2024. május 5. vasárnap
Ma Györgyi, Irén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Pétervárad I/Erődváros

„Crnának hívják, nem is tudom, él-e még, egyszer, tinikoromban jártam nála, a cigánykártya volt a specialitása, napra pontosan megmondta, mikor szakít velem Bojan, de még annak a kis kurvának a hajszínét is.” Száz Pál (Új Szó):

Evo, pogledaj, mislim da je to ovo dvorište – mondja Sanja, egy elvadult udvarra mutat alattunk. Lenézünk a sárga városra. Lógatjuk a lábunk az ütött-kopott falak, macskaköves utcák felett, a tetőcserepek a lepkeszárny mozaikberakására emlékeztetnek. Amott a templomtorony, emitt egy nyalatnyi bukkan ki az Újvidéket Belgráddal összekötő forgalmas főútból. Sanja profi, feláldozza a szemspirálját, nem adja oda az üveget, ő tudja, hogyan kell a metadugóhúzóval bánni. Később már a testes vörösbort kortyolgatjuk, amelyet Karlócáról hoztunk magunkkal. Nem bír lemenni a nap.

„Crnának hívják, nem is tudom, él-e még, egyszer, tinikoromban jártam nála, a cigánykártya volt a specialitása, napra pontosan megmondta, mikor szakít velem Bojan, de még annak a kis kurvának a hajszínét is. Persze, hol van már a tavalyi hó. Lehet, hogy meghalt azóta. A kilencvenes években jól ment neki, a Kisačkán lakott, jó piac volt, akik jöttek.” Mondja miközben a borosüveget szorongatja, elnézek a válla felett, ott terpeszkedik a város, nem tudom kivenni a Kisačkát, a három jugó felhőkarcoló, vagyis csinzsák kilóg, de innét fentről mintha a nyári kánikula terpeszkedne rá, szétnyomja a bácskai laposon, amely a horizontig nyúlik, ahol már összemosódnak a patchwork-földek. Tombol az aszály, már most sárga a kukorica, a nap nem bír lemenni.

„Azt mondják, Crna beszéli a holtak nyelvét. De ez így nem teljesen igaz. Segítői vannak, afféle tolmácsok, tiszta lelkek, azok súgják a fülébe. Az egyik kuncsaftja azt mondja, harminchárman vannak.” Leugrom az erőd faláról, háttal nekitámaszkodom, míg Sanját hallgatom. Előttem az erőd akár a jéghegy csúcsa, a többi, s csak most jövök rá, mind alattam. Maga a város az erőd, csak elfedi, egy erődváros. A domb belsejét alagutak hálózzák be, mint egy ürge- vagy rókavárat, ha ősszel a košava fúj, állítólag gyakran hallani sikolyszerű hangot, mintha egy fáradt emberé lenne, valahonnét a kazamatákból, a hegy gyomrából.

„Állítólag a férje tehet mindenről, ő kényszerítette. A sorozatos elhajtásokat. Kemény ember lehetett, de már rég nem élt, mikor én Crnánál jártam. Nem akart több gyereket, de kufircolni, azt mindig, jebem ti sunce!” A nap még mindig perzsel, álmatag nyomottság lesz úrrá rajtam, korai volt felbontani azt a bort. Fruskagorai bájital, gondolom, míg túlnézek az erőd épületein a Fruska gora dombjai felé. Oda szálltak ki az usztasák az erődből a háború alatt, s ha nem találtak partizánt, hát felgyújtottak legalább egy manastirt, melyet még a 16. században építettek, valakinek bűnhődnie kell, ezek rejtegetik őket.

Az asszony megfogódzott (így mondták az öregek), s menni kellett, ha akart, ha nem, elvetetni. A rossz nyelvek azt mondják, hogy az a kettő is azért halt meg, isten büntetéséből. Mások meg, akik nem hisznek ilyen babonaságokban, bolondnak tartják Crnát, nem is csoda, mondják, amin keresztül ment. Harminchárom elhajtása volt.” Nézem a folyót, ahogy keresztülfolyik Sanja nyakán, míg beszél, a nyaka tövében apró tetoválás, a lenge ruha szegélye elhajlik, egy szem ábrája rajzolódik ki a bőrön, kékjét a folyó adja. Gyakran volt határ ez a kék sáv a rómaiaktól napjainkig – legutóbb a világháború alatt, amikor a Szerémséget a Független Horvát Államhoz csatolták, Bácska pedig Magyarországhoz került, a túlon terpeszkedő városba pedig bevonult Horthy fehér lován. „Ungvár, Ujvidék ujra a miénk” állott dédöregapám elsős olvasókönyvében a rigmus az U betű alatt. Mire az U betűhöz értek,

az utolsó leventéket is behívták. „Jó, jó, de mi köze a te pro­pro­ćicádnak ahhoz a régi házhoz? – sürgetem Sanját. Hát, hogy ő fejtette meg a titkot. Gyere, mondta, és leugrott, nézzük meg. Nem bír lemenni a nap. De az alattunk lévő kopott utcákban már hosszúra nyúlnak az árnyak. Szóval az úgy volt, folytatja Sanja…

 

2018. február 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább