2024. május 16. csütörtök
Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Tisztelt Bódis Gábor!

Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számá­ban közölt vezércikkének néhány mondatára. >

Tovább

Pornó anziksz

Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pe­dig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >

Tovább

Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért

A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >

Tovább

Csetnikek és usztasák

MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >

Tovább

Tanmesék felnőtteknek

Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >

Tovább

Két kezünket összetéve…

Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >

Tovább

Szárnyát vagy combját?

Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >

Tovább

It's toasted

Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >

Tovább

Tisztelt Ágoston András!

Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyál­talán levelére, amelynek felszólító hangne­me – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >

Tovább

Isten éltesse, Tanár úr!

Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készü­letlenül, soha nem >

Tovább

Pásztornak, Végelnek egy a hangja

A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >

Tovább

Lelkierő és türelem

Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >

Tovább

Napi ajánló

Egészen feles

„Miért probléma, hogy valaki magyar vagy szerb, zsidó vagy katolikus, fekete vagy fehér.” Szemere Katalin (Népszabadság):

Szerb–magyar vegyes házasságból született az újvidéki színésznő, Elor Emina. Anyanyelve magyar, és folyékonyan beszéli a szerbet is. A mondókákat is két nyelven tanulta: Csiga-biga, gyere ki / ringe ringe raja decija pesma. Az iskoláit magyarul járta. 2004 óta a magyar nyelvű Újvidéki Színház tagja, de szerepelt már három szerb előadásban is. Idei alakítása a Kostana című nemzeti drámában volt ezek közül a legnagyobb, neki ítélték a legfontosabb szerb színházi elismerést, a Steriját. Magyarországon szintén díjazták: a POSZT legjobb főszereplőnőnek járó díját kapta meg az Opera Ultimáért.

Palicson nevelkedett Elor Emina, tíz kilométerre Szabadkától. Apukája akkor tanult meg magyarul, mikor anyukájával összekerült, a mama pedig akkor jött bele a szerbbe. Édesapja árvaházi gyerek, szerb asszony nevelte, a mai napig jobban beszéli ezt a nyelvet. Amikor megtalálta az igazi anyukáját, kiderült, hogy magyar.

A keresztneve állítólag török eredetű, hűséget jelent. Anyukája terhesen hallotta egy szerb költő megzenésített versét, abban szerepelt. Az Elort a nagymama rövidítette le. Eredetileg Elauernak hívták, és a második világháború után, a vajdasági németek üldözésekor szerbesíthette. Egy ismerőse szerint egybeolvasva – Eloremina – olyan, mint egy arab együttes neve.

Bár nem készült a színészi pályára, gyerekkorában állandóan szerepeltették. Egy óvodai előadásra is emlékszik, ahol a bohócot játszotta, noha a királylány szerepére vágyott. Felnőttként kiderült, azért osztották rá a bohócot, mert ez volt a főszerep.

Mindig szavalt. Negyedikes elemistaként harmadik lett az országos szavalóversenyen – magyar verssel. Ma nehezen veszi rá magát a versmondásra, frusztrálja a hiba lehetősége. Gimnáziumban a diákszínjátszás is beolvadt a képbe. Mikor a sitkei nyári táborban a rendező Bocsárdi László megkérdezte, hol tanul tovább, Emina rávágta: az iparművészetin. Erre Bocsárdi annyit válaszolt: kár. De ez a „kár” megragadt benne, és mégis megpróbálta a színművészetit. Először Pesten, de az első rostán kihullott, majd Újvidéken, oda azonnal bekerült.

Egy percre sem bánta meg, örül, hogy Újvidéken játszhat. Magyarországi nagyszínházakban csak a nagyipart látja, a mókuskereket. Lehet, hogy erősebbek az előadások, gyakorlottabbak és jobbak a színészek, de a lélek mintha kevesebb lenne, mint a Vajdaságban.

Az akadémiai osztályfőnökük, László Sándor már harmadévben bedobta osztályát a mély vízbe. Elkezdtek táncolni a zenés darabokban, és hamarosan Emina azon találta magát, hogy ő játszotta Roxane-t a Cyranóban és Colette-et a Fekete Péterben. Az akadémia végéig fogalma sem volt, hova szerződik. Évekig azt hallgatta, nincs státusz a színházban, szerencséjére három színész elszerződött a pesti Bárkába, s felszabadult három hely. Magyarországi kitérője mindössze egyszer volt, 2006-ban. Horváth Károlynak, a darab zeneszerzőjének ötletére meghívták Kecskemétre, a Laura főszerepére.

Borisav Stankovic művébe, a Kostanába úgy került, hogy meghallotta, a Szabadkai Népszínház szerb társulatával Urbán András rendezi. Írt neki egy üzenetet nagy kérdőjelekkel: a főszerepre csak igazi szerbek jelentkezhetnek vagy olyan felesek is, mint ő? Először semleges választ kapott, később Urbán elhívta a casting második körére, és megkapta a szerepet. Azt mondják, nem hallatszik az akcentusa, de ha improvizálnia kellene, valószínűleg kiderülne, hogy nem szerb.

Állampolgársága szerint pedig az. Egyelőre nem is vette fel a magyart. Volt benne jó adag dac, egy szelet papírtól miért lenne bárki jobb magyar? Tessék megtanulni rendesen magyarul írni és beszélni! Aztán lustának is tartotta magát ahhoz, hogy előkerítse az anyakönyvi kivonatokat, a nagymamáét, anyukájáét. De azzal piszkálták, egyszerűbb lesz dolgoznia, ha netán felkérik majd egy-egy magyarországi szerepre. Ha lesz rá ideje, nekiáll.

Azt egyébként nem érti, minek foglalkoznak annyit az emberek a nemzeti hovatartozásukkal. Miért probléma, hogy valaki magyar vagy szerb, zsidó vagy katolikus, fekete vagy fehér. Sérti az intelligenciáját, lázad ellene a lelke – mondja.

Nem politizál, ugyanakkor megviselte az igazgatóváltás. Mást neveztek ki a színház élére, mint akit a társulat vagy a szakma akart. A politikusoknak azt üzeni, ha kívülállóként ennyire tudják, ki vezesse a színházat, legyenek egy napig színészek. Az új direktor, Venczel Valentin nem ismerte sem a társulatot, sem a nevüket. Idegen, és az is marad. Legutóbb akkor találkozott vele, amikor átadta neki a POSZT-on nyert díjat. A díjátadó idején az Opera Ultimát játszották Pesten, így nem tudta átvenni Pécsen.

Örül, mikor Magyarországon játszanak. Legutóbb a Neoplantát adták a szegedi Thealteren. Előbb reagál ugyanis a közönség, mint Újvidéken. Otthon lassan több a szerb nézőjük, mint a magyar, akik előbb a feliratot olvassák el, aztán reagálnak. Azt mondják, tíz éve van hátra az újvidéki magyar színháznak. Bár a társulat negyvenéves jubileumán a politikusok azt vizionálták, még legalább négyszáz évig virágzik a színházuk.

2014. augusztus 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy illúzió múltja

Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >

Tovább

Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét

„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >

Tovább

Reagálás A szakma becsülete című írásra

Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >

Tovább

A város hangulatának megörzése nem kérdés

„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >

Tovább

Vargabetű

„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >

Tovább

Az eurómilliós botránylista

„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >

Tovább

Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye

A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >

Tovább

Ne ítélkezzünk előre!

Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >

Tovább

Nem rosszak, csak naívak

Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >

Tovább

A "biodekor" listáról

„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >

Tovább

Kár a bélyegért!

„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >

Tovább

Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?

"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >

Tovább