2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Forralt borral a szebb jövő felé

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Ezek után az sem lepett volna meg, ha eléneklik a „Pásztorok, pásztorok…” című ismert karácsonyi dalt. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Még ki sem írták a választásokat, de máris úgy dúl a propaganda hadjárat mifelénk, mintha a jövő héten szólítanának bennünket az urnákhoz. A legtöbben még hezitálnak, latolgatják, hogy kik érdemlik meg a támogatásukat, de én már eldöntöttem, hogy melyik pártra fogok voksolni. Lehet, hogy egyeseknek meglepetést okozok: a haladókra.

Nem, nincs semmi bajom, a fejem is tiszta, nem ittam semmit amolyan elő szilveszteri bemelegítésként. Lehet, hogy az eszem vagy szívem mást diktálna, de egyszerűen kénytelen leszek így cselekedni, annyira igyekeznek a kedvembe járni. Nem lehetek hálátlan.

Azért döntöttem így, mert egy hét alatt immár másodszor kerestek fel ennek a pártnak az ifjú aktivistái, és rendkívül udvariasan aziránt érdeklődtek, hogy mennyire vagyok megelégedve a kormány teljesítményével. És hogy rájuk szavaznék-e legközelebb? Nem riasztotta el őket az sem, hogy első alkalommal, mint arról már beszámoltam egy korábbi jegyzetemben, valósággal kipenderítettem őket, ennek ellenére néhány nap múlva újra bekopogtattak hozzám. Szerényen, mint az ibolya. És barátságosan, mintha puszipajtások lennénk. Hátha megváltozott a véleményem.

És nemcsak engem kerestek fel: legjobb barátom nem messze tőlem a negyedik emeleten lakik egy lift nélküli épületben, nála is megjelentek. A postás fel nem vinné neki az ajánlott küldeményt semmi pénzért, még busás borravalóért se, de ők nem sajnálták a lépcsőzéssel járó fáradságot.

Hát van még egy párt, amelyiknek ilyen önfeláldozó, a szavazókért minden áldozatra kész aktivistái lennének? Persze, hogy nincs. Hát lehet nem szeretni őket?

(…) Remélem, nem neheztelnek majd érte a mi pártjaink, amiért ezúttal hűtlen leszek hozzájuk. Legalább is legnagyobb pártunkról feltételezem, hogy nem fog megharagudni, mert hallgattam Pásztor Istvánnak a RTV-nek adott nyilatkozatát, hogy ők együtt tudnak működni (majdnem) mindegyik szerbiai formációval, „nincsenek ideológiai ellentéteik, mint másoknak”. Akár úgy is felfoghatom ezt, hogy már-már testvérpártoknak tekinthetjük őket, ha már nincsenek eszmei ellentétek közöttük. Azon kívül, hogy nincs közöttük ideológiai vita, még stratégiai partnerek is a haladókkal! Akárhogy is szavazunk tehát, testvérek közt marad a voksunk.

Ám a pártaktivisták látogatása semmiség ahhoz képest, ami Magyarkanizsán történt. Olvasom a portálunkon megjelent tudósításban, hogy az ottani szavazók abban a tájainkon felettébb szokatlan gesztusban részesülhettek, hogy katolikus karácsony alkalmából haladópárti aktivisták köszöntötték őket. A kellemetlen hideg ellenére standokat állítottak fel a városközpontban, ahol forró itallal kedveskedtek a járókelőknek, akik talán éppen az éjféli misére igyekeztek. Meg ne hűljenek, szegények, a zimankóban, aminek következtében ki sem tudnak majd menni szavazni. Gondoljunk csak bele: nekünk akartak kedveskedni, nekünk, akik a Gergely-naptárt követjük! Plusz még latin betűs abécével írunk. Ezek után az sem lepett volna meg, ha eléneklik a „Pásztorok, pásztorok…” című ismert karácsonyi dalt, persze, a napkeleti pásztorokra, és nem pártvezetőnkre utalva.

Mint olvasom, volt ott mézes pálinka, forralt bor, az antialkoholistáknak forró tea, no meg mézeskalács és csokitélapó is! Ja, és pártfeliratos öngyújtó és golyóstoll, és persze pártanyag is.

A vetélytársak meg sehol. Egy fia demokrata vagy szocdem ligás. A mi pártjainkról nem beszélve. Behúzódtak a meleg szobába, a kanizsai szavazók meg fagyjanak meg.

De ha már most ilyen gáláns a kormánypárt, el tudom képzelni, hogy mi lesz itt, ha beköszönt az igazi kampány! Lesz bizony itt még étolaj-, krumpli-, és száraztészta-osztogatás is! Ki az, aki ellen tud állni egy ilyen nagyvonalú és bőkezű társaságnak?

Persze, most is akadnak, akik a kákán is csomót keresnek, egy rosszindulatú olvasó például az iránt érdeklődött bejegyzésében, hogy szendvicset nem kínáltak a kanizsaiaknak? Értjük az utalást. Ám az illető nyilván megfeledkezett arról, hogy ez a párt nem az párt, ami volt. Már régen szakított a régi, rozsdás kanalas múlttal, amikor kinézték a kisebbségeket az országból. Igaz, a vezetők egytől egyig ugyanazok, i glavom i bradom, ahogy szláv szomszédjaink szokták mondani, de ők is megváltoztak. Ez már egy egészen másik párt, amely szakított az igazi szendvicsosztogatóval, aki a hágai bírák két vállra fektetése után most azzal szórakozik, hogy folyton emezeket ugratja. Ez egy tetőtől talpig európai párt, amely már minket is szeret. Vagy legalábbis a voksunkat.

Igaz, hogy Európában eléggé ismeretlen gyakorlat a szavazatszerző célzatú étolaj-osztogatás, de az ottani pártoknak talán nem annyira létfontosságú a választási győzelem, mint most a haladóknak a Vajdaságban. Hogy ne legyünk többé kiszolgáltatva egy ellenzéki párt kényének-kedvének, korrupt és tehetségtelen politikusainak. Hogy a haladó vezetőség minden nehézséggel dacolva végre az egész országot a szebb jövő felé vezető helyes útra terelhesse, „ami valamennyiünk célja és érdeke is egyben”, amint a kanizsai pártvezető fogalmazott.

Biztosan úgy értette: nekünk is érdekünk, hogy ők győzzenek, és beüljenek a megüresedő fotelekbe. (…)

 

2015. december 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább