges tételeket tartalmazott. Például Jovanka megörökölte Titótól a saját ruháit, amelyekből Mišónak is jutott. A negyedik lista tartalma azonban izgalmasabb lehet. Toma Fila ügyvéd - az akkor még nyomorúságos körülmények között élő - Jovanka Broz megbízásából 2011-ben hiába kérte a titokzatos negyedik lista feltárását. A szerb illetékes szervek hivatalos levelére azt a választ küldték, hogy egyszerűen nem találják a listát.
2013-ban újabb fordulat következett be. Korábban az akkor még létező szövetségi állam legfelsőbb bírósága arról döntött: a Tito örökséget úgy kell kezelni, mint közönséges polgári jogi ügyet. Tehát az illetékes bíróságra tartozik. Ennek ellenére Tomislav Nikolić mostani szerb elnök, egy, a közvetlen munkatársaiból álló bizottságot nevezett ki, a bíróság teljes megkerülésével. A három tagú grémium ezután elment a Szerb Nemzeti Bankba és kinyittatta az 555-ös számú fiókot, amelyet a jugoszláv államelnökség helyeztetett oda még 1982-ben és amelynek tartalma államtitoknak minősíttetett. A bizottság tagjai ezek után (továbbra is megkerülve minden igazságügyi szervet) jelentést tettek az elnöknek, miszerint nincs többé oka annak, hogy államtitokként kezeljék a fiók tartalmát. Valamint: ez többé már nem képezi a Tito hagyaték részét. A szerb elnök ezt jóváhagyta. A marsall örökösei közül egyik unokája, Svetlana Broz bíróságon támadta meg a szerb elnöki bizottság döntését és mindeddig két egymásnak ellentmondó ítélet született.
Közben bejelentkeztek a szerb királyi család (Karađorđevć) megbízottjai is, mert a titkos fiók tartalmának egy részét ők is jogos tulajdonuknak tekintik. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom, és főleg annak államelnöki része erősen jobboldali beállítottságú, a Broz családnak kisebbek az esélyei, mint a Karađorđevićéknek.
Az Intercisa Múzeum látogatói számára azonban ez nem sokat nyom a latba. A lényeg, hogy láthatják: nem kötelező, hogy egy kommunista vezető csak a krumplilevest szeresse.
A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >