2025. február 17. hétfő
Ma Donát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

The Korhecz Saga

Bence Erika
Bence Erika

Az MM tagjai és szimpatizánsai közül az utolsó évben nagyon sokan veszítették el, mondtak le „életük álmáról és lehetőségéről” ahhoz a Hitvalláshoz való hűség jegyében, amelynek szellemi atyja épp dr. Korhecz Tamás volt. Ők meghozták az áldozatot. Korhecz Tamás ezt elfogadta. De maga már nem volt rá hajlandó. Itt bukott meg erkölcsileg. Bence Erika:

Itt a történet vége. Конец.

Már ami dr. Korhecz  Tamás alkotmányjogásznak a VMSZ által történő alkotmánybírói jelölését és az illetékes szerv által való megválasztását illeti. Ünnepelje győzelmét, akinek van oka rá, vonja le a konzekvenciákat az, aki vereségként könyveli el magában ezt a történetet. Ha nem félnék a közhelyszerűségtől, azt mondanám: „az idő majd megmutatja”. Elméletibb hozzáállással: „a történelem nem volt, hanem lesz.” (Hayden White mondta a múlt század második felében.) Meg fog ítéltetni „nagy idők folyamait vezérelvén...” „Századok Istene.” (Ez meg Berzsenyi Dániel verse. Hivatalos körökben is szokás idézni.)

Mielőtt azonban így vagy úgy, de napirendre térnénk a dolgok felett, mégis el kellene varrni két, fölöslegesen és elvarratlanul fityegő, ezért hamis vonalvezetést indukáló szálat ebben a gobelinben. Mert hazugságként, hamis, legalábbis nem releváns gondolatként „lóg” az éterben.

Az egyik a VMSZ kommunikációjában fordul elő, miszerint nagy, „nagyon nagy” eredménynek könyvelhető el, hogy a párt kezdeményezése, dr. Korhecz Tamás alkotmánybírói jelölése pozitív visszhangra talált és elfogadtatott illetékes fórumokon és szervek által. Mert nem eredmény. És főleg nem nagy és nem egyedülálló. Magyar alkotmánybírája ugyanis eddig is volt a testületnek. A VMSZ tehát csak élt a törvény adta lehetőségekkel.

A jelölésnek több kimenete, vagyis igazsága is lehetséges. Értelmezés kérdése. Felfogható a párt szegénységi bizonyítványaként; azon negatív tendenciák következményeként, amelyeknek során eltávolította saját köréből és közvetlen holdudvarából az alkalmas jelölteket, mindenkit, aki képzettségénél és tehetségénél fogva veszélyeztethette legfőbb funkcionáriusainak hatalmát vagy helyét. Ám ezáltal szakmai potenciálja is sérült – vagyis saját soraiban nincsenek magasabb funkciókra és szerepekre alkalmas jelöltek. A másik értelmezés szerint viszont zseniális politikai húzásról van szó. Kihasználta a minden embert, így természetszerűleg Korhecz személyiségét is formáló „egót” – s úgy távolította (a párt szóhasználata szerint: „takarította”) el az útból, hogy az gesztusként hasson.

Van azonban ennek az eljárásnak egy elrettentő üzenete.  Az, hogy az igazán „nagyhalakat” nem lehet ordináré módon elintézni, mert az negatív képet mutatna a hatalomról (és az még neki sem jó), viszont neked, „kisember”, neked „kuss!”. Téged még az Isten sem véd meg – ha nem vagy simulékony és szófogadó. Gyanítom, még akkor sem. Konkrétabb példával a történelemből Mondjuk, lehet, hogy Borisz Paszternákot, noha „kivonták” a közéletből, mégsem takaríthatták el egy gulágra éhen-, fagyhalált, vagy élő robbanóanyagként (testre kötözött dinamittal útépítéseknél – tessék beleolvasni a gulágtörténetekbe!) szörnyethalni – viszont a barátait, a sofőrjét vagy a borbélyát igen.  Molotovnak még a feleségét is. Neki nem esett bántódása.

A másik dolog. Inkább az MM szimpatizánsai körében tapasztalt értetlenséget, illetve Korhecz Tamás erkölcsi felmenthetőségét illeti. Hogy inkább gratulálni kellene neki, mert több évtizedes munkája ezzel a jelöléssel ért be, pályája csúcsára érkezett – senki sem kívánhatja tőle, hogy elszalassza a lehetőséget. Emberileg semmiképp. Csakhogy ez önáltatás. És – akik ezt mondják – saját magukat becsülik le. Ember és ember között ugyanis – legalábbis születési és társadalmi rangját illetően – nincs értékesebb és értéktelenebb. Az asztalosmester, az újságíró vagy az alkotmányjogász között nincs értékbeli különbség. Az újságíró vagy a pedagógus szakmai karrierjén belül pl. egy főszerkesztői vagy igazgatói poszt épp annyira a „pálya csúcsa”, mint egy alkotmányjogász esetében az adott bírósági tagság. Az MM tagjai és szimpatizánsai közül az utolsó évben nagyon sokan veszítették el, mondtak le „életük álmáról és lehetőségéről” ahhoz a Hitvalláshoz való hűség jegyében, amelynek szellemi atyja épp dr. Korhecz Tamás volt. Ők meghozták az áldozatot. Korhecz Tamás ezt elfogadta. De maga már nem volt rá hajlandó. Itt bukott meg erkölcsileg. Emberileg pedig akkor, amikor nem számolt azzal, hogy a maguk pályáján áldozatot hozó emberek saját és családjuk egzisztenciáját is kockára tették. Meg sem fordult a fejében. Hogy maga ilyent tegyen.

De ezzel legyen vége! Menjen mindenki a dolgára!

The End. 

 

 

 

 

2016. december 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„VAJDASÁG SZERBIA RÉSZE”

Vučić most még a tartomány jelenlegi (kvázi) autonómiáját is meg akarja szüntetni! Újabb uszításokkal feszültséget akar >

Tovább

Szerbiában „a forradalom már javában zajlik!”

A polgárok bizalma nélkül pedig egyetlen hatalom sem működhet! Szerbiában hatalomváltásra van szükség. A jelenlegi teljesen >

Tovább

Ők nem a „buborék hercegei”

Emlékszem az Otpor tagjai elfogadták nyilvános fellépést a hivatalos rendezvényen, de nem hívták meg őket erre. >

Tovább

Támadááás!

Zentán például, ötvenöt évvel ezelőtt, az asztalitenisz szentélyben: nem is tudom hány asztal egymás mellett, mint >

Tovább

A VMSZ korifeusa

Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >

Tovább

Szerbia – mi lesz ennek a vége?

Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >

Tovább

A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt

A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >

Tovább

VMSZ-es „normalitás”

A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >

Tovább

I šta će sada biti sa nama?

Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >

Tovább

A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása

Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >

Tovább

Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet

A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >

Tovább

Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál

Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >

Tovább